A vártnál is rosszabb hír érkezett az idei télről
Egyre több jel mutat arra, hogy a 2026–2027-es tél Magyarországon jóval szeszélyesebb lehet annál, mint amit az elmúlt évek enyhe telei után megszoktunk. A Csendes-óceánon közben rendkívül erős El Niño fejlődött ki, amely a következő hónapokban az egész északi félteke légköri folyamataiba beleszólhat.
A rossz hír éppen az, hogy az előttünk álló tél egyik kulcsszava a kiszámíthatatlanság lehet.
A tavalyi tél Magyarországon összességében kifejezetten enyhe volt: az országos középhőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati átlagot. December és február különösen melegnek bizonyult, miközben január néhány hétre megmutatta, hogy az enyhe téli átlag közepette is kialakulhat komoly hideg és havazás.
Az idei téllel kapcsolatban ezért nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy a három hónap végén milyen átlaghőmérsékletet kapunk. Sokkal inkább az, milyen szélsőségek férnek majd bele ebbe az átlagba.
El Niño van, ráadásul nem is akármilyen
A meteorológusok figyelmének jelentős része most a trópusi Csendes-óceánra irányul.
Ez is érdekelhet
Az El Niño a természetes ENSO éghajlati ciklus meleg fázisa. Ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén a szokásosnál jóval melegebbé válik a tengerfelszín.
Ez első hallásra nagyon távolinak tűnhet Magyarországtól.
Csakhogy ekkora óceáni hőmérsékleti eltérés képes átrendezni a trópusi légkörben a zivatartevékenységet, a légnyomási viszonyokat és a magaslégköri áramlásokat.
Ezek a változások pedig láncreakcióként a bolygó távoli térségeinek időjárását is befolyásolhatják.
A NOAA októberi előrejelzése szerint az El Niño tovább erősödik, és rendkívül nagy az esély arra, hogy erős vagy nagyon erős állapotban kitartson 2027 első hónapjaiig.
Akár történelmi erősségű esemény is lehet
A mostani helyzet azért kap ekkora figyelmet, mert a Csendes-óceánon mért eltérések már rendkívül nagyok.
Az amerikai Climate Prediction Center október eleji adatai alapján az El Niño a tél során biztosan velünk marad, és a modellek jelentős része rendkívül erős eseményt jelez.
A november–januári időszakra még annak is komoly esélyt adnak, hogy az esemény a megfigyelési sor legintenzívebb El Niñói közé kerüljön.
Ez azonban nem úgy működik, hogy „erős El Niño egyenlő hideg magyar tél”.
Európa időjárása ennél jóval összetettebb.
A kontinensünkre az Atlanti-óceán állapota, a futóáramlás helyzete, a sarki örvény, az észak-atlanti légnyomási mintázatok, a hóborítottság és számos más tényező is hatással van.
Az El Niño ezek egyik fontos szereplője, de nem a karmestere minden egyes napon.
Magyarországon pont ezért lehet nehéz télre készülni
A szezonális előrejelzés nem tudja most megmondani, hogy január 12-én havazik-e Budapesten vagy mínusz 15 fok lesz-e hajnalban Debrecenben.
Hónapokra előre ilyesmit senki nem tud megbízhatóan megjósolni.
A modellek ehelyett valószínűségeket számolnak arra, hogy egy három hónapos időszak átlagosan melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb lesz-e a megszokottnál.
És az átlag könnyen becsaphat.
Lehet például egy olyan tél, amikor december nagy része 8–10 fokos enyheséget hoz, januárban viszont két hétre megérkezik a kemény fagy és a hó.
A teljes három hónap így még mindig kijöhet az átlagosnál melegebbre.
Attól azonban azok a januári hetek nagyon is valódi telet jelentenek.
Tavaly pontosan láttuk, hogyan működik ez
A 2025–2026-os tél tökéletes példa erre.
A HungaroMet mérései szerint az országos téli középhőmérséklet körülbelül 1,7 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal meghaladta az 1991–2020-as normált.
December és február egyaránt körülbelül 2,5 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.
Január viszont egészen más arcát mutatta.
A hónap 1,2 fokkal hidegebb volt az átlagnál, több hétig valódi téli idő uralkodott, jelentős havazással és komoly fagyokkal.
A legalacsonyabb mért hőmérséklet országosan mínusz 25 fok környékére süllyedt.
Vagyis egy kifejezetten enyhének minősített tél közepén is kialakult az utóbbi évek egyik komolyabb hideg periódusa.
Az idei tél akár hidegebbnek is érződhet a tavalyinál
A tavalyi szezon magas hőmérsékleti átlaga miatt egyáltalán nem lenne meglepő, ha a most következő tél bizonyos időszakai hidegebbek lennének.
A jelenlegi európai szezonális modellek ugyanakkor egy fontos dolgot mutatnak: egész Európa telének háromhavi átlaga továbbra is inkább az átlagosnál enyhébb irányba billen.
Ez első pillantásra ellentmondásnak tűnhet.
Pedig nem az.
Egy tél lehet hidegebb a tavalyinál úgy is, hogy közben még mindig enyhébb a sokéves éghajlati átlagnál.
A tavalyi tél ugyanis eleve 1,3 fokos pozitív eltéréssel zárt Magyarországon.
Ha az idei csak fél fokkal lenne melegebb az átlagnál, az már összességében hidegebb telet jelentene, mint a tavalyi, miközben meteorológiai értelemben továbbra is enyhe évszaknak számítana.
Aki három hónapos szibériai télre számít, csalódhat
A jelenlegi adatokból tehát nem lehet felelősen azt mondani, hogy decembertől februárig folyamatos kemény hideg vár Magyarországra.
A Copernicus szeptemberben kiadott európai szezonális előrejelzése éppen ellenkezőleg: a kontinens nagy részén az átlagosnál enyhébb telet valószínűsített.
Magyarország ebben a térségben szintén inkább a melegebb kategória felé billen.
Ugyanakkor az ECMWF maga is hangsúlyozza, hogy Európa téli hideg időszakainak pontos előrejelzése szezonális időtávon különösen nehéz.
Az eurázsiai hideg anomáliák azok közé a jelenségek közé tartoznak, amelyeket még a legjobb hosszú távú modellek is nehezen jeleznek előre.
A nagy baj nem feltétlenül a tartós hideg lesz
Sokkal kellemetlenebb lehet a szélsőséges váltakozás.
Egy erős óceáni és légköri anomáliákkal terhelt télen könnyebben előfordulhatnak olyan időszakok, amikor néhány nap alatt drasztikusan átalakul az idő.
Egy mediterrán ciklon enyhe, esős idővel érkezhet, majd mögötte északról vagy északkeletről hideg levegő törhet be.
Az esőt havas eső, majd hó válthatja.
A nappali plusz 7–8 fok után néhány nappal éjszakai kemény fagy jöhet.
Az ilyen tél az utak, az energiafogyasztás, a mezőgazdaság és az emberi szervezet szempontjából is kellemetlenebb lehet, mint egy stabilan hűvös időszak.
A hó esélyét sem lehet most leírni
Az utóbbi évek enyhe telei miatt sokan már szinte lemondtak a tartósabb havas periódusokról.
Pedig az enyhébb éghajlati háttér nem jelenti a hó eltűnését.
Ha megfelelő időben érkezik hideg levegő, miközben mediterrán vagy atlanti ciklon biztosítja a nedvességet, rövid idő alatt jelentős havazás is kialakulhat.
A Kárpát-medence különösen érzékeny az ilyen helyzetekre.
A hegyekkel körülvett medencében a hideg levegő időnként megrekedhet, miközben fölé nedvesebb levegő érkezik.
Ez klasszikusan olyan helyzet, amely nagy havazást vagy ónos esőt is okozhat.
És éppen a csapadék lehet az egyik meglepetés
A jelenlegi európai szezonális modellek nemcsak enyhébb, hanem a kontinens nagy részén az átlagosnál csapadékosabb tél lehetőségét is mutatják.
Magyarország szempontjából ennek az a jelentősége, hogy a csapadék halmazállapotát néhány Celsius-fok különbség dönti el.
Ha 4 fok van, esik.
Ha 0 fok körüli a levegő és megfelelő a légoszlop hőmérséklete, havazhat.
Ha pedig a magasban enyhébb, a talaj közelében viszont fagypont alatti levegő marad, akár ónos eső is kialakulhat.
Egyetlen ciklon ezért teljesen eltérő időjárást okozhat Magyarország különböző részein.
Az ónos eső lehet az egyik legkellemetlenebb forgatókönyv
A téli időjárásnál sokan automatikusan a hóra gondolnak, pedig közlekedési szempontból az ónos eső gyakran sokkal veszélyesebb.
Ilyenkor a csapadék folyékony formában érkezik, majd a fagypont alatti útfelületen és tárgyakon azonnal megfagy.
Néhány tized milliméter jég is elég ahhoz, hogy utak és járdák váljanak rendkívül csúszóssá.
A Kárpát-medence télen kifejezetten hajlamos olyan hidegpárnás helyzetekre, amelyek kedvezhetnek ennek.
Ezért egy változékonyabb, csapadékosabb tél nem feltétlenül csak több havat jelenthet.
Az El Niño Európában nem működik egyszerű recept szerint
Észak- és Dél-Amerika egyes részein az El Niño hatásai viszonylag jól ismertek.
Európában sokkal bonyolultabb a helyzet.
Az El Niño hatása több ezer kilométeres légköri kapcsolatokon keresztül jut el hozzánk, és mire Európába ér, számos más időjárási folyamat módosíthatja.
A Copernicus elemzése szerint az El Niño téli hatása Európában valóban kimutatható, de nem minden eseménynél ugyanúgy jelentkezik.
Ráadásul a tél elején és végén is eltérő légköri mintázat alakulhat ki.
Ezért nem lehet egyszerűen elővenni egy 1997-es vagy 2015-ös El Niño-t, majd kijelenteni, hogy most pontosan ugyanaz fog megismétlődni.
A sarki örvény is mindent felboríthat
Az egyik legfontosabb téli szereplő több tíz kilométerrel a fejünk felett található.
A sarki örvény egy hatalmas légköri áramlási rendszer, amely télen alakul ki az északi sarkvidék körül.
Ha erős és stabil, a nagyon hideg levegő nagy része északon marad.
Ha azonban az örvény jelentősen meggyengül vagy feldarabolódik, a sarkvidéki hideg délebbre törhet Európa, Ázsia vagy Észak-Amerika irányába.
Az ilyen folyamatokat hónapokkal előre rendkívül nehéz pontosan jelezni.
Ez is az oka annak, hogy egy októberi szezonális előrejelzés nem képes kizárni egy januári vagy februári komoly hideghullámot.
Egyetlen januári hidegbetörés átírhatja az egész tél emlékét
A lakosság ráadásul nem évszakos középhőmérsékletekben gondolkodik.
Ha december 10 fokos, február pedig 12 fokos, de január közepén tíz napon keresztül mínusz 10 fok alatti éjszakák és komoly havazás jön, sokan kemény télként emlékeznek majd az évszakra.
Meteorológiailag közben még az is előfordulhat, hogy a három hónapos átlag pozitív hőmérsékleti eltérést mutat.
Éppen ezért félrevezető lenne az „enyhébb tél” kifejezést úgy értelmezni, mintha nem lehetne komoly fagy.
A tavalyi tél különösen magasra tette az enyheségi lécet
A 2025–2026-os tél sorozatban a kilencedik, a sokéves átlagnál enyhébb tél volt Magyarországon a 2016–2017-es hideg tél óta.
Országosan mindössze 48 fagyos napot mértek, miközben az 1991–2020-as átlag 63 nap.
Az olyan napok száma is alacsonyabb volt a megszokottnál, amikor mínusz 5 vagy mínusz 10 fok alá süllyedt a minimum.
Ezért a mostani télnek nem kell történelmi hideget produkálnia ahhoz, hogy bizonyos szempontból keményebbnek bizonyuljon a tavalyinál.
December még könnyen becsaphat mindenkit
Az erős El Niño az év végéig várhatóan tovább erősödik vagy a csúcsa közelében marad.
Ez nem feltétlenül jelent korai farkasordító telet Közép-Európában.
Az első téli hónap akár kifejezetten enyhe periódusokat is hozhat.
Ez azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet.
A tavalyi december is rendkívül enyhe volt, majd januárban hirtelen valódi tél érkezett.
Az idei szezonban is könnyen előfordulhat, hogy az évszak különböző részei teljesen eltérő karaktert mutatnak.
Január és február lehet az igazán érdekes
A tél második felére általában növekszik annak jelentősége, mi történik a sarki örvénnyel, az észak-atlanti légnyomási mezővel és az eurázsiai hideg légtömegekkel.
Az El Niño ekkor már közvetve szintén befolyásolhatja a nagy légköri hullámokat.
Ezért januárra és februárra jelenleg még különösen nagy a bizonytalanság.
Az sem kizárt, hogy hosszabb enyhe időszakokat rövid, de erős hidegbetörések szakítsanak meg.
Magyarország szempontjából ez talán fontosabb kockázat, mint egy három hónapon át stabilan hideg tél.
A hideg mellett a köd és a hidegpárna is visszatérhet
A Kárpát-medence téli időjárásának sajátossága, hogy tartós anticiklon idején hideg, nedves levegő szorulhat be a medencébe.
Ilyenkor a hegyekben akár süt a nap és enyhe lehet az idő, miközben az alacsonyabb területeket napokon keresztül köd vagy alacsony rétegfelhőzet borítja.
A nappali hőmérséklet alig emelkedik fagypont fölé, éjszaka pedig fagy.
Ez a nyirkos hideg sokak számára kellemetlenebbnek érződik, mint egy száraz, napos mínusz néhány fok.
Az ilyen helyzeteket szintén nem lehet októberben napra pontosan megjósolni.
Az energiafogyasztásnál is a szélsőségek lehetnek veszélyesek
Egy rövid, de intenzív hideghullám pillanatok alatt megugraszthatja a gáz- és villamosenergia-fogyasztást.
Ha előtte heteken keresztül enyhe az idő, az emberek és az energiarendszer is egészen más terheléshez alkalmazkodik.
Ezért gazdasági szempontból sem csak a téli átlaghőmérséklet számít.
Néhány igazán hideg hét komolyabb fogyasztási csúcsot okozhat, mint egy hosszabb, de mérsékelten hűvös időszak.
A mezőgazdaságnak sem mindegy, mikor érkezik a hideg
A növények számára különösen kellemetlen lehet a gyakori felmelegedés és lehűlés.
Ha tartós enyheség hatására bizonyos növények idő előtt aktívabb állapotba kerülnek, majd hirtelen erős fagy érkezik, nagyobb károk keletkezhetnek.
A hó viszont megfelelő időzítés esetén védőréteget biztosíthat a talaj és az őszi vetések számára.
A tavalyi havas január ebből a szempontból kifejezetten kedvező volt számos mezőgazdasági területen.
Az idei tél csapadékának időzítése ezért legalább olyan fontos lesz, mint az összes csapadékmennyiség.
A hosszú távú előrejelzésnél egy dolgot biztosan nem szabad csinálni
Nem szabad úgy kezelni, mint egy decemberre, januárra és februárra már most elkészült napi időjárás-jelentést.
A szezonális modellek nem erre valók.
Azt mutatják meg, milyen irányba billen a valószínűség.
Jelenleg Európa egészére inkább enyhe és több térségben csapadékos tél felé billen a mérleg.
Ugyanakkor az előttünk álló nagyon erős El Niño, az európai tél természetes változékonysága és a tavalyi szezon tapasztalata miatt komoly hideghullámokat sem lehet kizárni.
A „melegebb az átlagnál” nem azt jelenti, hogy nem lesz tél
Ez talán a legfontosabb mondat.
A klímamodellek pozitív téli hőmérsékleti anomáliája nem egyenlő három hónapnyi tavaszi idővel.
Magyarországon még egy enyhe tél során is természetesek a fagyos éjszakák.
Érkezhet hó.
Kialakulhat hófúvás.
Lehet ónos eső.
És néhány napra vagy akár hétre komoly sarkvidéki hideg is elérheti a Kárpát-medencét.
A változás inkább abban látszik, hogy az ilyen hideg periódusokat egyre gyakrabban rendkívül enyhe időszakok szakítják meg.
Az előttünk álló tél ezért lehet kellemetlenebb a vártnál
A jelenlegi kép tehát jóval összetettebb annál, mint hogy „hideg tél” vagy „meleg tél”.
Az El Niño nagyon erős.
A tavalyi magyar tél kifejezetten enyhe volt.
Az európai szezonális modellek jelenleg újra pozitív hőmérsékleti eltérést valószínűsítenek, de egyben csapadékosabb környezetet is mutatnak a kontinens jelentős részén.
Magyarországon ebből könnyen egy olyan tél rajzolódhat ki, amelyben az enyhe periódusok, eső, köd, hó, fagy és hirtelen hidegbetörések egymást váltják.
Az is teljesen lehetséges, hogy a szezon egyes részei érezhetően hidegebbek lesznek a tavalyinál, miközben a tél végső átlaga még mindig nem kerül a sokéves átlag alá.
A legrosszabb hír éppen az, hogy októberben még senki sem tudja, mikor fordul át
A meteorológusok számára az El Niño jelenléte fontos kapaszkodó, de nem kristálygömb.
A következő hónapokban derül ki, hogyan alakul az Atlanti-óceán légköri helyzete, mennyire lesz erős a sarki örvény, merre hullámzik a futóáramlás, és kialakulnak-e olyan blokkoló anticiklonok, amelyek Európa felé terelhetik a sarkvidéki hideget.
Ezek dönthetik el, hogy Magyarország csak néhány rövid téli epizódot kap, vagy több komoly hidegbetöréssel is számolnunk kell.
A következő hetek modellfrissítései ezért sokkal többet mondhatnak majd a decemberi kezdésről, november végétől pedig már az első valóban használható középtávú előrejelzések is megjelenhetnek.
Nem feltétlenül rekordhideg jön, hanem egy nehezen kiismerhető tél
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján tehát nem lenne helyes rekordhideg telet ígérni Magyarországnak.
A legnagyobb európai előrejelző rendszerek jelenleg inkább az átlagosnál enyhébb szezon felé hajlanak.
De ettől még az idei tél bizonyos részei keményebbek lehetnek a tavalyi rendkívül enyhe decembernél és februárnál, és a hideg periódusok intenzitása is okozhat meglepetést.
A mostani rendkívül erős El Niño ráadásul olyan globális helyzetet teremt, amelyben a megszokott időjárási minták módosulhatnak.
Ezért talán nem az lesz az előttünk álló tél legfontosabb kérdése, hogy végül plusz vagy mínusz hány tized fokkal tér el az átlagtól.
Hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen nagy amplitúdóval váltakoznak majd a szélsőségek.
Ha a jelenlegi jelekből valamit már most biztosan érdemes leszűrni, az az, hogy a 2026–2027-es telet nem érdemes az elmúlt évek megszokott, egyenletesen enyhe forgatókönyve alapján elkönyvelni. A tél összességében akár enyhe is maradhat, de közben bőven tartogathat olyan hideg, havas vagy ónos epizódokat, amelyek miatt jóval keményebbnek érezzük majd, mint amit az évszakos átlag végül mutat.
Forrásellenőrzés: HungaroMet, NOAA Climate Prediction Center, ECMWF, Copernicus Climate Change Service, Meteorológiai Világszervezet.