Bemutatták milyen brutális dolgot építenek Paksnál, na ilyet még nem láttunk, itt vannak a konkrét tervek
Most már képeken is megmutatták, pontosan milyen műtárggyal próbálják megmenteni a Paksi Atomerőművet attól, hogy a következő történelmi kisvíznél ismét millimétereken múljon a működése.
És a látvány alapján ez nem valami apró ideiglenes kőrakás lesz a Duna szélén.
A folyásirányra merőlegesen, gyakorlatilag a Duna teljes medrén keresztül egy hatalmas víz alatti kőtestet alakítanak ki. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter frissen bemutatott animációja szerint a beruházáshoz több mint 150 ezer tonna követ használnak fel, az építkezést pedig egyszerre kezdik meg a két partról.
A cél első hallásra egészen brutálisan egyszerű:
megemelni a Dunát Paksnál.
Ez is érdekelhet
Nem az egész folyót természetesen, hanem a fenékküszöb fölötti érintett szakaszon úgy megemelni a vízfelszínt, hogy az atomerőmű hűtővízcsatornájához akkor is elegendő magasságú víz jusson, amikor a Duna ismét rendkívüli mértékben leapad.
Így fog kinézni a Duna alatt
A Kapitány István által bemutatott helyszínrajzon jól látszik a konstrukció lényege.
A folyó medrében keresztirányban egy széles kősávot alakítanak ki. Ez azonban nem hagyományos értelemben vett gát: nem zárják el vele a Dunát, és nem építenek a vízfelszín fölé magasodó betonfalat.
A fenékküszöb a víz alatt marad.
A víz átfolyik fölötte, de mivel a meder egy ponton magasabbá válik, a küszöb fölötti szakaszon a vízfelszín is magasabban áll. A Portfolio szakmai magyarázata szerint lényegében egy víz alatti „kőgátról” van szó, amely fölött átbukik a folyó, miközben előtte visszaduzzasztja a vizet.
Az animáción ezt a keresztmetszetben is megmutatták: a mederfenékre felhalmozott kőtest fölött tovább folyik a Duna, miközben a vízszint a küszöb előtt megemelkedik.
A számítások szerint akár egy méterrel.
Az az egy méter Pakson most óriási különbséget jelent
Normális vízállásnál egy méter nem hangzik világmegváltó mérnöki teljesítménynek.
A paksi helyzetben viszont nagyon más a jelentősége.
A Paksi Atomerőmű hűtése úgy működik, hogy hatalmas mennyiségű dunai vizet vezetnek át a rendszeren. A négy reaktor körülbelül 6000 megawatt hőteljesítményt állít elő, amelyből nagyjából 2000 megawatt lesz villamos energia; a maradék hőt el kell vezetni. Az erőmű ehhez másodpercenként nagyságrendileg 100 köbméter vizet használ.
A mostani problémát ráadásul nem az okozza, hogy szó szerint elfogyott volna a víz a Dunából.
A gond a vízfelszín magassága.
A hűtőrendszer vízkivételi pontjai adott szinten vannak. A Portfolio szemléletes hasonlata szerint olyan a helyzet, mint amikor a pohárban még van ital, csak a szívószál vége már kilóg belőle.
A fenékküszöb pontosan ezt próbálja megakadályozni.
Hajnalra már ismét 115 centiméterrel volt nulla alatt Paks
Azért sem valamiféle távoli jövőbeli problémára készülnek, mert a Duna ismét apad.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hivatalos paksi mércéje szerint augusztus 12-én hajnalban még mínusz 107 centiméter körül állt a víz, augusztus 13-án hajnali egy órára viszont már mínusz 115 centiméterre süllyedt.
Vagyis alig egy nap alatt körülbelül nyolc centimétert vesztett a vízszint.
Augusztus elején pedig már mínusz 140 centiméter környékét is elérte a paksi mérce.
Ezért nem vár a kormány arra, hogy még egyszer elérkezzen a kritikus pillanat.
Több mint 150 ezer tonna követ hordanak a folyóba
Kapitány István most először mutatta meg ilyen részletesen, milyen léptékű építkezésről beszélünk.
Több mint 150 ezer tonna kő kerülhet a műtárgyba.
A követ folyamatosan szállítják majd a helyszínre, és a fenékküszöböt egyszerre kezdik építeni a Duna két oldaláról.
Magyar Péter korábbi bejelentésében egyébként térfogati adat szerepelt: két ütemben 35 ezer, majd további 110 ezer, vagyis összesen mintegy 145 ezer köbméter kőről beszélt. Kapitány most tömegben adott meg több mint 150 ezer tonnát. A két szám eltérő mértékegység, ezért ezeket nem lehet egyszerűen egymás mellé tenni és ugyanannak a mennyiségnek tekinteni; a végleges műszaki dokumentáció fogja pontosan megmutatni, mennyi anyag kerül ténylegesen a mederbe.
A lépték mindenesetre mindkét változatban óriási.
És erre mindössze 3–4 hetük van
Talán még a kőmennyiségnél is meghökkentőbb az idő.
Magyar Péter szerda esti helyzetjelentése szerint a fenékküszöb elkészítését 3–4 hétre becsülik.
Egy ilyen vízügyi beruházás normális körülmények között hosszú tervezési, modellezési és engedélyezési folyamatot igényel.
Kapitány István maga is elismerte: máskor jóval hosszabb időt szánnának az előkészítésre, most azonban szerinte egyszerre kell gyorsnak és pontosnak lenni. A kormány ezért kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet.
Ez már a Magyar Közlönyben is megjelent.
Az augusztus 12-én kihirdetett rendelet kifejezetten a Paks és Dunaszentbenedek térségében megvalósuló fenékküszöböt, valamint az úszólétesítményekkel történő ideiglenes mederelzárást nyilvánítja kiemelt beruházássá.
Villámtempóban mennek az engedélyek is
A kiemelt státusz azért fontos, mert az adminisztratív határidők egy részét drasztikusan lerövidíti.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a beruházással összefüggő hatósági ügyek általános ügyintézési határideje bizonyos eljárásoknál 15 nap, a szakhatósági eljárásoké pedig 8 nap lehet. A környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi eljárások ugyanakkor kivételt képeznek az általános rövidítés alól.
Ez fontos részlet.
A gyorsaság ugyanis nem jelentheti azt, hogy egyszerűen félredobják az összes szakmai kontrollt.
Kapitány erre külön is kitért.
„Egy szempontból nem engedhetünk a gyorsaság ellenére sem, ez a nukleáris biztonság.”
A miniszter szerint a munkálatok minden fázisában vízügyi, energetikai és nukleáris szakemberek vesznek részt.
Ez nem valami udvariassági kitétel.
Egy folyómederbe néhány hét alatt beépített, százezres tonnagyságrendű kőtestnél az áramlás, a hordalékmozgás, az alvízi kimosódás és az árvízi viselkedés kiszámítása nem olyan részlet, amelyet jó ötlet menet közben érzésből megoldani.
Ha nincs három hét, jön a B terv: elsüllyesztenek két 80 méteres bárkát
A kormány közben arra is készül, hogy a Duna gyorsabban apad, mint ahogy a fenékküszöb elkészül.
Ez a történet talán leglátványosabb része.
Két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát készítenek elő arra, hogy szükség esetén irányítottan elsüllyesszék őket a Dunában.
A logika hasonló a fenékküszöbéhez. A keresztbe helyezett, elsüllyesztett hajótestek részben leszűkítenék a medret, így a víz feltorlódna előttük.
A kormány számításai szerint ezzel körülbelül 20 centiméterrel lehetne azonnal megemelni a vízállást.
Húsz centi normális körülmények között szinte semminek hangzik.
Amikor viszont egy atomerőmű működése néhány centiméteres tartományokon múlik, már egészen más a helyzet.
Az első bárka már Pakson van
Ez ráadásul már nem csak elméleti vészforgatókönyv.
Magyar Péter szerda esti közlése szerint az első, szükség esetén elsüllyesztendő bárka már megérkezett Paksra, a másodikért pedig elindult a vontatóhajó Mohács felé. A honvédségi előkészítő állomány szintén megérkezett, a fenékküszöb előkészítése pedig megkezdődött.
A bárkákat természetesen nem azért süllyesztik el automatikusan, mert odaértek.
Készenlétben tartják őket.
Az irányított elsüllyesztés csak akkor következik, ha a vízügyi helyzet miatt szükség lesz az azonnali plusz húsz centiméterre.
A bárkás megoldás azért jóval durvább beavatkozás
A fenékküszöb tervezhető vízépítési műtárgy.
Egy 80 méteres hajótest elsüllyesztése már más kategória.
A Portfolio elemzése szerint egy elsüllyesztett bárka környezetében komoly örvénylés és mederkimosódás indulhat, maga a hajótest elmozdulhat, és hajózási akadályt is jelenthet. Emiatt ezt valóban csak átmeneti, végszükség esetén alkalmazható megoldásként lehet kezelni.
Ezért kell a fenékküszöb.
A bárka időt vásárol.
A kőműtárgy tartósabb megoldást ad.
Hatmilliárdos beavatkozás egy ötvenmilliárdos havi kockázattal szemben
A kormány becslése szerint a teljes paksi csomag nagyságrendileg 6 milliárd forintba kerülhet.
Magyar Péterék ezt azzal állítják szembe, hogy a Paksi Atomerőmű teljes kiesése számításaik szerint legalább havi 50 milliárd forintos pluszterhet okozna az országnak.
Ez utóbbi kormányzati becslés, tehát nem kész tényként kell kezelni.
De a nagyságrendi különbség jól mutatja, miért rohannak ennyire.
Paks körülbelül 2000 megawatt villamos teljesítményt képvisel. Ha ez hosszabb időre eltűnik a magyar rendszerből, a hiányt importból vagy más, jellemzően drágább termelésből kell pótolni.
Magyarul a kormánynak most nem az a kérdés, hogy szép-e 150 ezer tonna követ behordani a Dunába.
Hanem az, hogy mennyibe kerül, ha nem teszik meg.
Kapitány szerint most látszik igazán, mi maradt az előző 16 évből
A gazdasági és energetikai miniszter a műszaki bemutatót politikai értékeléssel is összekötötte.
Szerinte a mostani paksi válság nem egyetlen rosszul sikerült nyár története, hanem annak a jele, hogy Magyarország energiarendszerének egyszerre több gyenge pontja alakult ki.
Kapitány a villamosenergia-hálózat elmaradt fejlesztéseit, az energiatárolás hiányát és az energiaforrások elégtelen diverzifikációját is megemlítette. Úgy fogalmazott: ha egy rendszernek ennyi eleme gyenge, akkor egyetlen aszályos nyár is elég ahhoz, hogy az egész ország megérezze.
A miniszter szerint ezért nem az előző rendszer energiapolitikájának további „toldozgatására-foltozgatására” van szükség, hanem több lábon álló energiarendszerre.
Ez persze politikai értékelés.
A vízállás viszont nem az.
Van ugyanis egy kellemetlen része: a fenékküszöb sem old meg mindent
Az új műtárgy látványos, és a mostani vízszintproblémára komoly megoldást adhat.
De nem szabad úgy bemutatni, mint valamilyen csodafegyvert, amely innentől örökre megoldotta Paks és a Duna kapcsolatát.
A Paksi Atomerőműnek ugyanis nemcsak a vízállás jelent korlátot.
A másik nagy probléma a Duna hőmérséklete.
A szabályozás szerint az erőmű melegvíz-kibocsátási pontjától 500 méterre a folyó hőmérséklete nem érheti el a 30 Celsius-fokot. Ha túl meleg a Duna, akkor megfelelő vízállás mellett is vissza kell fogni az erőmű teljesítményét. Júniusban éppen emiatt csökkent több lépésben Paks termelése.
A fenékküszöb ezen nem segít.
Nem hűti le a Dunát.
Nem növeli a folyó vízhozamát.
Csak magasabbra emeli ugyanazt a vizet az érintett szakaszon.
Ez fontos különbség.
Ráadásul maga a küszöb is belenyúl a folyó működésébe
Egy ekkora vízépítési műtárgynak szükségszerűen vannak hidraulikai következményei.
A küszöb fölött lassulhat az áramlás és hordalék rakódhat le, alatta pedig fokozódhat a meder kimosódása. Árvíznél szintén vizsgálni kell, mekkora visszaduzzasztást okoz a konstrukció.
Ez nem azt jelenti, hogy a beruházás rossz vagy veszélyes.
Azt jelenti, hogy meg kell tervezni.
És itt válik különösen fontossá Kapitány mondata arról, hogy a gyorsaság ellenére a nukleáris biztonságból nem engedhetnek.
A politikai sürgősség ugyanis nem írhatja felül a hidraulikát és a nukleáris fizikát.