Dr. Hegedűs Zsolt lesokkolódott amikor rájött milyen állapotban van igazából a magyar egészségügy. Nagy a baj!
Sokkoló számokat tett közzé Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a magyar egészségügy állapotáról. Az új tárcavezető szerint az átadás-átvétel után világossá vált: a rendszerben nem egyszerűen feszültségek vannak, hanem olyan mélységű szakemberhiány alakult ki, amely már az akut beavatkozások biztonságát is veszélyeztetheti.
Hegedűs Zsolt szerint ki kell mondani: alapjaiban sérül a betegbiztonság.
A miniszter a május 15-én átvett helyzetértékelő dokumentumra hivatkozva azt írta, több tízezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből, az ápolóhiány pedig meghaladja a 30 ezer főt. Ez önmagában is drámai adat, de a helyzetet még súlyosabbá teszi, hogy a meglévő szakdolgozói állomány jelentős része már idősebb korosztályhoz tartozik.
Több mint 30 ezer ápoló hiányzik
Hegedűs Zsolt bejegyzése szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, és körülbelül 25 ezer kolléga már 58 év feletti. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak most küzd súlyos munkaerőhiánnyal, hanem néhány éven belül még nagyobb bajba kerülhet, ha a nyugdíjhoz közel álló dolgozók tömegesen kiesnek.
Ez különösen veszélyes az intenzív ellátásban, a műtőkben, az aneszteziológiában, a felnőtt ápolásban és a labordiagnosztikában. Ezek nem mellékes területek, hanem a betegellátás legfontosabb pillérei. Ha itt nincs elég szakember, akkor nemcsak a kényelmi szint romlik, hanem a műtétek, sürgős beavatkozások és életmentő ellátások biztonsága is sérülhet.
Ez is érdekelhet
220–240 órát dolgozó ápolók
A miniszter szerint vannak olyan területek, ahol az ápolók nem a szokásos havi 168–174 órát dolgozzák, hanem 220–240 órát. Hegedűs ezt nem hivatástudatnak, hanem rendszerszintű önkizsákmányolásnak nevezte.
Ez a mondat talán az egész helyzet legkeményebb összefoglalása.
A magyar egészségügy évek óta azoknak az embereknek az önfeláldozására épül, akik sokszor erejükön felül tartják működésben a kórházakat, rendelőket, osztályokat. Ők azok, akik túlóráznak, helyettesítenek, bent maradnak, újra és újra elviszik a hátukon a rendszert. De Hegedűs Zsolt szerint erre nem lehet tovább építeni.
Egy ország egészségügye nem működhet úgy, hogy a túlélés alapfeltétele a dolgozók kiégése.
A műtőkben is veszélyes a helyzet
A miniszter külön kiemelte a műtőket. Mint írta, hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Ez nemcsak a tervezett műtéteket érinti, hanem az akut beavatkozásokat is.
Magyarul: nem elég sebészt képezni, nem elég orvost találni, ha nincs mögötte az a szakdolgozói csapat, amely nélkül egy műtétet biztonságosan nem lehet elvégezni.
Ennek következménye lehet a várólisták növekedése, a műtétek halasztása és a betegellátás romlása. A betegek ezt már ma is érzik: hosszú várakozás, elmaradó vizsgálatok, túlterhelt dolgozók, kapkodó ellátás, bizonytalanság.
Az intenzív osztályokon különösen nagy a kockázat
Az intenzív ellátásban a számok szintén aggasztók. Hegedűs Zsolt szerint az intenzív területen dolgozó 1609 szakasszisztensből 1079 fő 46–60 év közötti, miközben a 25–45 évesek száma mindössze 212 fő.
Ez azt jelenti, hogy az utánpótlás rendkívül gyenge. Ha a nyugdíj mellett dolgozó vagy nyugdíjhoz közel álló kollégák kiesnek, egyes területeken akár az ellátás működése is veszélybe kerülhet.
Ez már nem politikai vita. Ez betegbiztonsági kérdés.
Pintér Sándor szerint nem volt szégyellnivaló, Hegedűs szerint nagyon is van
Hegedűs Zsolt bejegyzése azért is kapott nagy figyelmet, mert reagált Pintér Sándor korábbi állításaira is. A volt belügyminiszter az átadás-átvételen vizsgálatot kért maga és a tárcája ellen, mondván: szerinte nincs szégyellnivalójuk.
Az új egészségügyi miniszter ezzel szemben úgy látja: nagyon is van mit szégyellni.
Szerinte az örökölt állapot elöregedő szakdolgozói állományt, tömeges hiányt, túlórát, kiégést, romló munkakörülményeket, növekvő várólistákat és betegbiztonsági kockázatot jelent. Hegedűs úgy fogalmazott: Pintér Sándor legnagyobb hibája az volt, hogy fel sem mérte, mit vállal, amikor elvállalta az egészségügy irányítását.
Jönnek az első egyeztetések
Hegedűs Zsolt szerint a következő napokban már az önálló Egészségügyi Minisztériumban tárgyalnak a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel. Az első nagy téma a szakdolgozói bértábla rendezése lesz.
A miniszter világossá tette, mire van szükség:
bérrendezésre, valódi megbecsülésre, reális minimumfeltételekre és több szakdolgozóra az ágyak mellett, a műtőkben, az intenzív osztályokon, a szakrendelőkben és az alapellátásban.
Ez a Tisza-kormány egyik legnehezebb öröksége lehet. Az egészségügyet nem lehet egyetlen rendelettel rendbe tenni, de az első lépés az, hogy végre kimondják a valóságot.
Hegedűs Zsolt most ezt tette meg.
A legfontosabb mondat: nem lehet tovább hazudni az állapotokról
A magyar egészségügyben dolgozók régóta tudják, milyen állapotban van a rendszer. A betegek is érzik. A különbség most az, hogy az új miniszter nem próbálja kozmetikázni a helyzetet.
Nem arról beszél, hogy minden rendben van. Nem arról, hogy csak apró javításokra van szükség. Hanem arról, hogy a szakdolgozói hiány már a betegbiztonságot veszélyezteti.
Ez lehet az első valódi fordulat: amikor a politika végre nem elfedi, hanem nevén nevezi a bajt.
A kérdés most az, milyen gyorsan jönnek a konkrét intézkedések. A szakdolgozók bérrendezése, a munkakörülmények javítása és az utánpótlás megszervezése nem halogatható tovább. Mert ha az ápolók, asszisztensek és műtős szakdolgozók elfogynak, akkor nem egyszerűen a rendszer roppan meg.
Hanem a betegek maradnak ellátás nélkül.