Megvan a dátum: Ekkor váltják le Sulyok Tamást, eddig kell elhagynia a Sándor-palotát
Ha a Tisza-kormány által július 4-én benyújtott alaptörvény-módosítást a lehető leggyorsabb menetrend szerint viszik át az Országgyűlésen, akkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása a legkorábbi reális forgatókönyv szerint július 15-én szűnhet meg.
Ez nem politikai jóslat, hanem a jelenleg ismert menetrendből és az eljárási szabályokból következő leggyorsabb lehetséges időzítés. A kulcsmondat a módosítás szövegében van: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon szűnne meg.
Vagyis ha a módosítás július 14-én hatályba lépne, akkor Sulyok Tamás július 15-én már nem lenne köztársasági elnök.
A leggyorsabb menetrend július közepére mutat
A kormány július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat külön átmeneti rendelkezéssel mondaná ki a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
A gyors elfogadásnak azonban vannak eljárási korlátai. Az Alaptörvény módosítása nem vihető át ugyanazzal a tempóval, mint egy egyszerű törvény. A házszabály szerint az általános vita legkorábban a benyújtást követő hatodik nap elteltével kezdhető meg, és az ilyen módosításnál nem használható a kivételes eljárás sem. A házszabálytól való 4/5-ös eltérés sem alkalmazható Alaptörvény-módosítás esetén.
Ez is érdekelhet
Ez azt jelenti, hogy hiába van kétharmada a kormánypártnak, a parlamenti eljárásnak van egy minimális időigénye. Ha mindent a lehető leggyorsabban szerveznek, az Országgyűlés legkorábban július 13-án fogadhatná el a módosítást, a kihirdetés és hatálybalépés pedig július 14. körül történhetne meg.
Innen jön a legfontosabb dátum: július 15.
Sulyok mozgástere szűk, de egy AB-lépés csúszást okozhat
A köztársasági elnöknek egy elfogadott alaptörvény-módosításnál nincs klasszikus politikai vétójoga. Nem mondhatja azt, hogy nem ért vele egyet, ezért visszaküldi megfontolásra. A mozgástere ennél jóval szűkebb.
Az Országgyűlés elnöke az elfogadott módosítást 5 napon belül küldi meg a köztársasági elnöknek, az államfőnek pedig szintén 5 napon belül alá kell írnia és el kell rendelnie a kihirdetését. Sulyok Tamás legfeljebb arra hivatkozhatna, hogy az elfogadás során nem tartották be az Alaptörvényben előírt eljárási szabályokat, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulhatna.
Ez már más helyzetet teremtene. Ha Sulyok eljárási okból az AB-hoz fordul, az akár legfeljebb 30 nappal is eltolhatja a folyamatot. Vagyis a július 15-i dátum csak akkor állhat, ha nincs ilyen alkotmánybírósági csúszás, és a parlament valóban a leggyorsabb menetrendet választja.
A Sándor-palota korábbi beadványa alapján látható, hogy az államfői oldal próbál jogi kapaszkodókat keresni. A kérdés az, hogy lesz-e olyan eljárási kifogás, amelyet az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálhat, és amely ténylegesen megakasztja a folyamatot.
A Sándor-palotából közjogi értelemben azonnal távoznia kellene
A „meddig kell elhagynia a Sándor-palotát?” kérdésnél fontos különbséget tenni. A Sándor-palota nem klasszikus értelemben vett lakóhely, hanem a köztársasági elnök hivatala. A jogszabályi logika szerint az államfő és hivatala elhelyezésére elsősorban a budapesti Szent György tér 1. alatti ingatlan szolgál.
Ezért ha Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, akkor onnantól közjogi értelemben elveszíti az elnöki hivatal használatának jogalapját. Magyarul: ha július 15-én már nem ő az államfő, akkor attól a naptól nem működhet tovább elnökként a Sándor-palotából.
Ez nem olyan helyzet, mint egy magánlakás bérleti szerződése, ahol napokban megadott kiköltözési határidőről beszélünk. A Sándor-palota az államfői hivatal helye, ezért a mandátum megszűnésével a hivatali jelenlét jogalapja is megszűnik. A gyakorlati átadás-átvételnek természetesen lehet technikai rendje, de politikai-jogi értelemben a határnap maga a megbízatás megszűnése.
A legkorábbi forgatókönyv szerint ez július 15.
A lakhatás külön ügy, ott nincs ilyen egyértelmű határidő
Más kérdés, hogy Sulyok Tamás hol lakik, illetve volt államfőként milyen juttatások illethetik meg. Sajtóhírek szerint nem a Sándor-palotában él, hanem az államfőként használt Művész úti, Karády-villaként emlegetett állami ingatlanba költözött.
Erre már más szabályok vonatkoznak. A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény alapján a volt köztársasági elnököt kérelmére megfelelő lakás használatának joga illeti meg, és ennek fenntartását az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
Van ugyan olyan kizáró szabály, amely szerint bizonyos esetekben nem járnak volt államfői juttatások, például ha a megbízatás összeférhetetlenség kimondása vagy tisztségtől való megfosztás miatt szűnik meg. A mostani tervezett alaptörvény-módosítás azonban nem klasszikus megfosztási eljárásként jelenik meg, hanem külön átmeneti rendelkezéssel szüntetné meg a hivatalban lévő államfő mandátumát.
Ezért a lakhatási kérdés nem olyan egyszerű, mint a Sándor-palota ügye. A hivatalt közjogi értelemben azonnal elveszítené, de hogy a lakhatásként használt állami villából pontosan hány napon belül kellene kiköltöznie, arra a nyilvánosan látható szabályok alapján nincs egyetlen fix dátum. Ott az is számíthat, kér-e volt államfőként állami lakáshasználatot, megkapja-e, és ugyanazt az ingatlant jelölik-e ki számára vagy másikat.
Július 15. lehet a fordulópont
A legkorábbi reális menetrend tehát így néz ki: a módosítást július 13-án fogadhatja el legkorábban az Országgyűlés, július 14-én léphet hatályba, Sulyok Tamás megbízatása pedig július 15-én szűnhet meg.
Ez a leggyorsabb verzió. Nem garantált, de jogi-politikai értelemben ez az első lehetséges dátum, amikor Sulyok már nem lenne köztársasági elnök.
A Sándor-palota szempontjából ez azt jelentené, hogy július 15-től nem használhatná tovább államfői hivatalaként az épületet. A lakhatási kérdés viszont ettől különválik, ott nincs ilyen egyértelmű, napra pontosan kimondott kiköltözési határidő.
A lényeg azonban világos: ha nincs alkotmánybírósági csúszás, és a Tisza-kormány valóban a leggyorsabb pályán viszi végig a módosítást, akkor Sulyok Tamás államfői mandátuma már július közepén véget érhet.
A közjogi óra elindult.
És a legkorábbi dátum most már ott van a naptárban: július 15.