Most érkezett a hír Sulyok Tamás eltávolításáról
Most jött a hír Sulyok Tamás eltávolításáról: a Tisza készülhet a nagy lépésre, az államfő már az Alkotmánybíróságnál kapaszkodik
Egyre közelebb kerülhet Sulyok Tamás államfő eltávolítása. A 444 információi szerint egy névtelenséget kérő tiszás képviselő arra számít, hogy a kormány a következő hét végéig benyújthatja azt az alaptörvény-módosítást, amellyel hivatalából eltávolíthatják a köztársasági elnököt.
Ez nem egyszerű politikai pletyka, hanem a Tisza-kormány egyik legkényesebb közjogi lépése lehet. Sulyok ugyanis nem egy átlagos intézményvezető, hanem az államfő, akit még az Orbán-rendszer parlamenti többsége emelt a pozícióba. Magyar Péterék viszont már a kormányváltás után világossá tették: szerintük a NER-korszak kulcspozícióiban ülő szereplőknek nincs helyük az új politikai rendszerben.
A mostani ügy azért különösen érdekes, mert Sulyok láthatóan nem várja ölbe tett kézzel, hogy a parlament döntést hozzon róla. Előre menekült, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Sulyok az Alkotmánybíróságnál próbálhatja megállítani a folyamatot
A 444 cikke szerint Sulyok Tamás múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy mondják ki: az Alaptörvényben nem lehet egyedi helyzeteket általános szabályozásnak álcázva rendezni, és ha mégis ez történik, az eljárási hibának számít.
Ez elsőre száraz jogi vita, valójában azonban az államfői szék sorsáról szólhat. Sulyok álláspontja lényegében az lehet, hogy ha a Tisza olyan alaptörvény-módosítást ír, amely valójában az ő személyére van szabva, akkor azt nem lehet egyszerűen közjogi reformként eladni.
Ez is érdekelhet
A Tisza oldaláról viszont egészen más a logika. Szerintük a NER-korszakban kiépített intézményi háló maradványai nem tarthatják fogságban az új kormányzati felhatalmazást. Ha a választók rendszerváltást akartak, akkor nem maradhatnak érintetlenül azok a közjogi pozíciók, amelyek a régi hatalom idején jöttek létre, és politikailag ahhoz kötődnek.
A Fidesz saját 2013-as szabálya most visszaüthet
Az ügy egyik legszebb iróniája, hogy Sulyok mozgásterét részben éppen a Fidesz korábbi alkotmányozása határozza meg. A 444 emlékeztetett: 2013-ban a Fidesz úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-módosításokat tartalmi alapon ne vizsgálhasson felül, legfeljebb eljárási hibák miatt.
Ez akkor Orbánéknak volt kényelmes.
Most Sulyoknak kellene ugyanebből valahogy kiutat találnia.
Az államfő ezért próbálhatja kitágítani az „eljárási hiba” fogalmát. Nem azt mondaná ki, hogy neki politikailag maradnia kell, hanem azt, hogy egy személyre szabott alkotmánymódosítás valójában eljárási szempontból problémás. Ez jogilag érdekes, politikailag pedig nagyon átlátszó helyzet: az államfő azzal az alkotmányos szerkezettel próbál védekezni, amelyet a Fidesz korábban saját hatalmi kényelmére alakított ki.
Most a régi rendszer egyik védett pozíciója ugyanabban a közjogi labirintusban keres menekülőutat, amelyet korábban a NER épített.
A kérdés nem csak Sulyokról szól
A Sulyok-ügy valójában sokkal nagyobb kérdést nyit meg: meddig terjedhet egy új kétharmados többség mozgástere, ha a régi rendszer emberei tovább ülnek olyan pozíciókban, amelyek komoly hatalmi féket jelenthetnek?
Magyar Péter korábban több NER-kinevezettnek is határidőt adott a távozásra, köztük az államfőnek is. A politikai üzenet világos volt: aki a régi hatalom bizalmi rendszerében kapott pozíciót, az ne tegyen úgy, mintha semmi sem történt volna április 12-én.
Sulyok nem mondott le.
Most a Tisza vélhetően törvénnyel, pontosabban alaptörvény-módosítással oldaná meg azt, amit politikai nyomással nem sikerült. A 444 szerint több megoldás is szóba került, a legdurvább verzió az egyszerű eltávolítás lenne, de a lapnak nyilatkozó tiszás képviselő ennél kifinomultabb megoldásra számít.
Ez arra utalhat, hogy nem pusztán egy névre írt mondat készül, hanem szélesebb közjogi rendezés: olyan szabály, amely Sulyok mellett más, a NER-korszakból maradt pozíciókra is hatással lehet.
Az Alkotmánybíróság előtt is teszt jön
A 444 cikkének címe nem véletlenül beszél tesztről. Sulyok beadványa ugyanis nemcsak az államfő sorsát tesztelheti, hanem az Alkotmánybíróság jelenlegi szerepét is.
A testületnek azt kell majd eldöntenie, meddig mehet el egy kétharmados parlamenti többség az Alaptörvény módosításában, és egyáltalán van-e eszköze az AB-nek arra, hogy egy politikailag nyilvánvalóan személyi ügyben tartalmi kontroll nélkül is akadályt állítson.
Ez azért kényes, mert az Alkotmánybíróság a Fidesz-korszakban sokak szerint jelentősen veszített korábbi ellensúlyi szerepéből. Most viszont olyan ügy kerülhet elé, amelyben a régi rendszer egyik fontos szereplője próbálja megállítani az új kétharmados hatalmat.
Ha az AB Sulyoknak kedvez, az komoly konfliktust nyithat a Tisza-kormány és az alkotmányos intézmények között.
Ha viszont nem, akkor a Tisza előtt megnyílhat az út az államfő eltávolítása felé.
A Tisza nem akar várni őszig
Az időzítés is beszédes. A 444 szerint az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség első körben az uniós források hazahozatalához szükséges, 117 oldalas törvénymódosító csomagot készítette el. Vagyis a kormány egyszerre próbál két fronton haladni: Brüsszel felé jogállami és intézményi garanciákat mutatni, itthon pedig lebontani a régi rendszer kulcspozícióit.
Ez nem kis tempó.
A Sulyok-ügy ezért könnyen lehet a következő nagy politikai ütközés. Az uniós pénzekről szóló törvények gazdasági értelemben fontosak, de Sulyok eltávolítása szimbolikusan sokkal nagyobbat szólna. Azt üzenné: a Tisza nemcsak kormányt váltott, hanem a NER közjogi maradványaihoz is hozzá mer nyúlni.
A Fidesz nyilván alkotmányos puccsot, politikai bosszút és intézményrombolást fog kiáltani. Ez borítékolható. Csakhogy a kérdés ennél egyszerűbb is lehet: elfogadható-e, hogy egy leváltott rendszer által kinevezett államfő a választói felhatalmazással szemben próbáljon közjogi akadályként működni?
Sulyok saját pozícióját védi, Magyar Péter politikai rendszert akar zárni
A vita két oldala jól látszik. Sulyok azt mondja: az Alaptörvényt nem lehet személyre szabott eltávolításra használni. Magyar Péterék viszont azt mondhatják: a NER-ben kinevezett közjogi vezetők nem hivatkozhatnak semlegességre, amikor politikai értelemben a régi rendszer örökségét jelentik.
Ez lesz a következő hetek egyik legfontosabb politikai csatája.
Nem azért, mert Sulyok Tamás személye önmagában ekkora társadalmi szenvedélyt váltana ki. Hanem azért, mert az ő sorsa mutatja meg, mennyire komolyan gondolja a Tisza a rendszerváltást. Maradnak-e a régi hatalom kulcsemberei az új állam tetején, vagy a kétharmados választói felhatalmazás után valóban új közjogi korszak kezdődik?
A beadvány már az Alkotmánybíróság előtt van.
A kormányzati javaslat a 444 információi szerint akár napokon belül érkezhet.
Innen már nem technikai jogászkodásról van szó.
Hanem arról, hogy a régi rendszer egyik utolsó magas pozíciója meddig tudja tartani magát az új politikai erővel szemben.