Holnap összecsap a Tisza és a Fidesz – Ezen múlik most minden!
Kedden tartja első rendes ülését az új Országgyűlés, de a valódi politikai ütközet már órákkal korábban elkezdődhet. Reggel az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottság tárgyalja a Tisza legfontosabb javaslatait: az Alaptörvény-módosítást, a vizsgálóbizottságok megerősítését és több olyan ügyet, amely közvetlenül érinti az elmúlt évek hatalmi rendszerét. A Fidesz támadásra készül, Magyar Péter pedig napirend előtti felszólalással nyitja a parlamenti napot.
Már délelőtt robbanhat a vita
A frissen megválasztott parlament keddi ülése délután 1 órakor kezdődik, de a politikai nap már reggel forró lehet. A 444 beszámolója szerint az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottságban végigtárgyalják a Tisza által benyújtott javaslatokat, köztük az első nagy Alaptörvény-módosítást is. A bizottságban ott ül Gulyás Gergely, Budai Gyula és Németh Balázs is, így a hangulat aligha lesz technikai jellegű.
A legnagyobb vita a miniszterelnöki mandátum korlátozása körül várható. A Tisza javaslata szerint senki nem lehetne miniszterelnök, aki összesen már legalább nyolc évet töltött ebben a tisztségben. Ez a szabály Orbán Viktort is érintené, hiszen ő 1998 és 2002, majd 2010 és 2026 között volt kormányfő.
A Fidesz szerint ez „lex Orbán”, vagyis személyre szabott szabály, ráadásul visszamenőleges jogalkotás. A javaslat egyik benyújtója, Melléthei-Barna Márton ezzel szemben azt állítja: nem visszamenőleges büntetésről van szó, mert a szabály nem Orbán múltbeli miniszterelnöki tevékenységét minősíti, hanem a jövőre nézve állít fel korlátot.
Nemcsak Orbánról szól a módosítás
Bár a politikai figyelem elsősorban Orbán Viktor jövőjére irányul, az Alaptörvény-módosítás ennél jóval szélesebb csomag. A Tisza ezzel kezdené felszámolni a KEKVA-modellt, vagyis az állami egyetemek és közvagyon magánalapítványokba szervezett rendszerét. A módosítás érintené a Fidesz egyik legfontosabb ideológiai hátországának tartott MCC-t is.
Ez is érdekelhet
A javaslat megteremtené a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetőségét is. Itt azonban újabb éles vita várható, mert a Tisza nemcsak azt a mondatot törölné, amely a hivatal alapját adja, hanem az egész bekezdést, amelyben az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelme is szerepel.
A Fidesz szerint ezzel a Tisza valójában a korábbi migrációs politika alkotmányos alapját akarja gyengíteni. A Tisza részéről egyelőre nem érkezett világos magyarázat arra, miért az egész bekezdést törölnék, és nem csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó részt. Ez a bizottsági ülés egyik legkényesebb pontja lehet.
Rendőrrel is előállíthatnák a vizsgálóbizottság elé idézetteket
A másik nagy csatatér a parlamenti vizsgálóbizottságok ügye lesz. A Tisza több bizottság felállítását kezdeményezi, és közben jelentősen erősítené ezek jogköreit. A javaslat szerint kötelező lenne megjelenni a vizsgálóbizottság előtt, végső esetben pedig akár rendőri előállítással is biztosíthatnák a távolmaradó személy jelenlétét.
Ez óriási változás lenne a korábbi gyakorlathoz képest. A vizsgálóbizottságok Magyarországon sokszor inkább politikai színpadként működtek, valódi kikényszerítő erő nélkül. A Tisza most azt akarja, hogy ezek a testületek ténylegesen alkalmasak legyenek ügyek feltárására.
A TASZ ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tervezett eszközök aránytalanul szigorúak lehetnek. A vita tehát nemcsak politikai, hanem jogállami természetű is: hogyan lehet valódi elszámoltatást csinálni úgy, hogy közben ne váljanak a bizottságok politikai leszámolás eszközeivé?
Kegyelmi ügy, MNB, gyermekvédelem, végrehajtások
A parlament kedden dönthet több vizsgálóbizottság felállításáról is. Napirendre kerülhet a kegyelmi botrány felelőseinek feltárása, az MNB működésével kapcsolatos visszaélések vizsgálata, a gyermekvédelem rendszerszintű válsága, a végrehajtási visszaélések, valamint a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének ügye.
Ezek mind olyan témák, amelyek az elmúlt évek politikai vitáinak mélyrétegeit érintik. A kegyelmi ügy a Novák Katalin-féle lemondáshoz vezető botrány miatt lett szimbolikus. Az MNB-ügyben százmilliárdos nagyságrendű közvagyon sorsa került a közbeszéd középpontjába. A gyermekvédelmi rendszer válsága pedig társadalmi és politikai szempontból is az egyik legérzékenyebb téma.
Ha ezek a bizottságok valóban erősebb jogosítványokat kapnak, az új parlament első hónapjai nem csendes jogalkotással, hanem folyamatos meghallgatásokkal, iratbekérésekkel és politikai ütközésekkel telhetnek.
Magyar Péter beszédével indul a parlamenti ülés
A délutáni plenáris ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik. Ez önmagában is fontos politikai pillanat lesz: az új miniszterelnök először szólalhat meg az első rendes parlamenti ülésen úgy, hogy már nem kampányhelyzetben, hanem kormányfőként beszél.
A frakciók válaszolhatnak neki, vagyis a Fidesz is azonnal reagálhat. Ha Magyar kevesebb mint húsz percig beszél, minden képviselőcsoportnak öt-öt perce lesz válaszolni; ha hosszabban beszél, nyolc-nyolc perc jut a frakcióknak, majd Magyar viszontválaszt adhat.
Ez a blokk megadhatja az egész ciklus alaphangját. A kérdés az lesz, hogy Magyar Péter államférfias, programadó beszédet mond-e, vagy inkább harcos elszámoltatási üzenettel nyitja meg az új parlamenti korszakot.
Kocsis Máté mentelmi joga is napirendre kerül
A keddi nap egyik különös mellékszála Kocsis Máté mentelmi jogának ügye lesz. A mentelmi bizottság, majd később a parlament dönthet a fideszes politikus mentelmi jogáról. Kocsis korábban arról beszélt, tudomása szerint Magyar Péter édesanyja tett ellene feljelentést.
Az ügy hátterében az állhat, hogy Kocsis korábban egy kérdésnek álcázott bejegyzésben azt állította vagy sugallta, hogy Erőss Mónika, Magyar Péter édesanyja a Tisza érdekében intézkedett a bíróságon. Erőss Mónika hasonló ügyben Deutsch Tamást is feljelentette rágalmazás miatt.
Kocsis azt ígérte, ő maga is megszavazza mentelmi jogának felfüggesztését. Ettől függetlenül az ügy újabb politikai szócsatát hozhat a parlamentben.
Szerdán jön a nagy jogalkotási vita
A keddi nap inkább a politikai nyitány és a bizottsági csaták napja lesz, szerdán viszont már reggel 9 órától az általános viták kerülnek előtérbe. Ekkor tárgyalják a három nagy tiszás törvényjavaslatot: az Alaptörvény-módosítást, a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályokat és a tisztességtelen fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos törvényjavaslatot.
Ez utóbbi különösen a devizahiteles ügyek és végrehajtási visszaélések miatt lehet fontos. A Tisza korábban jelezte, hogy felfüggesztené a folyamatban lévő devizahiteles pereket és végrehajtásokat, amíg felül nem vizsgálják az érintett szerződések jogkövetkezményeit.
Ezen múlhat az új korszak első képe
A keddi-szerdai parlamenti napok azért lesznek különösen fontosak, mert itt derülhet ki először élesben, hogyan működik majd a Tisza kétharmados többsége és a Fidesz ellenzéki szerepe.
A Tisza gyors, látványos és rendszerszintű változásokat akar mutatni: Alaptörvény-módosítás, közvagyon visszavétele, vizsgálóbizottságok, hatalmi intézmények átalakítása. A Fidesz ezzel szemben várhatóan azt próbálja bizonyítani, hogy a Tisza túl gyorsan, túl erőszakosan és politikai bosszúvággyal nyúl az állam szerkezetéhez.
Ez lesz az első nagy ütközés. Nem utcai demonstráció, nem kampányvita, hanem parlamenti és bizottsági csata. A tét pedig hatalmas: az új hatalom első lépéseiről és az ellenzékbe szorult Fidesz új szerepéről is képet adhat.
A keddi nap végére talán még nem dől el minden, de az biztosan látszani fog, milyen hangon indul az új politikai korszak: higgadt jogállami átépítéssel, vagy az első perctől nyílt háborúval.