Hegedűs Zsolt bejelentette a nagy hírt, amire a betegek már évtizedek óta várnak
Évtizedek óta az egyik legnagyobb probléma a magyar egészségügyben, hogy bizonyos vizsgálatokra és műtétekre hónapokat, egyes esetekben még ennél is hosszabb időt kell várni. Most Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette: elindul a célzott várólista-csökkentési program, amelynek egyik leglátványosabb eleme, hogy délután és hétvégén is további műtéteket végezhetnek a kórházak.
A terv nem egyszerűen arról szól, hogy papíron több műtétet írnak elő az intézményeknek. A kormány külön finanszírozási ösztönzőt adna az extra kapacitások megnyitásához, és a többletforrás jelentős részét közvetlenül azok az orvosok és szakdolgozók kapnák, akik részt vesznek a plusz ellátásban.
Délután és hétvégén sem állnának üresen a műtők
A program alapgondolata meglepően egyszerű: ha egy kórházban rendelkezésre áll a műtő és összeállítható a szükséges egészségügyi csapat, akkor ne kizárólag a hagyományos délelőtti munkarendben történjenek beavatkozások.
Hegedűs Zsolt szerint ezért elsősorban a normál műszak utáni délutáni időszakot, valamint a hétvégéket használnák ki jobban. Így ugyanazzal az infrastruktúrával több beteg kerülhetne sorra, ami bizonyos műtéttípusoknál érezhetően rövidíthetné a várakozást.
A lényeg azonban az, hogy ezért a dolgozóktól nem egyszerűen ingyenes túlórát várnak. Az új rendszerben külön pénzügyi ösztönző társulna a többletmunkához.
Ez is érdekelhet
Az orvosok és szakdolgozók kapják a pluszpénz jelentős részét
Ez lehet a program egyik legfontosabb eleme. A kormány olyan finanszírozási modellt vezet be, amelyben az extra műtétek után járó többletforrás jelentős része az ellátást ténylegesen végző csapatokhoz kerül.
Vagyis nem csupán az intézmény kapna több pénzt. Az operáló orvosok, aneszteziológusok, műtősnők, asszisztensek és más szakdolgozók is közvetlenül érdekeltté válhatnak abban, hogy legyen elegendő délutáni és hétvégi műtéti kapacitás.
Ez különösen fontos, mert a minisztérium saját problématérképe szerint az eddigi rendszer egyik gyengesége éppen az alacsony személyes érdekeltség volt.
Nemcsak azt nézik majd, hány beteget műtöttek meg
Hegedűs Zsolt ugyanakkor azt is világossá tette, hogy nem szeretnének olyan rendszert kialakítani, amelyben kizárólag a műtétek darabszáma számít.
Az ösztönzők egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, a betegek által jelzett eredményekhez és az elégedettséghez kötnék. Ez az úgynevezett értékalapú egészségügyi szemlélet egyik alapelve.
Magyarul: ne az legyen a cél, hogy minél több embert minél gyorsabban „átpörgessenek” a rendszeren, hanem az is számítson, mi történik a beteggel a műtét után, mennyire sikeres a beavatkozás, milyen gyors a felépülés és hogyan értékeli maga a páciens az ellátást.
Kórházanként külön megvizsgálják, hol van a probléma
A minisztérium nem akar egyetlen országos sablont ráhúzni minden intézményre. Minden kórháznál külön problématérképet készítenek, hogy pontosan kiderüljön, mi akadályozza a gyorsabb betegellátást.
Van, ahol rendelkezésre áll a műtő, de nincs elég személyzet. Máshol a műtők szervezése okozhat problémát. Megint más intézményeknél a magánegészségügy elszívó hatása vagy az ösztönzők hiánya nehezítheti a várólisták ledolgozását.
A kormány ezért intézményenként próbálja meghatározni, milyen beavatkozás hozhatja a leggyorsabb eredményt.
A minisztérium maga is elismeri a létszámhiányt
A nyilvánosságra hozott problématérkép nem söpri a szőnyeg alá az egészségügy egyik legfájóbb gondját sem. A magas várakozási idők egyik okaként kifejezetten megnevezik a létszámhiányt.
Szerepel a problémák között a magánellátás munkaerő-elszívó hatása, a műtőmenedzsment hiányosságai és az is, hogy a jelenlegi rendszer nem mindenhol teszi személyesen érdekeltté a dolgozókat a többletkapacitás megnyitásában.
Éppen ezért lesz jelentősége annak, hogy az extra műtétekhez pluszfinanszírozás és közvetlen dolgozói ösztönzés is társuljon.
A Semmelweisen és Pécsen már dolgoznak a bővítésen
A program nem kizárólag tervezőasztalon létezik. A Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen már megkezdték a további kapacitások kialakítását.
A tervhez külföldi szakembereket is bevonnak, akik korszerű, gyorsított rehabilitációs protokollokkal dolgoznak. Ezeknek az eljárásoknak az egyik célja, hogy a megfelelő betegek gyorsabban felépüljenek bizonyos műtétek után, hamarabb felkelhessenek és rövidebb kórházi tartózkodásra legyen szükségük.
Ha egy beteg kevesebb időt tölt fekvőbetegként az intézményben, az ágy és a személyzet is hamarabb felszabadulhat a következő páciens számára.
Végre kitakarítják a várólistákat is
A program egyik kevésbé látványos, mégis kulcsfontosságú része a várólisták felülvizsgálata. Megkezdik a listák tisztítását, hogy valóban azok szerepeljenek rajtuk, akiknek még szükségük van az adott beavatkozásra.
Hosszabb várakozás alatt ugyanis előfordulhat, hogy valakit időközben máshol megműtöttek, megváltozott az egészségi állapota, más kezelést kapott vagy valamilyen okból már nem aktuális számára az eredeti beavatkozás.
Az ilyen esetek mesterségesen hosszabbíthatják a nyilvántartott listákat és nehezíthetik a kórházi kapacitások pontos tervezését.
Nagy változás jön az ortopédiai műtéteknél is
Hegedűs Zsolt egy másik fontos módosítást is bejelentett. Felülvizsgálják a korábban bevezetett ortopédiai várólista-protokollt, különösen a magasabb testtömegindexű betegek kezelését.
A korábbi szabályozásban a 35 fölötti BMI automatikus ideiglenes korlátozást jelenthetett bizonyos ortopédiai beavatkozásoknál. Ezt most egyénibb rendszer válthatja fel.
A jövőben nem pusztán egyetlen szám alapján döntenének arról, hogy valakit meg lehet-e operálni, hanem az adott beteg tényleges egészségügyi kockázatát vizsgálnák.
Az orvosi csapat dönthet a beteg valódi állapota alapján
Az új megközelítés szerint a kezelőcsapat mérlegelné például a beteg általános állapotát, társbetegségeit, altatási és műtéti kockázatát, valamint azt, milyen előnnyel járhat számára a beavatkozás.
Vagyis két azonos BMI-vel rendelkező páciens nem feltétlenül kapna automatikusan ugyanazt a döntést. Az egyéni orvosi kockázat kerülne előtérbe.
Ez azért is jelentős, mert különösen a térd- és csípőprotézisre váró betegek között sokan vannak, akiknek a mozgáskorlátozottsága önmagában is megnehezítheti a testsúlycsökkentést.
Tízmilliárd forintos programról beszélt Magyar Péter
A várólista-csökkentési program elindítását egy nappal korábban Magyar Péter miniszterelnök is beharangozta szolnoki országjárásán. A kormányfő közlése szerint 10 milliárd forintos programot fogadott el a kormány.
Magyar azt mondta, az intézkedéseknek még idén el kell indulniuk, és legkésőbb 2027 elejére már látható eredményt várnak.
Hegedűs Zsolt most ennek a rendszernek a gyakorlati részleteit kezdte ismertetni.
Térdprotézisre közel 22 ezren várnak
Jól mutatja a probléma nagyságát, hogy az RTL szeptember közepi összesítése szerint csak térdprotézis-műtétre közel 22 ezer beteg várt országszerte. Ez ráadásul mintegy kétezerrel több volt, mint néhány hónappal korábban.
Egy protézisműtétre váró ember esetében a hosszú lista nem pusztán kellemetlenséget jelent. Sok beteg hónapokon keresztül fájdalommal él, nehezebben jár, kieshet a munkából, segítségre szorulhat a hétköznapi teendőknél, és az állapota a várakozás közben tovább romolhat.
Ezért jelenthet hatalmas változást, ha a már meglévő műtők délutáni és hétvégi használatával érdemben több beteget lehet megoperálni.
Nem minden kórházban indulhat ugyanazzal a tempóval
A program jellegéből következik, hogy nem egyik napról a másikra lesz minden magyar kórházban teljes hétvégi műtéti műszak. Egy intézmény csak akkor tud több operációt vállalni, ha rendelkezik a szükséges orvossal, altatóorvossal, szakdolgozóval, műtővel és az utókezeléshez szükséges kapacitással.
Éppen ezért készülnek az egyedi kórházi problématérképek. Ahol gyorsan megnyitható pluszkapacitás, ott hamarabb jöhetnek a délutáni vagy hétvégi műtétek, máshol előbb a személyi vagy szervezési akadályokat kell kezelni.
A beteg ebből végül egyetlen dolgot akar majd érezni
A finanszírozási modellek, teljesítménymutatók és műtőmenedzsment mögött a betegek számára végül meglehetősen egyszerű kérdés marad: kevesebbet kell-e várni a műtétre?
Hegedűs Zsolt mostani bejelentése szerint pontosan ez a cél. Jobban kihasználni azt, ami már most is rendelkezésre áll, megfizetni a pluszmunkát végző csapatokat, új kapacitásokat megnyitni, és intézményenként megtalálni azt a pontot, ahol jelenleg elakad a rendszer.
Ha mindez működik, egy műtőnek többé nem feltétlenül kell délután bezárnia csak azért, mert véget ért a hagyományos munkarend. Ha van személyzet és beteg, a beavatkozás este vagy akár hétvégén is megtörténhet.
Most jöhet az, amire rengeteg beteg nagyon régóta vár
A magyar egészségügy várólistái hosszú ideje újra és újra előkerülő problémát jelentenek. Voltak korábban is célzott várólista-csökkentési programok, a mostani csomag azonban egyszerre próbál hozzányúlni a finanszírozáshoz, a dolgozói érdekeltséghez, a műtők kihasználásához és a rehabilitációhoz.
A nagy változás most az lehet, hogy a kórházi kapacitást nem kizárólag a hagyományos hétköznapi műszakhoz igazítják. Ha szükséges és megoldható, délután és hétvégén is folytatódhatnak a tervezett műtétek.
A betegek számára pedig ennél aligha kell bonyolultabb magyarázat: ha a rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, egyre több embernek jöhet el korábban az a telefonhívás, amelyre hónapok óta vár – megvan a műtét időpontja.
Forrásellenőrzés: Egészségügyi Minisztérium, Hegedűs Zsolt nyilvános közlése, 24.hu, RTL, Portfolio.