Ennyi volt: A TISZA beszéntja az MTVA-t, benyujtották az új törvényt
A TISZA most nem csak üzent a közmédiának, hanem törvényjavaslatot tett le az asztalra. A terv lényege világos: megszűnne az MTVA jelenlegi szerepe, átalakulna a Duna Médiaszolgáltató rendszere, különválna a hírügynökségi és a műsorszolgáltatási feladat, és létrejönne egy új felügyeleti szerv, a Független Közmédia Testület. Magyarul: a Fidesz egyik legdrágább és legfontosabb kommunikációs gépezete most papíron is megkapta a bontási engedélyt.
A közmédia visszavétele már nem csak kampánymondat
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pénteki videójában úgy fogalmazott: a cél visszaadni a közmédiát a köznek. Ez elsőre szép politikai mondat, de a benyújtott javaslat alapján most már konkrét szerkezeti átalakításról van szó.
A törvényjavaslatot három tiszás képviselő, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián nyújtotta be. A beadvány szerint a jelenlegi rendszer alapjait írnák át: a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA eddigi működése ebben a formában megszűnne.
A közmédia gyártási, műsorszolgáltatási és hírügynökségi feladatait szétválasztanák. Létrejönne a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.
Ez nem apró korrekció. Ez az a pont, ahol a régi rendszer egyik fő tartóoszlopát nem átfesteni próbálják, hanem kivenni alóla a fideszes betont.
Ez is érdekelhet
Jönne a Független Közmédia Testület
A sokat bírált Közszolgálati Közalapítvány helyére a javaslat szerint a Független Közmédia Testület lépne. Ez lenne az új felügyeleti szerv, amelynek feladata nem az lenne, hogy csendben bólogasson a mindenkori hatalomnak, hanem hogy ellenőrizze a közmédia működését, gazdálkodását és függetlenségét.
A testületben három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki oldal jelölne, további három tagot pedig a médiaszakma delegálhatna. A politikai tagok négy évre, a szakmai tagok öt évre kapnának mandátumot.
Ez önmagában még nem garancia a csodára. Magyarországon láttunk már elég „független” intézményt, amelyről később kiderült, hogy legfeljebb a névtáblája volt független. De a mostani modell legalább papíron szakítana azzal a fideszes gyakorlattal, amelyben a közmédia fölött érdemi társadalmi kontroll helyett inkább politikai kézivezérlés érződött.
A testület választaná meg a közmédia vezetőit, felügyelné a működést, jóváhagyná az éves gazdálkodási terveket, és beleszólna a nagy értékű szerződésekbe is. A 100 millió forint feletti szerződésekhez testületi engedély kellene, a 300 millió forintnál nagyobb ügyeknél pedig már tárgyalási felhatalmazást is kérni kellene.
Ez az a rész, amely valószínűleg sok régi közmédiás beszállítónak nem lesz kedvenc esti olvasmánya.
A százmilliárdos gépezet végre kapna valódi féket
Az MTVA nem kis pénzből működött. A 2025-ös adatok körül már korábban is komoly vita alakult ki: dologi kiadásokra 100 milliárd, személyi jellegű kiadásokra 27 milliárd forint ment el, miközben az alap összkiadása 157 milliárd forint körül alakult.
Ez az a nagyságrend, ahol már nem lehet azzal elintézni a dolgot, hogy a közmédia drága műfaj. Persze, drága. A közszolgálati tartalom előállítása valóban pénzbe kerül. De a magyar közmédia problémája sosem csak az volt, hogy sokba kerül. Hanem az, hogy sokba kerül, miközben a közbizalom jelentős részét elveszítette.
A Fidesz alatt a közmédia sokak szemében nem közszolgálatként működött, hanem állami pénzből finanszírozott politikai hangosbemondóként. A hírek válogatása, a hangsúlyok, a meghívottak köre, az ellenzéki szereplők kezelése, a kormányzati narratívák újramondása mind ugyanabba az irányba mutattak.
A néző pedig egy idő után pontosan értette: ez nem az ő médiája. Ez a hatalomé.
Most a TISZA javaslata éppen ezt a logikát próbálja megtörni. Nem elég lecserélni néhány vezetőt, nem elég új díszletet tenni a híradóba, nem elég kedvesebb hangon beolvasni ugyanazt. A rendszerhez kell hozzányúlni.
Papp Dániel távozása csak az előjáték volt
A közmédia átalakításának politikai előzménye már korábban elindult. Magyar Péter a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA vezetőit is távozásra szólította fel, köztük az MTVA élén álló, hírhamisítási ügyben elhíresült Papp Dánielt is.
Papp végül június elején beadta a felmondását, arra hivatkozva, hogy az újonnan megválasztott kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása. Ez már akkor is jelzésértékű volt: a régi rendszer egyik arca nem várta meg, amíg formálisan is elindul a bontás.
De a személyi változás önmagában kevés lenne. Egy Papp Dániel nélküli MTVA még mindig lehetne ugyanaz a gépezet, csak más névtáblával. A mostani törvényjavaslat ezért érdekesebb: nem egyszerűen embereket cserélne, hanem a működés alapjait rendezné át.
A kérdés persze az lesz, hogy a gyakorlatban mennyi marad meg a szép elvekből. Mert a magyar média történetében a „függetlenség”, az „objektivitás” és a „közszolgálatiság” szavakat már annyiszor használták el, hogy néha szinte külön fertőtlenítést igényelnek.
Nem csak megszüntetnének, új szabályokat is hoznának
A javaslat nem állna meg az MTVA jelenlegi formájának felszámolásánál. A közszolgálati médiaszolgáltatás alapelveit egy Közszolgálati Charta rögzítené, amelyet nyilvánosan közzé kellene tenni. Ez azért fontos, mert a közmédia nem működhet homályos belső szokások, politikai telefonok és láthatatlan elvárások alapján.
A törvénytervezet szerint a közmédia működéséről rendszeres, független szakértői tartalmi felülvizsgálatok készülnének. Ezek értékelnék a közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi tevékenységet is.
A vezetői posztokra nyílt, átlátható eljárásban választanának embereket. A nagy szerződések fölé kontroll kerülne. A felügyeleti testület az Országgyűlés alá tartozna, költségvetési forrásból működne, és elvileg nem lehetne egyetlen politikai oldal magánklubja.
Ez nem lesz egyszerű. A közmédia körül két évtizednyi bizalmatlanság, politikai háború és intézményi rombolás gyűlt össze. Ezt egy törvénnyel nem lehet egyetlen délután alatt eltakarítani.
De valahol el kell kezdeni.
A Fidesz legnagyobb félelme: ha a közmédia tényleg közmédia lesz
A Fidesz számára a közmédia nem csak egy intézmény volt. Fegyver volt. Menedék volt. Hangszóró volt. Olyan állami pénzből működő kommunikációs csatorna, amely évekig képes volt valóságot gyártani, elhallgatni, felnagyítani, átszínezni, majd mindezt közszolgálatnak nevezni.
Ezért fontos a mostani törvényjavaslat politikai jelentősége.
Nem arról van szó, hogy az új kormány egyszerűen át akarja venni ugyanazt a rendszert, csak most már saját használatra. Legalábbis a benyújtott szöveg alapján a cél az, hogy a struktúrát úgy alakítsák át, hogy a közmédia ne legyen automatikusan a mindenkori kormány prédája.
Ez lenne a valódi fordulat.
Mert ha az MTVA fideszes korszakának csak annyi lenne a vége, hogy más pártszínű szereplők ülnek ugyanabba a székbe, akkor az egész nem rendszerváltás lenne, hanem kulcscsere. A közmédia visszaadása viszont azt jelentené, hogy a kormánynak is el kell viselnie a kritikát, az ellenzéknek is teret kell kapnia, a közönségnek pedig nem propagandaanyagot, hanem tájékoztatást kell kapnia.
Ez nem szívesség. Ez lenne az alap.
A hazugsággyár bontása elkezdődött, de most jön a neheze
A TISZA törvényjavaslata komoly csapás a régi közmédiás rendszerre. Megszűnő MTVA-szerep, új felügyeleti testület, különválasztott hírszolgáltatás, átláthatóbb gazdálkodás, nyílt vezetőválasztás, szakmai kontroll, nagy szerződések feletti engedélyezés.
Papíron ez már nem kozmetikázás.
De a közmédia valódi próbája nem a törvényszövegben lesz, hanem az első kényelmetlen híradóban. Abban, hogy bemondják-e majd, ha a kormány hibázik. Abban, hogy behívnak-e valódi kritikusokat. Abban, hogy a hírszerkesztés nem a miniszterelnöki kommunikáció ritmusára lélegzik-e. Abban, hogy a közpénzből működő média végre nem a hatalom komfortérzetét szolgálja, hanem a néző, hallgató és olvasó jogát a valósághoz.
A Fidesz által felépített MTVA-korszak most törvényjavaslat szintjén véget kaphat.
A kérdés már nem az, hogy le lehet-e bontani a régi gépezetet.
Hanem az, hogy a helyére végre közmédia épül-e, vagy csak egy újabb, szépen átnevezett politikai szerkezet.