Hosszú évek után végre olyan inflációs adat érkezett Magyarországról, amelynél nem kell azzal vigasztalni magunkat, hogy „legalább már lassabban drágul minden”. Júliusban ugyanis a fogyasztói árak nemcsak éves összevetésben emelkedtek mindössze 1,2 százalékkal, hanem júniushoz képest átlagosan 0,1 százalékkal ténylegesen csökkentek is. Az igazán látványos fordulat pedig ott következett be, ahol ezt a legtöbb család azonnal megérzi: az élelmiszerboltokban.

A KSH szerint az élelmiszerek ára júliusban egyetlen hónap alatt átlagosan 1 százalékkal csökkent. Ha pedig kivesszük a vendéglátást, akkor az élelmiszerek  4,4 százalékkal lettek olcsóbbak.

Ez már nem statisztikai szépségverseny. Ez az a pont, amikor a dezinfláció elkezd megjelenni a pénztárnál is.

25 százalékos infláció után most 1,2 százaléknál járunk

Nehéz túlbecsülni, mekkora fordulat ez ahhoz képest, amit a magyar háztartások néhány évvel ezelőtt átéltek. 2023 elején 25 százalék fölötti inflációval küzdött az ország, az élelmiszerek éves drágulása pedig egy ponton 40 százalék fölött járt.

Ehhez képest 2026 júliusában 1,2 százalékos éves inflációt mért a KSH. Júniusban még 1,7, májusban 1,8, áprilisban 2,1 százalék volt az adat.

Ez is érdekelhet

Vagyis nem egyetlen kiugró hónapról beszélünk. A tendencia az elmúlt hónapokban egyre alacsonyabb infláció irányába mutatott, júliusban pedig újabb nagyot esett a mutató.

Közel tíz éve nem jártunk ilyen alacsony szinten.

És most jön az igazán jó rész: már a boltban is olcsóbb lett egy sor termék

Az infláció csökkenéséről sokáig jogosan mondták az emberek: remek, csak ettől még semmi nem lett olcsóbb, legfeljebb lassabban drágul.

Júliusra viszont ezen a fronton is történt valami.

A KSH szerint egyetlen hónap alatt 13,5 százalékkal lett olcsóbb a burgonya, 8,9 százalékkal a friss zöldség, 5,6 százalékkal a friss hazai és déligyümölcs, 2,9 százalékkal a tojás, 2,4 százalékkal a sertéshús.

Éves összevetésben még látványosabb tételeket találunk. A vaj és vajkrém ára 14,1, a sertéshúsé 13,1, a friss gyümölcsöké 12,5, a sajté 9,5, a friss zöldségé 9,2, a cukoré és a száraztésztáé 7,4, a tejé 7 százalékkal csökkent.

Ez már pontosan az, amit mindenki látni akart: ne csak a grafikon forduljon lefelé, hanem néhány árcédula is.

Az energia is olcsóbb lett

A másik nagy tétel a háztartási energia. A KSH szerint éves összevetésben átlagosan 4,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni érte, a vezetékes gáz ára pedig a statisztikai fogyasztási szerkezet alapján 10,9 százalékkal csökkent.

Júniushoz képest a háztartási energia átlagosan további 0,9 százalékkal lett olcsóbb.

A benzinkutaknál is lefelé mozdult az index: az üzemanyagok júliusban 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban.

Vagyis az árnyomás egyszerre több olyan területen gyengül, amely közvetlenül befolyásolja a családok havi kiadásait.

A nyugdíjasoknál még alacsonyabb: 0,8 százalék

Van még egy figyelemre méltó szám. A KSH által külön számított nyugdíjas fogyasztóiár-index mindössze 0,8 százalék volt júliusban.

Ennek különös jelentősége van, mert az idősebb háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és a lakhatással kapcsolatos költségek nagyobb súlyt képviselnek. Éppen ezekben a csoportokban történt most látványos árcsökkenés.

A maginfláció is mindössze 1,9 százalékra süllyedt. Ez azért lényeges, mert azt jelzi, hogy nem kizárólag néhány hektikusan mozgó energia- vagy zöldségár húzza lefelé a teljes mutatót.

Alacsonyabb infláció = olcsóbb pénz

Az alacsony infláció nemcsak annak jó, aki bevásárol. Az egész gazdaság egyik legfontosabb költsége, a pénz ára is csökkenhet miatta.

A Magyar Nemzeti Bank januárban még 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. Februárban 6,25 százalékra, júniusban 6 százalékra, júliusban pedig már 5,75 százalékra csökkentette.

Az MNB júliusi döntésének indoklásában kifejezetten azt írta, hogy az inflációs folyamatok a korábban vártnál kedvezőbben alakultak, ezért fennmaradt a monetáris politika mozgástere. Ha a kedvező tendencia folytatódik, a jegybank további lazításra is lát lehetőséget.

Ez pedig idővel beszivárog a gazdaságba: olcsóbbá válhatnak a vállalati hitelek, javulhatnak a lakossági finanszírozási feltételek, és az állam is alacsonyabb kamatok mellett tudja megújítani az adósságának egy részét.

Az államnak is milliárdos jelentőségű lehet

Ezt érdemes külön kiemelni. Magyarország hatalmas államadósságot finanszíroz, amelynek kamatköltsége minden évben komoly terhet jelent a költségvetésnek.

Ha csökken az infláció, stabilabb a forint és kisebb lesz az ország kockázati felára, akkor a befektetők által elvárt állampapírhozam is lejjebb kerülhet. Az MNB már tavasszal arról számolt be, hogy az állampapírpiaci hozamok mérséklődtek, a teljes hozamgörbe lefelé tolódott, miközben a választás után erősödött az állampapírok iránti kereslet.

Ez nem azt jelenti, hogy az összes régi államadósság kamata egyik napról a másikra kisebb lesz. A hatás fokozatos: ahogy a lejáró adósságot olcsóbban lehet refinanszírozni, idővel csökkenhet a kamatteher.

És minden olyan milliárd, amelyet nem kamatra kell elkölteni, maradhat egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára vagy adócsökkentésre.

Közben az emberek újra többet vásárolnak

Az infláció önmagában még nem gazdasági fellendülés. Csakhogy most más adatok is ugyanabba az irányba mutatnak.

Az idei első hat hónapban 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer jellegű boltokban 5,6 százalékkal nőtt az értékesítés. Júniusban önmagában is 3 százalékkal magasabb volt a kiskereskedelem volumene, mint egy évvel korábban.

A fontos szó itt a volumen. Nem pusztán azért nagyobb a boltok bevétele, mert magasabbak az árak: ténylegesen több árut vásárolnak az emberek.

Ez általában annak egyik első jele, hogy a családok pénzügyi mozgástere kezd javulni.

Az ipar is felébredt

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az elmúlt napokban már arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság. Az ipari adatok valóban tartogatnak látványos számokat.

Júniusban az ipari termelés nyers adatok szerint 10,1 százalékkal nőtt éves alapon. A két plusz munkanap hatását kiszűrve is 4,1 százalékos volt a bővülés.

A járműgyártás 21 százalékkal, a gépgyártás 26 százalékkal, a számítógépes, elektronikai és optikai termékek gyártása pedig közel 50 százalékkal nőtt.

Az export 11,5 százalékkal bővült.

De talán még ezeknél is érdekesebb az, ami ezután jöhet.

48 százalékkal több megrendelés áll a gyárak könyveiben

A feldolgozóipar új rendelései júniusban 23 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A teljes rendelésállomány pedig június végén elképesztő, 48 százalékos éves növekedést mutatott.

Ez azért érdekesebb egyetlen jó termelési hónapnál, mert a rendelésállomány a következő hónapok munkájáról árulkodik.

Ha egy gyárnak ma sokkal több megrendelése van, akkor jó eséllyel holnap is lesz mit gyártania.

Az ipar tehát három gyenge év után nemcsak egyszer felpattant: már a következő időszakra is kezd megtelni a rendelési könyv.

A GDP is újra nő

A KSH első becslése szerint 2026 második negyedévében a magyar GDP 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 1,7 százalékos volt a bővülés.

Az első félév egészében szintén 1,7 százalékkal nagyobb volt a gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban.

Ez még nem kínai növekedési csoda. De három, gyakorlatilag stagnálással eltöltött év után már egyértelműen más irány.

A szolgáltatások és az ipar húzzák a gazdaságot, miközben a mezőgazdaság a rendkívüli aszály miatt fékez.

Az új kormány jó pillanatban kapott lehetőséget – és eddig nem rontotta el

A gazdasági fordulat teljes egészét természetesen nem lehet egy alig száz napja hivatalban lévő kormánynak tulajdonítani. Az infláció mindig hónapokkal korábbi energiaárak, árfolyamok, bérek, monetáris döntések és kormányzati intézkedések eredője.

Az viszont már az új kormány időszakának ténye, hogy a választás után nem következett be pénzügyi pánik, a kockázati megítélés javult, a jegybank folytathatta a kamatcsökkentést, az uniós pénzek körüli helyzet rendeződni kezdett, és közben az infláció tovább zuhant.

Kapitány István óvatosan fogalmazott:

„Egyetlen jó hónap alapján nem hirdetünk győzelmet. De amikor a fogyasztás bővül, a fogyasztói bizalom erősödik, az ipari termelés nő és a rendelésállomány is jelentősen emelkedik, az már több mint egy kedvező havi adat.”

Ebben talán benne van az egész történet.

A legnagyobb nyereség mégis az, hogy végre nem az árak futnak elől

Az elmúlt években hiába emelkedett egy fizetés 10 százalékkal, ha közben az élelmiszer 20–30 százalékkal drágult. A család papíron többet keresett, valójában mégis rosszabbul élt.

Az 1,2 százalékos infláció teljesen más világot teremt.

Ha a bérek ennél érdemben gyorsabban nőnek, akkor a reáljövedelem emelkedik. Ha az élelmiszerárak közben ténylegesen csökkennek, az még gyorsabban javítja a vásárlóerőt. Ha pedig csökkennek a kamatok is, akkor idővel a lakás-, vállalati és állami finanszírozás költsége is enyhülhet.

Ez az a kombináció, amelyre Magyarország évek óta várt: alacsony infláció, növekvő fogyasztás, éledező ipar és újra bővülő gazdaság.

Most először már tényleg érezni lehet valamit a pénztárnál

Természetesen nem lett hirtelen minden olcsó. A szolgáltatások például júliusban még éves szinten 4,7 százalékkal drágultak, és vannak olyan termékek is, amelyek ára tovább emelkedik.

De ez már nem változtat a fő képen.

Júliusban az általános árszint havi alapon csökkent. Az élelmiszerek olcsóbbak lettek. A bolti élelmiszerkosár éves szinten 4,4 százalékkal került kevesebbe. A nyugdíjas infláció 0,8 százalékra esett. Az alapkamat január óta 6,5-ről 5,75 százalékra csökkent. A kiskereskedelem első féléves volumene 4,5 százalékkal nőtt, az ipar rendelésállománya pedig 48 százalékkal ugrott meg.

Külön-külön ezek még csak jó adatok. Együtt viszont már kezd kirajzolódni valami, amire hosszú idő óta nem nagyon volt példa: a magyar gazdaság úgy kezd magához térni, hogy közben nem az infláció eszi meg az eredményét.

A sok évnyi ársokk után talán ez a legjobb hír.

Végre nem azt kérdezzük, mennyivel lesz drágább a következő hónap. Hanem azt, hogy mi lesz a következő, ami olcsóbbá válik.