Komoly baj van a palackvisszaváltással: Kezdeményezték a felfüggesztését
Valami nagyon félrement a palackvisszaváltás körül Budapest belső kerületeiben. Az 50 forintos betétdíj olyan erős ösztönzőnek bizonyult, hogy ami két éve még értéktelen szemét volt, azért ma már szabályos verseny folyik az utcán. A helyzet Terézvárosban odáig fajult, hogy Soproni Tamás polgármester már a visszaváltási rendszer átmeneti felfüggesztését kérte a kormánytól.
Fontos rögtön tisztázni: a REpont-rendszert nem függesztették fel, és jelenleg nincs olyan kormánydöntés, amely szerint megszűnne az 50 forintos palackok visszaváltása. Egy önkormányzati kezdeményezésről van szó. Soproni azt szeretné, ha 2027. január 1-jéig szünetelne a rendszer, közben pedig a kormány, az önkormányzatok, a rendvédelmi és szociális szervek, valamint a hulladékgazdálkodás szereplői kidolgoznának egy működőképesebb modellt.
Az viszont önmagában elég sokat elmond a helyzetről, hogy Magyarország egyik legsűrűbben lakott belvárosi kerületének vezetője már nem kisebb finomhangolást, hanem ideiglenes leállítást emleget.
Az 50 forint túl jól működik
A probléma furcsa módon éppen abból született, amiben a rendszer elképesztően sikeres lett. A palacknak lett értéke.
Egy darab 50 forint. Tíz darab 500. Száz darab 5000. Ezer darab pedig már 50 ezer forint.
Ez is érdekelhet
Innentől egy belvárosi hulladékgyűjtő nem feltétlenül egyszerű kuka. Ha egy forgalmas környéken esténként több tucat visszaváltható doboz és palack landol benne, akkor valakinek az már bevételi forrás.
És pontosan itt ütközött neki a környezetpolitika a városi valóságnak.
Budapest több belső kerületében rendszeressé vált, hogy emberek éjszakánként végigjárják a közterületi és társasházi hulladékgyűjtőket. A palackok kiszedése önmagában még nem lenne probléma. A gond ott kezdődik, amikor a kukát kiborítják, szétszedik vagy megrongálják, a maradék hulladék pedig ott marad a járdán.
Eltűnt a palack, megjelent helyette a szétszórt szemét
A betétdíjnak van egy látványos pozitív eredménye: visszaváltható flakonokat, sörösdobozokat és üvegeket sokkal kevésbé éri meg egyszerűen eldobni. Ha valaki mégis otthagyja őket, hamar akad más, aki felveszi az 50 forintért.
Csakhogy a rendszer nem számolt eléggé azzal, mi történik akkor, amikor az értékes palack már egy vegyes hulladékkal teli kukában van.
Az utcán így groteszk helyzet alakult ki. A palackot valóban újrahasznosítják, csak közben a kávéspohár, ételmaradék, papírzsebkendő és minden más hulladék szétterülhet a járdán.
A környezetvédelem egyik problémáját sikerült kezelni, miközben egy másikat sikerült látványosabbá tenni.
Terézváros szerint ezt már nem lehet néhány plusz takarítóval megoldani
Soproni Tamás szerint a kerület jelentős összegeket költ a palackvadászat után maradó szemét eltakarítására, valamint a megrongált hulladékgyűjtők pótlására és javítására.
A polgármester szerint mindez már a lakók biztonságérzetét is érinti. Korábban Terézváros a társasházi szemétszállítás szabályainak szigorításával és egyéb helyi intézkedésekkel próbálta mérsékelni a problémát, Soproni azonban most már úgy látja, egy kerület önmagában nem tudja megjavítani az országos visszaváltási rendszer társadalmi mellékhatásait.
Ezért fordult a kormányhoz.
A javaslata radikális: átmeneti szünet, majd új szabályokkal újraindított rendszer.
De álljunk meg egy pillanatra: maga a REpont közben brutális siker
És éppen ettől nehéz ez az ügy. Országos hulladékgazdálkodási szempontból ugyanis a REpont-rendszert egyszerűen bukásnak nevezni nem lehet.
A MOHU adatai szerint 2025-ben több mint 3 milliárd palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza Magyarországon. A rendszer indulása óta 2026 tavaszára már 4,65 milliárd darab fölött járt a visszavitt italcsomagolások száma.
2025 első felében a visszaváltási arány már 80 százalék fölé került, egyes hónapokban pedig meghaladta a 90 százalékot. Ez pontosan az a nagyságrend, amelyet egy jól működő betétdíjas rendszertől várni lehet.
Tehát itt nem egy olyan rendszer omlik össze, amelybe senki nem viszi vissza a palackját. Éppen ellenkezőleg: az egyik problémája az, hogy az 50 forint olyan erős ösztönző lett, hogy minden palackért érdemes lehajolni.
Kialakult egy komplett palackgazdaság
A budapesti belvárosban már nem ritkaság, hogy valaki tudatosan, útvonal alapján gyűjt. Vendéglátóhelyek, forgalmas terek, rendezvények, éjszakai szórakozóhelyek környéke különösen értékes terep.
A Pénzcentrum korábbi riportjai szerint egyes gyűjtők már saját területként kezelnek bizonyos környékeket, nagyobb fesztiválokon pedig extrém esetben akár napi több tízezer forintos bevétel is összejöhet.
Ez nem feltétlenül bűncselekmény, és nem is önmagában a palackgyűjtő ember jelenti a problémát. Ha valaki összeszed száz eldobott flakont, tisztább lett utána az utca. Ha viszont száz palackért húsz kukát fordít fel, éppen az ellenkezője történik.
És a kettőt nagyon nem lenne szabad összekeverni.
Nem lehet egyszerűen a hajléktalanokra ráhúzni az egészet
A történetnek ráadásul van egy jóval kellemetlenebb társadalmi oldala. A palackgyűjtés sok ember számára már nem hobbi vagy környezettudatos időtöltés, hanem megélhetési stratégia.
A Menhely Alapítvány arra figyelmeztetett, hogy súlyos hiba minden belvárosi közterületi problémát automatikusan hajléktalan emberekhez kötni. A szervezet szerint nincs olyan kutatás, amely alapján a különböző rongálásokért, konfliktusokért vagy agresszív esetekért általánosságban a hajléktalan palackgyűjtőket lehetne felelőssé tenni.
A szociális szakemberek egy ennél sokkal kellemetlenebb kérdést tesznek fel: milyen társadalom az, amelyben embereknek ötvenforintos palackok kukákból történő kibányászása válik rendszeres megélhetési forrássá?
Ezt ugyanis egy REpont-automata szoftverfrissítése nem fogja megoldani.
A rendszer felfüggesztése ezért brutálisan nagy kalapács lenne
Soproni javaslata érthető vészjelzés, de egy országos visszaváltási rendszer leállítása olyan lenne, mintha egy komplett motort kikapcsolnánk azért, mert az egyik alkatrésze túlmelegszik.
A következmények azonnaliak lennének. Az emberek a felfüggesztés alatt nem kapnák vissza az ital vásárlásakor kifizetett betétdíjat – ezért értelemszerűen a díj beszedésének szabályait is rendezni kellene –, a kereskedőknek és gyártóknak pedig pillanatok alatt át kellene állniuk egy ideiglenes modellre.
Közben könnyen ismét visszaeshetne a külön gyűjtött italcsomagolások aránya.
Ráadásul az európai szabályozás is éppen az ellenkező irányba halad. Az új uniós csomagolási rendelet 2026. augusztus 12-től alkalmazandó, és 2029-re 90 százalékos elkülönített gyűjtési célt határoz meg az érintett egyszer használatos műanyag és fém italcsomagolásoknál. Ennek egyik központi eszköze éppen a betétdíjas visszaváltás.
Vagyis hosszú távon nem nagyon az a kérdés, lesz-e visszaváltás. Sokkal inkább az, hogyan lehet úgy működtetni, hogy közben ne kelljen éjjelente újra összelapátolni fél Budapestet.
Valójában nem a palackot kellene értéktelenné tenni
A rendszer alapötlete ugyanis működik. Az 50 forint megtanította az országot arra, amit évtizedeknyi környezetvédelmi kampány nem tudott ilyen gyorsan elérni: az üres italcsomagolásnak értéke van.
Ezt az ösztönzőt kár lenne egyszerűen kidobni.
Az igazi kérdés inkább az, hogyan lehet megakadályozni, hogy a visszaváltható palack bekerüljön ugyanabba a kukába, amelyet aztán valaki szét fog túrni érte.
A legkézenfekvőbb megoldások között lehetnek külön, könnyen hozzáférhető palacktartók a közterületi szemetesek mellett; a társasházaknál elkülönített gyűjtőhelyek; sűrűbb REpont-hálózat; nagy forgalmú helyeken ömlesztett visszaváltásra alkalmas automaták; valamint a vendéglátóhelyek és rendezvények szervezett palackátadási rendszerei.
Ha a palackot úgy oda lehet adni a gyűjtőnek, hogy ahhoz ne kelljen előbb egy zacskó pelenkát és három doboz tegnapi gyrost kiborítania a járdára, máris mindenki nyert valamit.
Ahol pedig kukát borítanak, ott nem környezetvédelmi kérdésről beszélünk
A másik oldal a rendészet. A palackgyűjtés és a hulladék szétszórása két külön cselekmény.
Senkit nem kell üldözni azért, mert összeszed egy utcán hagyott visszaváltható dobozt. De abból sem kell társadalompolitikai filozófiai vitát csinálni, ha valaki megrongál egy kukát vagy a tartalmát szándékosan szétszórja a járdán.
Az egyik újrahasznosítás. A másik köztisztasági és adott esetben rendészeti probléma.
A rendszer következő verziójának ezt a különbséget sokkal világosabban kellene kezelnie.
És van még egy nagy kérdés: miért kell ehhez kukát túrni?
Az egész történet egyik abszurditása, hogy Budapesten egyszerre van jelen két ember.
Az egyik nem akar sorban állni az automatánál, ezért kidobja az 50 forintos palackot.
A másiknak pedig annyira számít az 50 forint, hogy hajlandó érte belenyúlni a szemétbe.
A rendszer jelenleg ezt a két embert egy kukán keresztül köti össze.
Pedig technikailag ez lenne az egyik legegyszerűbben megszüntethető láncszem. Ha az, aki nem akar visszaváltani, kulturáltan és elkülönítve át tudná adni a palackot annak, akinek az 50 forint számít, a probléma jelentős része már a hulladékgyűjtő előtt megszűnne.
Most a kormány térfelén pattog a palack
Soproni Tamás kezdeményezése jelenleg egy politikai és szakmai javaslat. A kormány nem jelentette be a REpont-rendszer felfüggesztését, így a palackokat továbbra is ugyanúgy vissza lehet váltani.
A polgármester azonban egy valós problémára világított rá. A REpont országosan elképesztő mennyiségű italcsomagolást húzott vissza az újrahasznosításba, közben viszont a legnagyobb városi koncentrációban létrehozott egy olyan másodlagos gazdaságot, amelyre sem a kukák, sem a köztisztaság, sem a szociális rendszer nem volt felkészülve.
Ezért a legegyszerűbb válasz – hogy minden nagyszerű – már láthatóan nem elég.
De az sem különösebben bölcs megoldás, hogy akkor kapcsoljuk le az egészet.
A palackvisszaváltás ugyanis nem azért került bajba, mert senki nem használja. Hanem azért, mert olyan erős pénzügyi ösztönzőt hozott létre, amelynek a társadalmi következményeit alaposan alábecsülték.
Az 50 forint elvégezte a dolgát: a palacknak értéke lett.
Most már csak azt kellene megoldani, hogy ezért az 50 forintért ne kelljen kifordítani a kukát, szétverni a környéket, és az önkormányzatnak másnap újra összeszedni mindent.
Ha egy két éve működő országos rendszer eljut odáig, hogy egy budapesti polgármester már hónapokra lekapcsolná, az nem feltétlenül a rendszer halálos ítélete. De ennél hangosabb vészcsengőt nehéz lenne felszerelni egy REpont-automata tetejére.