Botrány a parlamenti vizsgálóbizottságban: Novák Előd olyat tett, hogy mindenki csak nézett
Komoly politikai vihart kavart a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság legutóbbi döntése: Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a Fidesz és a KDNP képviselőivel együtt nem támogatta, hogy Orbán Viktort is meghallgassák az ügyben. A bizottság különleges, kiegyensúlyozott összetétele miatt Novák szavazata kulcsszerepet játszott abban, hogy a volt miniszterelnök meghallgatására tett javaslat nem kapott többséget.
A történet azért különösen érdekes, mert a vizsgálóbizottság feladata kifejezetten annak feltárása, hogy a bicskei kegyelmi döntés hátterében kik és milyen formális vagy informális befolyást gyakoroltak. A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat külön nevesíti a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők szerepének vizsgálatát.
Orbán Viktor neve már a testület indulásakor felmerült a lehetséges meghallgatandók között. A bizottság elnöke korábban azt mondta: ha a dokumentumok alapján felvetődik Orbán szerepe a döntéshozatalban, akkor ő is felkerülhet a listára.
Most azonban, amikor konkrétan szavazni kellett volna a meghallgatásáról, Novák Előd ugyanarra az oldalra került, mint a Fidesz és a KDNP.
Novák Előd szavazata nélkül másképp is alakulhatott volna
A bizottság összetétele teszi igazán érdekessé a történteket.
Ez is érdekelhet
A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság összesen hat tagból áll.
Három tagot a TISZA delegált, egyet a Fidesz, egyet a KDNP, egyet pedig a Mi Hazánk.
Ez azt jelenti, hogy egyik politikai oldal sem tud automatikusan minden kérdésben döntést hozni.
A konstrukciót éppen úgy alakították ki, hogy a kormánypárti TISZA ne rendelkezzen egyedül biztos többséggel a vizsgálóbizottságban.
Ennek azonban van egy nagyon érdekes következménye: ha a három tiszás tag egy irányba szavaz, a Fidesz és a KDNP pedig az ellenkező irányba, akkor gyakorlatilag a Mi Hazánk képviselője kerül döntő helyzetbe.
Most pontosan ez történt.
Novák Előd Orbán Viktor meghallgatásának kérdésében a Fidesz és a KDNP álláspontjához csatlakozott.
Így bukott el Orbán meghallgatása
A javaslat lényege az volt, hogy a kegyelmi ügy politikai hátterének feltárása során Orbán Viktort is hallgassa meg a bizottság.
A meghallgatás önmagában természetesen nem jelentette volna azt, hogy a volt miniszterelnököt bármilyen jogi felelősség terheli.
Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem bíróság.
Nem emel vádat, nem állapít meg büntetőjogi bűnösséget, és nem szab ki büntetést.
A meghallgatás célja az lett volna, hogy Orbán válaszoljon a döntéshozatal politikai hátterével kapcsolatos kérdésekre.
A javaslat azonban nem szerezte meg a szükséges bizottsági többséget.
Így Orbán Viktor jelenleg nem került be azok közé, akiket a testület meghallgatásra behív.
Ez nem jelenti azt, hogy a kérdést jogilag soha többé nem lehetne ismét napirendre venni, de ehhez újabb bizottsági kezdeményezésre és újabb döntésre lenne szükség.
Pedig a bizottság feladata éppen a politikai háttér feltárása
A testületet 2026 májusában hozta létre az Országgyűlés.
A hivatalos országgyűlési határozat meglehetősen részletesen meghatározza, mit kell feltárnia.
Vizsgálniuk kell, hogy a kegyelmi döntés előkészítése és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzése megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság és a gyermekvédelmi szempontok követelményeinek.
De ennél tovább is kell menniük.
A bizottság feladata annak feltárása is, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, valamint az esetleges külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a döntésben.
Vizsgálniuk kell azt is, történt-e informális lobbizás, illetve megkerülték-e a rendes szakmai döntés-előkészítési mechanizmusokat.
Éppen ezért vált politikailag különösen érzékennyé Orbán Viktor meghallgatásának kérdése.
A kegyelmi döntés eredetileg szakmai támogatás nélkül indult
A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozat már a kiindulópontnál rögzíti az ügy egyik legfontosabb ellentmondását.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a kegyelmi kérvény szakmai előterjesztése eredetileg nem támogatta K. Endre kegyelmét.
Az Igazságügyi Minisztériumban sem ez volt az eredeti szakmai álláspont.
A kegyelmi döntés ennek ellenére megszületett, majd Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzésével hatályossá vált.
A vizsgálóbizottság egyik legfontosabb feladata pontosan annak megértése, mi történt a két pont között.
Ki lobbizott?
Ki tudott az ügyről?
Ki beszélt kivel?
Volt-e politikai befolyás?
És ha igen, milyen szintig ért fel?
Balog Zoltán már korábban elismerte, hogy közbenjárt
A történet egyik fontos szereplője Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter.
Balog 2024-ben maga beszélt arról, hogy közbenjárt K. Endre kegyelméért Novák Katalinnál.
Ugyanakkor azt állította, hogy Orbán Viktor nem tudott erről a közbenjárásáról.
Ez természetesen fontos állítás, de éppen egy parlamenti vizsgálóbizottság feladata lehet annak tisztázása, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok és meghallgatások mennyiben támasztják ezt alá.
Orbán Viktor meghallgatása ezért nem feltétlenül valamiféle előre kimondott vádat jelentett volna.
Éppen ellenkezőleg: lehetőséget adhatott volna neki arra is, hogy saját maga mondja el, mit tudott, mikor szerzett tudomást az ügyről, és volt-e bármilyen szerepe a kegyelmi döntést megelőző folyamatban.
Orbán 2024-ben Novák Katalinhoz irányította a kérdezőket
A kegyelmi botrány kirobbanásakor Orbán Viktor nyilvánosan többször megszólalt az ügyben.
Amikor 2024 februárjában a parlament folyosóján azt kérdezték tőle, miért kapott kegyelmet K. Endre, Orbán azt válaszolta, hogy a kérdéssel Novák Katalinhoz kell fordulni.
Arra a kérdésre sem adott részletes választ, hogy ő maga beszélt-e később az államfővel a konkrét döntésről.
Orbán ezt követően alkotmánymódosítást kezdeményezett, amely szigorította a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó kegyelmezési lehetőséget.
Novák Katalin röviddel később lemondott köztársasági elnöki tisztségéről.
Varga Judit pedig bejelentette, hogy visszavonul a közélettől.
A botrány azonban ezzel nem zárult le
A két lemondás politikailag rendkívül súlyos következmény volt, de nem adott választ minden kérdésre.
Az egyik legfontosabb kérdés azóta is az, hogyan jutott el K. Endre kegyelmi kérvénye odáig, hogy a szakmai ellenérvek ellenére pozitív döntés szülessen.
K. Endrét azért ítélték el, mert megpróbálta arra kényszeríteni a bicskei gyermekotthon egyik áldozatát, hogy változtassa meg a vallomását az intézmény igazgatójának ügyében.
Jogerősen három év négy hónap szabadságvesztésre ítélték.
Novák Katalin 2023-ban adott neki kegyelmet.
Az ügy csak 2024 februárjában került nyilvánosságra, és néhány nap alatt a teljes magyar politikát megrázó botránnyá nőtt.
A vizsgálóbizottság már több fontos szereplőt meghallgatna
A testület szeptemberben már döntött egy sor korábbi állami és politikai vezető meghallgatásáról.
A listára került többek között Polt Péter volt legfőbb ügyész és Balog Zoltán is.
Emellett korábbi gyermekvédelmi, önkormányzati és rendőrségi vezetőket is meghallgatnak.
A bizottság célja elvileg az egész döntési lánc rekonstruálása.
A dokumentumok begyűjtése mellett ezért a személyes meghallgatások kulcsfontosságúak.
A testület 2026 végéig köteles jelentést készíteni, amelyben össze kell foglalnia a feltárt tényeket, a bizonyítékokat és a meghallgatott személyek nyilatkozatait.
Orbán neve már az alakuló ülésen felmerült
Orbán Viktor esetleges meghallgatása nem most, váratlanul került először szóba.
Már a bizottság szeptemberi indulásakor felvetődött, hogy a volt miniszterelnököt is meg lehet hallgatni, ha a vizsgálat során előkerülnek olyan információk, amelyek indokolttá teszik ezt.
Schummer Orsolya, a testület tiszás elnöke akkor arról beszélt, hogy előbb a dokumentumokat kívánják átvizsgálni.
Ha azok alapján felmerül Orbán szerepe a döntéshozatalban, ő is a meghallgatandók közé kerülhet – hangzott a korábbi álláspont.
Most azonban a konkrét meghallgatási javaslat nem ment át.
Novák Előd korábban maga sürgette az alapos vizsgálatot
Éppen ezért keltett különösen nagy figyelmet Novák Előd szavazata.
A Mi Hazánk politikusa a vizsgálóbizottság első ülésén maga is arról beszélt, hogy alaposan fel kell tárni a kegyelmi botrányt.
Novák azt is hangsúlyozta, hogy korábban ő maga is szorgalmazta egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását.
Az alakuló ülésen még azt kifogásolta, hogy túl későn kezdődött meg az érdemi munka.
Most viszont éppen az ő szavazata vált meghatározóvá abban, hogy Orbán Viktor ne kerüljön a meghallgatandó személyek közé.
Ez a körülmény érthetően új politikai vitát indított el arról, hogyan viszonyul a Mi Hazánk az előző kormány vezetőinek elszámoltatásához.
A Mi Hazánk szerepe most különösen látványossá vált
A hatfős bizottsági konstrukció miatt Novák Előd sok hasonló ügyben kerülhet még kulcsszerepbe.
A TISZA három képviselővel rendelkezik.
A Fidesznek és a KDNP-nek együtt két helye van.
A hatodik szavazat a Mi Hazánké.
Ha tehát a TISZA és a korábbi kormánypártok között vita alakul ki, Novák Előd szavazata könnyen eldöntheti, melyik oldal álláspontja érvényesül.
Orbán Viktor meghallgatásának ügyében ez most a Fidesz és a KDNP álláspontjának kedvezett.
A Mi Hazánk természetesen önálló pártként határozza meg magát, és rendszeresen bírálja a Fideszt is. Egy konkrét bizottsági szavazásból önmagában nem következik tartós politikai együttműködés.
Az viszont tényszerűen megállapítható, hogy ebben a kérdésben Novák, a Fidesz és a KDNP ugyanarra az eredményre szavazott.
A meghallgatás nem jelentett volna vádat Orbán ellen
Fontos ezt azért is hangsúlyozni, mert egy politikus parlamenti meghallgatását könnyű összekeverni egy büntetőeljárással.
Orbán Viktort nem azért akarták volna meghallgatni, mert a bizottság már megállapította volna, hogy felelős a kegyelmi döntésért.
A bizottság pontosan azért létezik, hogy megpróbálja feltárni, kit milyen politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség terhelhet.
A meghallgatás során Orbán akár azt is részletesen kifejthette volna, hogy nem tudott a kegyelmi lobbiról, nem vett részt a döntési folyamatban, és nem adott semmilyen utasítást.
Ez is releváns információ lett volna a zárójelentéshez.
Most kevesebb közvetlen válasz érkezhet Orbántól
A szavazás legfontosabb gyakorlati következménye éppen ez.
A bizottság más tanúk vallomásából, dokumentumokból, hivatali levelezésekből és korábbi nyilatkozatokból továbbra is vizsgálhatja a politikai döntéshozatal hátterét.
Orbán Viktor saját válaszait azonban a jelenlegi döntés alapján nem egy hivatalos bizottsági meghallgatáson fogják megkapni.
Ez pedig annál érdekesebb, minél magasabb politikai szintig jutnak a feltárt informális kapcsolatok.
Ha később új dokumentum vagy vallomás kerül elő, a bizottság elvileg újra dönthet a kérdésről.
Különösen furcsa helyzetet teremt a bizottság saját mandátuma
A testület feladata nemcsak Novák Katalin és Varga Judit döntéseinek áttekintése.
Az Országgyűlés kifejezetten arra utasította, hogy tárja fel az esetleges politikai háttérszereplőket és informális közbenjárókat.
Ez a vizsgálat egyik központi eleme.
Ha a testület csak azokat hallgatná meg, akik a hivatalos papírokon szerepelnek, miközben az informális politikai befolyás feltárását is előírja a mandátuma, az szükségszerűen újabb vitákat fog okozni.
Éppen ezért lesz fontos látni, milyen indokkal utasították el Orbán meghallgatását, és hogy Novák Előd hogyan magyarázza saját szavazatát.
Most Novák Elődön van a politikai nyomás
A szavazás után várhatóan nem a Fidesz álláspontja okozza majd a legnagyobb meglepetést.
A volt kormánypárt politikusai már a bizottság indulásakor is hangsúlyozták, hogy szerintük nem szabad előre politikai ítéletet mondani, és jelezték, hogy nem látják bizonyítottnak Orbán érintettségét.
Az igazán érdekes szereplő ezért Novák Előd.
A Mi Hazánk ellenzéki pártként működik, ugyanakkor ebben a döntésben az előző kormánypártokkal együtt akadályozta meg, hogy a volt miniszterelnököt a testület elé hívják.
Ez politikailag akkor is erős kép, ha Nováknak szakmai vagy eljárási indokai voltak a nem szavazatra.
Éppen ezért kulcsfontosságú lesz, hogyan indokolja a döntését.
A kegyelmi ügy legfontosabb kérdése továbbra sem tűnt el
Orbán meghallgatásának elmaradása nem változtat a bizottság előtt álló alapvető kérdésen.
Hogyan történt meg, hogy egy gyermekotthon igazgatóhelyettese, akit azért ítéltek el, mert egy pedofil igazgató áldozatát próbálta vallomása megváltoztatására kényszeríteni, végül elnöki kegyelmet kapott?
Miért változott meg az eredetileg elutasító szakmai álláspont?
Ki közbenjárt?
Ki tudott róla?
Milyen szerepe volt Balog Zoltánnak?
És létezett-e ennél magasabb politikai szintű tudás vagy befolyás?
Ezekre a kérdésekre a bizottságnak december végéig valamilyen választ kell adnia.
Orbán Viktor egyelőre nem ül a bizottság elé
A mostani döntés után tehát egyértelmű a helyzet.
A kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti testület jelenleg nem hívja be Orbán Viktort meghallgatásra.
Ehhez az eredményhez a Fidesz és a KDNP mellett Novák Előd szavazata is kellett.
Az ügy politikai jelentősége pedig éppen emiatt jóval nagyobb egy egyszerű bizottsági szavazásnál.
A bizottságot ugyanis azért hozták létre, hogy ne csak a kegyelmi döntés papíron látható szereplőit, hanem annak teljes politikai és informális hátterét is megvizsgálja.
A volt miniszterelnök meghallgatása most mégsem kapott többséget.
A kérdés ezért innentől nemcsak az, hogy Orbán Viktor mit tudott a kegyelmi döntésről, hanem az is, hogy a vizsgálóbizottság meddig lesz hajlandó elmenni a politikai döntési lánc feltárásában.
És ebben – ahogyan ez a mostani szavazás megmutatta – Novák Előd és a Mi Hazánk szavazata még többször döntő lehet.
Forrásellenőrzés: Országgyűlés, Magyar Közlöny, MTI, RTL, a vizsgálóbizottság nyilvános ülésének felvétele.