Magyar Péter ledobta a választás óta az egyik legdurvább törvényt: Január 1-től jön az új világ
Magyar Péter Szolnokon jelentette be a kormány egyik eddigi legnagyobb horderejű adópolitikai változását: 2027. január 1-jétől bevezetik a vagyonadót Magyarországon. A miniszterelnök ráadásul azt mondta, a végleges rendszer még szigorúbb is lehet annál, mint amit a Tisza a választás előtt vállalt.
A változás nem egyszerűen egy újabb adókulcsról szól. A Pénzügyminisztériumban készülő szabályozás jelenlegi tervezete szerint ingatlanok, autók, bankszámlák, készpénz, részvények, céges tulajdonrészek, kriptoeszközök és más vagyonelemek is bekerülhetnek a számításba. A magyar adóilletőségű magánszemélyeknél pedig még a külföldön tartott vagyon is számíthat.
Magyar Péter kimondta a dátumot: január 1.
A miniszterelnök eddig többször beszélt arról, hogy a kormány be fogja vezetni a nagy vagyonokat terhelő adót, Szolnokon azonban már konkrét időpontot is mondott.
„2027. január 1-től jön a vagyonadó” – jelentette be Magyar Péter.
Ez már lényegesen több egy kampányígéretnél: a kormány a bevezetésre készül, a részletes szabályozáson pedig a Pénzügyminisztérium dolgozik. A parlamentnek természetesen a szükséges jogszabályokat még el kell fogadnia, így a végleges részletekben lehetnek változások.
Ez is érdekelhet
És itt jött az igazán kemény mondat
A Tisza eredeti vállalásának középpontjában az egymilliárd forintot meghaladó vagyonok megadóztatása állt, évi egy százalékos kulccsal. Magyar Péter azonban Szolnokon már arról beszélt, hogy a legnagyobb vagyonoknál ennél magasabb adókulcs is jöhet.
A miniszterelnök konkrétan az 500 milliárd forint fölötti vagyont említette.
„Lehet, hogy 500 milliárd forint felett nem egy százalék lesz a befizetendő adó, hanem több” – mondta.
Ez egyelőre nem végleges adókulcs, hanem a kormányfő által felvetett szigorítás. A pontos sávokat, kulcsokat és számítási szabályokat később ismerteti a Pénzügyminisztérium.
Nem csak a luxusvillát néznék
A Blikk birtokába került pénzügyminisztériumi munkaanyag alapján a vagyonadó egyik legfontosabb sajátossága éppen az lehet, hogy nem egyszerű ingatlanadóként működne.
A jelenlegi tervezet szerint a rendszer az egymilliárd forint fölötti nettó magánvagyonra épülne. Vagyis nem pusztán azt néznék, hány ház vagy lakás van valakinek a nevén, hanem ennél jóval szélesebb vagyoni kört.
Figyelembe kerülhetnének az ingatlanok mellett a gépjárművek, a készpénz, a bankszámlákon lévő összegek, az értékpapírok, más befektetések, a társasági részesedések, követelések, kriptoeszközök és bizonyos vagyoni értékű jogok is.
A cégek mögé is benézne a rendszer
Az egyik legérdekesebb kérdés mindig az, hogyan lehet megadóztatni egy olyan milliárdost, akinek a vagyona nem készpénzben hever egy bankszámlán, hanem vállalatokban van.
A tervezet erre is megoldást keres. A tőzsdén jegyzett részvényeket alapvetően az aktuális piaci ár alapján lehetne értékelni, a nem tőzsdei vállalkozások esetében viszont összetettebb számításra lenne szükség.
Ezeknél egyebek mellett a társaság saját tőkéje és jövedelemtermelő képessége is szerepet kaphatna az érték meghatározásában.
Ez különösen fontos Magyarországon, ahol a legnagyobb vagyonok jelentős része nem magánszámlákon található pénzből, hanem vállalati részesedésekből áll.
A külföldre vitt vagyon sem feltétlenül menekülne meg
A jelenlegi tervezet egyik legerősebb eleme szerint a magyar adókötelezettség alá tartozó magánszemélyek esetében nem kizárólag a Magyarországon található vagyont vennék figyelembe.
A teljes belföldi és külföldi vagyon bekerülhetne a számításba. Ez azt jelenti, hogy önmagában egy külföldi ingatlan, számla vagy befektetés nem feltétlenül kerülne ki a magyar vagyonadó látóköréből.
Külföldi magánszemélyek esetében ezzel szemben szűkebb lehetne a szabály: náluk elsősorban a Magyarországon található vagyonelemeket, például hazai ingatlanokat érinthetné az adó.
Egymilliárd forint lenne a választóvonal
A kiszivárgott munkaanyag szerint a kiindulópont továbbra is az, amit a Tisza korábban ígért: az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész lenne adóköteles.
Ez egy nagyon fontos különbség. A tervezet jelenlegi logikája alapján nem arról lenne szó, hogy akinek egymilliárd forint a teljes vagyona, annak az egész egymilliárdra kellene egy százalékot fizetnie.
Az egymilliárdos határ fölötti rész adózna. Ha például valakinek 1,2 milliárd forintos, a szabályok szerint számított nettó vagyona lenne, akkor a jelenlegi tervezeti logika alapján a határt meghaladó 200 millió forint kerülne az adó alapjába.
A végleges számítási mód azonban csak a törvény elfogadása után tekinthető biztosnak.
500 milliárd fölött már más világ jöhet
Magyar Péter szolnoki mondata alapján az igazán nagy vagyonok esetében külön sáv is megjelenhet. Az 500 milliárd forintos határ fölött a kormányfő szerint akár az egy százaléknál magasabb kulcsot is alkalmazhatnak.
Hogy ez 1,5, 2 vagy más százalék lenne-e, arról Magyar nem beszélt. Egyelőre maga a magasabb kulcs sem végleges döntés.
Az irány azonban világos: a kormány progresszívebb rendszert is fontolóra vett, amelyben a rendkívül nagy vagyonnal rendelkezők arányaiban is nagyobb terhet viselnének.
Nagyon komoly vagyonértékelésre lesz szükség
A vagyonadó egyik legnehezebb része nem is feltétlenül az adókulcs meghatározása, hanem annak eldöntése, hogy pontosan mennyit ér valakinek a vagyona egy adott napon.
Egy bankszámla esetében ez egyszerű. Egy tőzsdei részvénycsomagnál is rendelkezésre áll napi árfolyam. Egy családi vállalkozás, külföldi cég, műtárgy, résztulajdon vagy nehezen értékesíthető ingatlan esetében azonban már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet.
Éppen ezért a végleges törvény egyik legfontosabb része az értékelési szabályrendszer lesz. Enélkül könnyen évekig tartó viták indulhatnának arról, hogy egy-egy vagyonelem valójában százmilliókat vagy milliárdokat ér-e.
A tervezet még nem maga a törvény
Itt van egy fontos fék a történetben. A Blikkhez eljutott pénzügyminisztériumi dokumentumon egyértelműen szerepel, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, ezért annak minden részlete nem tekinthető végleges kormányálláspontnak.
Vagyis a január 1-jei bevezetést Magyar Péter már bejelentette, de abból még nem következik, hogy minden kiszivárgott technikai részlet változatlanul bekerül a törvénybe.
Változhatnak az értékelési módszerek, a mentességek, egyes vagyontárgyak kezelése és akár az adókulcsok is.
A szolnoki bejelentés nem csak a vagyonadóról szólt
Magyar Péter ugyanazon a rendezvényen további jelentős gazdasági változásokról is beszélt. Bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium dolgozik a kata ismételt szélesebb körű elérhetővé tételén.
A kormányfő szerint ugyanakkor a régi kata egyik problémája az volt, hogy az alacsony közteher mellett nem biztosított megfelelő szintű nyugdíj- és társadalombiztosítási jogosultságokat.
Magyar ezért már előre jelezte: az új rendszerben magasabb lehet a havi kata összege, cserébe úgy alakítanák át, hogy a kisadózók táppénzhez, megfelelőbb anyasági ellátáshoz és érdemibb nyugdíjjogosultsághoz jussanak.
Az egészségügyben is január 1. lett a határidő
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot fogadott el. Ennek még 2026-ban el kell indulnia, január elejére pedig már érzékelhető eredményt vár tőle a kormány.
Magyar szerint kormányfőként is folytatni fogja előre be nem jelentett kórházlátogatásait, hogy személyesen ellenőrizze az egészségügyi intézmények állapotát.
Az elszámoltatásról is számokat mondott
A szolnoki beszéd másik nagy témája az elszámoltatás volt. Magyar Péter közlése szerint a kormány eddig 37 ügyben tett feljelentést, amelyek összesen 2221 milliárd forintnyi közpénzt érintenek.
Ez az összeg azonban nem azt jelenti, hogy 2221 milliárd forint eltűnését vagy ellopását már megállapították volna. A miniszterelnök által említett szám azoknak az ügyeknek a pénzügyi nagyságrendjére vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban feljelentések születtek; a büntetőjogi felelősséget a hatósági és bírósági eljárásoknak kell megállapítaniuk.
Magyar szerint hamarosan a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is bejelenti első vizsgálatait.
Január 1-jén tehát valóban új fejezet kezdődhet
A vagyonadó azért lehet az új kormány egyik legnagyobb horderejű intézkedése, mert nem néhány ezer forintos adómódosításról, hanem a magánvagyonok teljesen új típusú adóztatásáról van szó.
Ha a jelenlegi irány marad, az egymilliárd forint fölötti vagyonok tulajdonosainak részletesen számba kell majd venniük ingatlanaikat, pénzügyi befektetéseiket, vállalati érdekeltségeiket és más értékes vagyonelemeiket.
A leggazdagabbaknál pedig ennél is keményebb rendszer jöhet, hiszen Magyar Péter már nyíltan arról beszél, hogy az 500 milliárd forint fölötti vagyonrésznél az eredetileg tervezett egy százalék sem feltétlenül lesz elég.
A következő hetekben derül ki, pontosan kit és mennyivel érint
Most tehát két dolgot érdemes különválasztani. A politikai döntés iránya és a január 1-jei céldátum már nyilvánosan elhangzott, a teljes technikai szabályrendszer azonban még készül.
A Pénzügyminisztérium következő bejelentéséből derülhet ki, milyen mentességeket alkalmaznak, hogyan számítják ki a nettó vagyont, mi történik a közös tulajdonnal, hogyan értékelik a magáncégeket, és pontosan milyen adókulcsok lépnek életbe az egyes vagyoni sávokban.
Egy dolog azonban a szolnoki beszéd után már nehezen félreérthető: Magyar Péter kormánya 2027. január 1-jétől valóban be akarja vezetni a vagyonadót, és a miniszterelnök szerint a leggazdagabbak számára a választás előtt ígértnél is szigorúbb rendszer következhet.
Forrásellenőrzés: Telex, HVG, Blikk, Kontroll.