Kapitány István bejelentése után megjelent a rendőrség, és azonnal lefoglalásokba kezdett
Ez már nem egy újabb átvilágítási jelentés, amelyet hónapokra be lehet tenni valamelyik minisztériumi fiókba. A Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium Eximbankkal kapcsolatos feljelentései után a Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított, augusztus 31-én pedig több ezer oldalnyi iratanyagot foglaltak le bizonyítékként.
Fontos pontosítás, hogy nem egy látványos rendőrségi rajtaütés történt az Eximbank székházában. A nyomozók a minisztériumtól foglalták le azokat a dokumentumokat, amelyeket a belső átvilágítás során gyűjtöttek össze, és amelyek most a feljelentett cselekmények vizsgálatához szolgáltathatnak további adatokat.
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt indult eljárás
A rendőrség közlése szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda már büntetőeljárást folytat. A vizsgált bűncselekmények között hivatali visszaélés és hűtlen kezelés szerepel, vagyis a minisztériumi átvilágítás megállapításai nem maradtak pusztán politikai állítások szintjén.
Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy bármely konkrét szereplő bűnösségét megállapították volna. A nyomozásnak éppen azt kell tisztáznia, történt-e bűncselekmény, kik hozták a vizsgált döntéseket, és ezek okoztak-e büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrányt.
Több ezer oldal került a nyomozók kezébe
Az augusztus 31-i lefoglalás azért jelent komoly fordulatot, mert innen már nem csak sajtótájékoztatókról és politikusi nyilatkozatokról beszélünk. A rendőrség több ezer oldalnyi olyan iratot vett át bizonyítékként, amelyeket a minisztérium saját belső vizsgálata során szerzett be.
Ez is érdekelhet
Ezek között lehetnek azok a döntések, előterjesztések, hitelanyagok és más dokumentumok, amelyek alapján rekonstruálható, hogyan születtek a kifogásolt eximbankos ügyletek. Hogy ezek pontosan mit bizonyítanak, azt azonban a nyomozásnak kell megállapítania.
Négy feljelentésből indult el az egész
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium még júliusban tett feljelentéseket az Eximbank átvilágítása után. Magyar Péter miniszterelnök akkor négy nagy ügyet ismertetett, amelyeknél a kormány szerint olyan körülmények merültek fel, amelyeket büntetőhatóságnak kell tisztáznia.
Az összegek már önmagukban is elképesztők. Több tíz- és százmilliárdos finanszírozásokról, illetve egy egymilliárd eurós államközi hitelről van szó, ezért különösen fontos, hogy ne politikai jelzők, hanem dokumentumok alapján derüljön ki, mi történt.
Az egyik ügy 59 milliárd forintról szól
Az első ismertetett történet egy 59 milliárd forintos ügylet, amely a Sofitel szállodához és egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közelinek nevezett céghez kapcsolódik. A kormány korábbi közlése szerint az Eximbank mindössze két nap alatt hozott döntést az ügyben, és eközben állítólag a saját belső szabályainak sem mindenben felelt meg.
Éppen ez az egyik kérdés, amelyet most már a nyomozóknak kell dokumentumról dokumentumra ellenőrizniük. Egy gyors döntés önmagában természetesen nem bűncselekmény, de ha a bank belső kontrolljait megkerülték és ebből vagyoni hátrány keletkezett, annak már lehet jogi jelentősége.
A Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai projektje is a csomagban van
A második feljelentés egy 126 milliárd forintos, afrikai infrastruktúra-projekthez kötődik. A Duna Aszfalt részvételével Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út.
Magyar Péter korábban azt kifogásolta, hogy a magyar állam jelentős kockázatot vállalt a konstrukcióban. Hogy ennek során történt-e hűtlen kezelés vagy más jogsértés, azt ugyancsak a büntetőeljárásnak kell tisztáznia, nem pedig politikusi nyilatkozatoknak.
Ott van a dunakeszi–egyiptomi vasúti projekt is
A harmadik ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektjéhez kapcsolódik. A korábbi ismertetés szerint az egyiptomi állami vasút 176 milliárd forintos állami hitelt kapott a konstrukcióhoz.
Ez a projekt különösen összetett, hiszen nem egyszerűen egy magyar vállalat finanszírozásáról, hanem nemzetközi szerződésekről, vasúti járműgyártásról és állami hitelkockázatról van szó. Éppen ezért itt is különösen fontos lesz szétválasztani a rossz üzleti döntést az esetleges büntetőjogi felelősségtől.
És ott az egymilliárd eurós észak-macedón hitel
A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának adott egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik. Ez önmagában akkora összeg, hogy már a konstrukció gazdasági indokoltságának és kockázatainak vizsgálata is komoly feladat.
Az NNI-nak itt sem azt kell eldöntenie, hogy politikailag jó vagy rossz ötlet volt-e a hitel. A büntetőeljárás szempontjából azt kell megvizsgálni, történt-e olyan döntés, amely megfelel a hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés törvényi tényállásának.
Kapitány Istvánék átvilágítása most érkezett el az igazán kemény ponthoz
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium már a kormányváltás után átfogó vizsgálatot indított az Eximbanknál. A cél az volt, hogy áttekintsék a korábbi működést, a nagy összegű ügyleteket és azt, hogyan vállalt kockázatokat az állami pénzintézet.
Az ilyen átvilágítások értéke azonban mindig azon múlik, mi történik akkor, ha komoly problémára bukkannak. Most már tudjuk a választ: négy feljelentés született, az NNI büntetőeljárást indított, és a dokumentumok jelentős része már a nyomozóknál van.
Ezért fontosabb a lefoglalás, mint bármelyik hangos bejelentés
Egy politikus bármikor kiállhat a kamerák elé és elmondhatja, hogy szerinte elképesztő visszaélések történtek. Az ilyen mondatok önmagukban azonban még egyetlen bírósági ügyet sem visznek előre.
A több ezer oldalnyi irat lefoglalása ezzel szemben valódi nyomozati cselekmény. Ezeket a dokumentumokat most rendszerezni, összevetni, értékelni kell, és ha szükséges, tanúvallomásokkal, pénzügyi adatokkal és további bizonyítékokkal kell kiegészíteni.
Most jön az, amikor kiderülhet, ki mit tudott
Egy ilyen ügyben az egyik legfontosabb kérdés mindig a döntési lánc. Ki készítette elő az adott finanszírozást, ki adott szakmai véleményt, milyen kockázatokra figyelmeztettek, ki hagyta jóvá a konstrukciót, és milyen információkkal rendelkeztek a döntéshozók?
Ha a lefoglalt iratokból ezek a folyamatok rekonstruálhatók, akkor már sokkal pontosabban meghatározható az egyes szereplők felelőssége is. Ha pedig a dokumentumok azt mutatják, hogy minden döntés jogszerű és szakmailag indokolható volt, annak ugyanúgy jelentősége lesz.
Nem lehet előre bűnösöket kijelölni
A négy ügy több, a korábbi kormányhoz közel álló vagy azzal üzleti kapcsolatba hozott szereplő nevét is érinti. Ettől azonban senkiről nem lehet azt írni, hogy a rendőrségi nyomozás már bizonyította volna a személyes bűnösségét.
Az NNI jelenleg bizonyítékokat gyűjt és vizsgál. A hivatali visszaélés és hűtlen kezelés az eljárás tárgyát képező gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás.
Politikailag viszont ez már komoly eredmény Kapitány számára
Kapitány István minisztériuma azzal kezdte a munkát, hogy sorra átvilágította az alá tartozó gazdasági intézményeket. Most ebből az egyik vizsgálatból olyan anyag került elő, amely négy feljelentéshez, majd rendőrségi nyomozáshoz és több ezer oldalnyi irat lefoglalásához vezetett.
Ez még nem ítélet, de már jóval több egy kommunikációs kampánynál. A miniszter számára innen az lesz a fontos, hogy a tárca minden szükséges dokumentumot rendelkezésre bocsásson, majd hagyja a nyomozókat politikai befolyás nélkül dolgozni.
És ez a Tisza-kormány elszámoltatási ígéretének is egy tesztje
A kormány hónapok óta azt ígéri, hogy az előző rendszer gyanús közpénzügyeit nem egyszerűen sajtótájékoztatókon fogja felsorolni, hanem átadja azokat az illetékes hatóságoknak. Az Eximbank-ügy most már ténylegesen eljutott ebbe a szakaszba.
Az igazi eredmény persze nem az lesz, hogy hány doboz iratot visznek el egy minisztériumból. Az számít majd, hogy a dokumentumokból felépíthető-e bizonyítható ügy, azonosítható-e konkrét vagyoni hátrány, és megállapítható-e személyes felelősség.
A lefoglalásnak van egy másik fontos üzenete is
Az átvilágítás során összegyűjtött anyag innentől már nem kizárólag a minisztérium birtokában van. A nyomozó hatóság saját büntetőeljárásában vizsgálja, vagyis a történet egy új intézményi szintre került.
Ez azért lényeges, mert elvileg éppen így kell működnie egy kormányzati átvilágításnak, ha bűncselekmény gyanújára utaló adatot talál. Nem a miniszternek kell nyomoznia és ítéletet mondania, hanem feljelentést kell tenni, majd átadni az anyagot annak a szervnek, amelynek ez a törvényes feladata.
Most már valóban a nyomozók térfelén pattog a labda
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megtette a feljelentéseket, a belső vizsgálati iratokból pedig több ezer oldal már az NNI-nél van. Innen a rendőrség feladata eldönteni, milyen további bizonyítás szükséges és mely ügyekben megalapozott a gyanú.
Kapitány István bejelentése után tehát valóban történt valami kézzelfogható: megindult a büntetőeljárás, és elkezdődött a bizonyítékok lefoglalása. Most az a kérdés, mi van abban a több ezer oldalban – mert végül nem a politikai mondatok, hanem ezek a dokumentumok dönthetik el, milyen messz jut az Eximbank története.