Elsötétült az M1, leállt a Kossuth Rádió: véget ért a propaganda sugárzása a közmédiában
Elsötétült az M1, leállt a Kossuth Rádió hírszolgáltatása, és az MTVA új ideiglenes vezetése megkezdte a közmédia átállítását. A képernyőn egyetlen üzenet fogadja a nézőket: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük!”
Ilyen mondatot a magyar közéletben sokan aligha hittek volna, hogy valaha meglátnak az M1 képernyőjén.
Magyar Péter miniszterelnök röviden csak annyit írt: történelmi nap. Majd hozzátette: „Ma véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein. Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége.”
A közmédia átalakítása a Tisza egyik legfontosabb kampányígérete volt. Most ez az ígéret nem sajtótájékoztatón, nem parlamenti beszédben, nem Facebook-posztban jelent meg, hanem a lehető leglátványosabb formában: fekete képernyőn, leállított hírszolgáltatással, új vezetéssel és az első felfüggesztésekkel.
A képernyőn bocsánatkérés, a háttérben teljes átállás
Az M1-en és a hirado.hu-n megjelenő üzenet szerint a közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel, a nézőket pedig arra kérik, maradjanak velük.
Ez is érdekelhet
Ez önmagában is korszakos jelenet. A magyar közmédia évtizedeken át állami televízió volt, de az elmúlt években a kritikusok szerint egyre inkább a Fidesz politikai kommunikációs gépezetének részeként működött. Nem egyszerűen kormánybarát hangvételről volt szó, hanem ellenzéki szereplők démonizálásáról, elhallgatott ügyekről, szelektív tájékoztatásról és közpénzből fenntartott politikai narratíváról.
Most ennek vetettek véget egyetlen brutális szimbolikus gesztussal: lekapcsolták a hírszolgáltatást.
Az MTVA közlése szerint az átmeneti időszak célja a működés átvilágítása, az átállás biztosítása, a propaganda felfüggesztése és a hírszolgáltatás szakmai megújítása. Az új vezetés azt ígéri, hogy a közmédia az elmúlt évek után végre hiteles, objektív és független intézményként működik majd.
Megérkezett az új vezetés a Kunigunda utcába
Kedden délelőtt Horváth András, az MTVA ideiglenes vezérigazgatója megérkezett a közmédia székházába az általa kijelölt átmeneti szakmai csapattal. Az online igazgatóságért Mészáros Zsófia felel, Bodacz Balázs a hírigazgatóságot veszi át, Kerényi György a Kossuth Rádió vezetéséért felel, Koltai Péter a vezérigazgatói kabinetet irányítja, Teszáry Sára pedig a PR- és marketingosztályt, valamint a szóvivői feladatokat kapta meg.
Az átmeneti vezetés feladata nem kozmetikai igazítás. Nem arról van szó, hogy más színű díszlet kerül a stúdióba, vagy új főcímzenét kapnak a híradók. Az egész hírszolgáltatást újra kell építeni, mert a probléma nem egy-egy műsorvezetővel vagy riporttal kezdődött, hanem azzal a rendszerrel, amelyben a közmédia hosszú időn át politikai szolgálatként működött.
A végleges vezető kiválasztása később nyílt pályázati eljárásban, társadalmi és szakmai egyeztetés után történhet meg. Ez fontos ígéret, mert a közmédia hitelességét nem lehet pusztán azzal helyreállítani, hogy lecserélik az egyik politikai korszak embereit egy másik korszak embereire. A kérdés az lesz, valóban szakmai, átlátható és független rendszer épül-e a romok helyén.
Biztonsági őrök kísérték ki Császár Attilát
A Telex információi szerint azonnali hatállyal felmentették a munkavégzés alól Császár Attilát, a köztévé egyik legismertebb riporterét, akit két biztonsági őr kísért ki a Magyar Televízió épületéből. A lap több forrásból úgy értesült, hogy nem ő volt az egyetlen, akit a HR-irodába hívtak, majd felfüggesztettek.
A beszámolók szerint hasonlóan járt Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója, Olbort Anett technológiai igazgató, valamint belső információk szerint Könczey Béla főgyártásvezető is. A hírek alapján sorra hívják be a műsorvezetőket is, és többeket felmentenek a munkavégzés alól.
A biztonsági őrös kivezetés látványos és sokak számára megalázó jelenetnek tűnhet, de az egyik ott dolgozó forrás szerint ez nem új gyakorlat az MTVA-nál: állítólag akkor is így járnak el, ha valaki maga mond fel. Ettől még a kép politikailag nagyon erős: azok az arcok, akik éveken át a közmédia politikai üzeneteinek közvetítésében vettek részt, most egyik napról a másikra kerülnek ki a rendszerből.
Ez az a pillanat, amikor a régi világ nem elméletben, hanem konkrét ajtóknál, belépőkártyáknál és HR-irodai döntéseknél ér véget.
A Fidesz politikai leszámolást kiált
Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő máris politikai leszámolásról beszél. Posztjában egy elbocsátásról szóló dokumentumot osztott meg, és azt írta: szerinte az új vezérigazgató a „fideszesnek gondolt dolgozókat” mentette fel a munkavégzés alól.
Ez várható reakció volt. A Fidesz most nyilván azt próbálja majd felépíteni, hogy a Tisza nem felszabadítja a közmédiát, hanem elfoglalja. A régi rendszer embereiből így hirtelen üldözött munkavállalók, a propaganda működtetőiből pedig a sajtószabadság áldozatai lesznek a fideszes kommunikációban.
Csakhogy itt van egy kellemetlen kérdés: lehet-e politikai leszámolásnak nevezni azt, amikor egy közpénzből működő intézményből eltávolítják azokat, akiknek a munkája éveken át nem a hiteles tájékoztatást, hanem a hatalom politikai érdekeit szolgálta?
Erre nem lehet egyetlen mondattal válaszolni. Minden munkajogi döntésnek szabályosnak, dokumentáltnak és támadhatatlannak kell lennie. Senkit nem lehet jogsértő módon kirúgni csak azért, mert korábban egy adott rendszerben dolgozott. De azt sem lehet elvárni, hogy a közmédia megújulása ugyanazokkal az arcokkal és ugyanazzal a szerkesztési logikával történjen, amely miatt a bizalom elveszett.
A fekete képernyő most egy korszak végét jelenti
Az MTI közleménye szerint a Magyar Televízió 1957. május 1-jén indult, és az elmúlt közel hetven évben csak ritkán sugárzott fekete képernyőt: jellemzően technikai problémák idején, vagy kivételes történelmi pillanatokban, például Antall József halálakor.
Most a fekete képernyő nem technikai hiba.
Hanem politikai és intézményi üzenet.
A közlemény szerint az elmúlt években a közmédia a politikai hatalom befolyása alá került, elvesztette legfontosabb funkcióját, a nyilvánosság hiteles és objektív tájékoztatását, és a gyűlöletkeltés, valamint a hazugság fóruma lett. Ez mostantól megváltozik.
Kemény mondatok ezek, de sok néző számára nem meglepőek. A közmédia hitelességi válsága nem tegnap kezdődött. Hosszú éveken át épült fel az a helyzet, amelyben az M1 és a Kossuth Rádió nem a köz szolgálatát, hanem a kormányzati politikai üzenetek közvetítését jelentette sokak szemében.
Most a rendszer saját képernyőjén kér bocsánatot ezért.
Az M4 Sport megy tovább, a hírek fokozatosan indulnak újra
A leállás nem érinti a közmédia minden műsorát azonos módon. A tájékoztatás szerint az M1 este 19:56-kor átmenetileg új formában, filmekkel és hírszolgáltatás nélkül indul újra. A Kossuth Rádió frekvenciáján átmenetileg a Bartók Rádió műsora hallgatható, szintén hírszolgáltatás nélkül.
Az új hírigazgatóság felállásával párhuzamosan a hírműsorok fokozatosan, ütemezetten térhetnek vissza. Az átállás a hírszolgáltatáson kívüli műsorkínálatot más platformokon nem érinti érdemben, az M4 Sport közvetítései, köztük a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései változatlanul mennek tovább.
Ez praktikus szempontból fontos: az átállás célzottan a hírszolgáltatást érinti, vagyis azt a területet, amely a legtöbb politikai vitát és bizalomvesztést okozta.
Most dől el, valóban közmédia lesz-e belőle
A legnagyobb kérdés nem az, hogy kedden látványos volt-e a fordulat. Az volt. Nem is az, hogy a régi rendszer emberei tiltakozni fognak-e. Fognak. A valódi kérdés az, mi következik ezután.
A Tisza-kormány most történelmi lehetőséget kapott arra, hogy a közmédiából végre valódi közszolgálati intézményt építsen. Olyat, amely nem a mindenkori kormányt szolgálja, hanem a nézőket, hallgatókat, adófizetőket. Olyat, ahol a kritika nem ellenséges tevékenység, az ellenzék nem démon, a kormány pedig nem érinthetetlen.
De ehhez több kell, mint a régi arcok eltávolítása.
Átlátható vezetőválasztás kell. Valódi szerkesztői függetlenség kell. Szakmai szabályok kellenek. Belső garanciák kellenek. És az is kell, hogy a Tisza ellen is lehessen majd keményen, tisztességesen, szakmai alapon kérdezni a közmédiában.
Mert ha a propaganda helyére csak másik irányú politikai lojalitás kerül, akkor nem közmédia születik, csak új gazdát kap a régi gép.
Történelmi nap, de még nem a történet vége
A keddi fekete képernyő valóban történelmi pillanat. Az M1 és a Kossuth Rádió hírszolgáltatásának leállítása, a bocsánatkérő üzenet, az új vezetés megérkezése és a korábbi meghatározó szereplők felfüggesztése mind azt mutatja: a közmédia régi korszaka véget ért.
De a közmédia megújítása nem egyetlen nap alatt történik meg. Egy rendszert könnyebb lekapcsolni, mint hitelesen újraindítani. A bizalmat pedig nem lehet rendelettel visszakapcsolni, azt hosszú, következetes, szakmai munkával kell visszaszerezni.
Magyar Péter most azt mondja: véget ért a propaganda sugárzása.
A következő hónapokban az derül ki, hogy valóban elkezdődik-e a közszolgálatiság korszaka.
Mert a fekete képernyő lehet egy korszak lezárása.
De csak akkor lesz valódi fordulat, ha utána nem új propaganda indul el, hanem végre hírszolgáltatás.