Egy politikus megszólalt Orbánról és a beidézéséről
Egy politikus megszólalt Orbánról és a beidézéséről ;
„Nincs több kifogás: idézzék be Orbánt!” – lényegében ezt üzente Fekete-Győr András, miután Magyar Pétert szerda este gyanúsítottként kihallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség. A Momentum korábbi elnöke szerint ezzel egy fontos határ átszakadt: ha a hivatalban lévő miniszterelnököt be lehet idézni és ki lehet hallgatni egy büntetőügyben, akkor szerinte arra sincs elfogadható magyarázat, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügyben miért nincs nyilvános információ Orbán Viktor kihallgatásáról.
Fekete-Győr különösen azért tartja ezt fontosnak, mert az aranykonvoj ügyében folyó nyomozás már régen túl van egy egyszerű politikai szócsatán. A volt TEK-főigazgató, Hajdu János ellen megalapozott gyanút közöltek, az ügyészség szerint hét ukrán állampolgárt legalább kilenc órán keresztül jogalap nélkül fosztottak meg személyi szabadságuktól, és több nyilvánosságra került nyomozati iratban Orbán Viktor neve is felbukkant.
Fontos azonban a jogi különbség: Orbán Viktort az aranykonvoj ügyében jelenleg nem gyanúsították meg, és nyilvánosan arról sincs tudomás, hogy tanúként beidézték volna. Fekete-Győr most éppen ezt kifogásolja, és azt követeli, hogy a hatóság tisztázza a volt miniszterelnök szerepét is.
Magyar Péter kihallgatása után érkezett az üzenet
Az időzítés egyáltalán nem véletlen.
A Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én este gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt a 2024 júniusában történt úgynevezett telefonos ügyben.
Ez is érdekelhet
Magyar mentelmi jogának felfüggesztését szeptember 28-án szavazta meg az Országgyűlés, majd alig több mint egy héttel később már meg is történt a gyanúsítotti kihallgatás.
A miniszterelnök nem ismerte el a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést adott elő.
Fekete-Győr szerint éppen ez bizonyítja, hogy Magyarországon egy hivatalban lévő miniszterelnök kihallgatása sem valamiféle elképzelhetetlen, államrendítő esemény.
Ha egy ügyben fennállnak a törvényi feltételek, akkor a hatóság eljárhat.
A politikus ebből vezette le a kérdését: ha Magyar Péter esetében ez ilyen gyorsan megtörtént, akkor miért nem látható hasonló határozottság azokban az ügyekben, amelyekben Orbán Viktor szerepét szeretnék tisztázni?
Fekete-Győr egyenesen Orbán beidézését sürgeti
A politikus bejegyzésében nem kerülgette a forró kását.
Azt kérdezte, hogy Magyar Péter kihallgatása után beidézik-e Orbán Viktort is az aranykonvoj-ügyben, illetve mi történik az NKA-támogatásokhoz és a korábbi, hivatalos személy elleni erőszak gyanújára hivatkozva tett feljelentésekhez kapcsolódó ügyekkel.
Fekete-Győr érvelése szerint a hatóságok hitelességéhez nem elegendő annak demonstrálása, hogy a jelenlegi kormányfővel szemben is képesek eljárni.
Szerinte ugyanennek a mércének kell érvényesülnie a korábbi kormány vezetőivel szemben is, ha egy nyomozás során az ő szerepük tisztázása válik szükségessé.
Ez természetesen politikusi követelés. Arról, hogy kit, mikor és milyen eljárási minőségben hallgatnak ki, a nyomozó hatóság és az ügyészség dönt a bizonyítékok alapján.
Egy politikus felszólítása önmagában nem teremt jogalapot senki beidézésére.
Az aranykonvoj-ügy miatt lett igazán súlyos a kérdés
Fekete-Győr elsősorban azért helyez ekkora hangsúlyt az aranykonvojra, mert ebben az ügyben már konkrét büntetőeljárás folyik.
A történet még 2026 márciusában kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ emberei feltartóztattak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító járművet.
A furgonokban több tízmilliárd forint értékű készpénzt és befektetési aranyat szállítottak.
A hét ukrán pénzszállítót egy nagyszabású akcióban elfogták, megbilincselték, látást akadályozó textilt helyeztek rájuk, majd órákon keresztül fogva tartották őket.
Az ügyészség később arra jutott, hogy a hét embert legalább kilenc órán keresztül jogalap nélkül fosztották meg a személyi szabadságuktól.
Ez már nem sajtóértesülés, hanem a Hajdu Jánossal szemben közölt megalapozott gyanú része.
A volt TEK-főigazgatót már meggyanúsították
Hajdu Jánost június végén hallgatta ki gyanúsítottként a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A megalapozott gyanú szerint a TEK akkori főigazgatója meghatározta a műveleti feladatokat, és utasítást adott arra, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény gyanújával fogják el, bilincseljék meg, és látást akadályozó textília alkalmazásával állítsák elő.
Az ügyészség szerint az érintettek az eljárásjogi helyzetük alapján valójában tanúk voltak, a TEK emberei ennek ellenére órákon keresztül fogva tartották őket.
Hajduval szemben hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás miatt közöltek megalapozott gyanút.
Hajdu vitatta a gyanúsításban foglaltakat, és azt állította, hogy a TEK a NAV felkérésére vett részt az akcióban.
Az ügyben jogerős ítélet nincs, a nyomozás folyamatban van.
És itt került elő Orbán Viktor neve
Az aranykonvoj-ügy politikailag akkor lépett új szintre, amikor a sajtó birtokába került nyomozati iratokban Orbán Viktor neve is megjelent.
Egy korábban nyilvánosságra hozott ügyészségi dokumentumban azokat a személyeket sorolták fel, akiknek az ügyben játszott szerepét tisztázni szükséges. A dokumentum sajtóban idézett része Orbán Viktort is a „lényegi döntést, utasítást hozó” személyek között említette más korábbi állami vezetők mellett.
Egy későbbi ügyészségi feljegyzésben pedig egy olyan korábbi belügyi megbeszélésről szerepeltek információk, amelyen a feljegyzés szerint Hajdu János arra tett utalást: mindenki tudja, kinek a döntése alapján történt az elfogás, miközben arra a személyre nem szabad ráterhelni az ügyet. A feljegyzés ezt Orbán Viktor személyére vonatkozó utalásként rögzítette.
Ezek komoly körülmények, de önmagukban nem bizonyítják Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét.
A nyomozati iratban való szereplés nem gyanúsítás, egy tanú vagy más személy közlése pedig nem azonos egy bíróság által bizonyított tényállással.
Fekete-Győr viszont éppen azt mondja: ha ilyen iratok léteznek, akkor Orbán szerepének tisztázásához szerinte elkerülhetetlen lenne a meghallgatása.
„Magyar Pétert be lehetett idézni, Orbánt miért nem?”
Ez lett Fekete-Győr érvelésének legerősebb politikai mondata.
Magyar Péter esetében szeptember 28-án felfüggesztették a mentelmi jogot, október 7-én pedig már gyanúsítotti kihallgatás történt.
Az aranykonvoj nyomozása ezzel szemben hónapok óta tart.
Az ügyészség több mint harminc személyt hallgatott ki, Hajdu Jánost meggyanúsították, különböző állami szervek szerepét vizsgálták, és több iratban is felmerült az a kérdés, honnan érkezett az eredeti politikai vagy műveleti döntés.
Fekete-Győr szerint ezek után egyre nehezebb lesz azzal érvelni, hogy egy volt miniszterelnök meghallgatása önmagában túl rendkívüli lépés lenne.
Jogilag természetesen Magyar és Orbán ügye nem ugyanaz. Magyar Pétert már gyanúsítottként hallgatták ki egy konkrét büntetőügyben. Orbán esetében jelenleg még az is kérdés, hogy az aranykonvoj ügyében milyen eljárási minőségben lehetne indokolt a meghallgatása.
Tanúként beidézni valakit még nem jelenti azt, hogy gyanúsított
Ez az ügy egyik legfontosabb jogi részlete.
Ha Orbán Viktort egy folyamatban lévő nyomozásban tanúként idéznék be, az önmagában semmilyen büntetőjogi felelősséget nem állapítana meg vele szemben.
A tanút azért hallgatják meg, mert olyan információ birtokában lehet, amely segíthet tisztázni a történteket.
A gyanúsítotti kihallgatás már más kategória: ehhez egy konkrét bűncselekmény és az érintett személy közötti megalapozott gyanú szükséges.
Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy az ügyészség Orbán Viktorral szemben ilyen megalapozott gyanút közölt volna az aranykonvoj ügyében.
Fekete-Győr posztja tehát elsősorban a meghallgatást, a szerep tisztázását követeli, nem egy már létező gyanúsításról számol be.
Van egy másik Orbán-ügy is, amelyben Fekete-Győr már feljelentést tett
A Momentum korábbi elnöke szeptemberben külön feljelentést is tett Orbán Viktor ellen.
Ennek előzménye az volt, hogy a volt miniszterelnök a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóival kapcsolatban arról beszélt: a Fidesz nyomon követi azokat, akik ott munkát vállalnak, nyilvánosságra hozza a nevüket, és egy későbbi kormányváltás után pénzügyi és jogi felelősséget kell majd vállalniuk.
Fekete-Győr ezt fenyegetésként értelmezte, és hivatalos személy elleni erőszak előkészülete, illetve felbujtás gyanújára hivatkozva fordult a hatósághoz.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt a feljelentést szeptember végén elutasította.
Fekete-Győr akkor közölte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és jogi úton megtámadja azt.
Vagyis ebben a konkrét ügyben nem arról van szó, hogy a hatóság egyáltalán nem foglalkozott a beadvánnyal: az ügyészség megvizsgálta, majd nem látta indokoltnak büntetőeljárás megindítását.
Most mégis újra az ügyészség függetlensége került célkeresztbe
Magyar Péter kihallgatása után Fekete-Győr ismét az ügyészség hitelességét helyezte a vita középpontjába.
Érvelése szerint furcsa helyzet alakulna ki, ha a hatóság azzal demonstrálná saját függetlenségét, hogy eljár a hivatalban lévő miniszterelnökkel szemben, miközben azokban az ügyekben, ahol Orbán Viktor neve felmerül, nem történne hasonlóan látványos eljárási cselekmény.
Fekete-Győr szerint ugyanazt a mércét kell alkalmazni minden politikussal szemben, függetlenül attól, hogy jelenlegi vagy korábbi miniszterelnökről van szó.
Ez politikailag nehezen vitatható alapelv, a konkrét büntetőeljárási lépésekhez azonban minden esetben külön-külön meg kell lennie a törvényi feltételeknek.
Az NKA-ügyet is bedobta
Fekete-Győr bejegyzésében az NKA-támogatások körül zajló eljárásokat is megemlítette.
Ez azért érdekes, mert a Nemzeti Kulturális Alap ügye időközben szintén komoly büntetőeljárássá nőtte ki magát.
Az ügyészség gyanúja szerint az NKA egyik támogatási rendszerében több mint ezer döntés és összesen 17,3 milliárd forint felhasználása kerülhetett eltérő pályára a jogszabályban meghatározott célokhoz képest.
Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert ebben az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanújával hallgatták ki.
Orbán Viktor korábban nyilvánosan is védelmébe vette Hankót, és politikai támadásként értelmezte az eljárást.
Fekete-Győr most azt sürgeti, hogy minden olyan szálat tisztázzanak, amelyben a volt kormányfő döntései vagy tudomása érdemi jelentőséggel bírhat.
A nagy fordulat tényleg Magyar Péter kihallgatása lett
A történet politikai szempontból azért érdekes, mert éppen Magyar Péter esete adott új lendületet az Orbán beidézését követelő hangoknak.
Magyar jelenleg Magyarország miniszterelnöke.
Ennek ellenére a parlament felfüggesztette a mentelmi jogát, ő pedig megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol gyanúsítottként kihallgatták.
Ezzel gyakorlatilag demonstrálták, hogy a kormányfői pozíció önmagában nem tesz valakit elérhetetlenné egy büntetőeljárás számára.
Fekete-Győr ezért azt mondja: innentől minden nappal nehezebb megmagyarázni, miért nincs nyilvánosan ismert Orbán-kihallgatás azokban az ügyekben, amelyekben a volt miniszterelnök neve nyomozati iratokban vagy tanúvallomásokhoz kapcsolódó feljegyzésekben felmerült.
Orbán beidézéséről egyelőre nincs döntés
A politikai követelés tehát egyértelmű, a hatósági helyzet viszont egyelőre nem változott meg ettől.
Nincs nyilvánosan ismert ügyészségi bejelentés arról, hogy Orbán Viktort az aranykonvoj-ügyben beidézték volna.
Az sem ismert, hogy az ügyészség tervez-e ilyen eljárási cselekményt.
A nyomozó főügyészség általános gyakorlata szerint előre nem közöl információt a tervezett nyomozati lépésekről, így abból, hogy jelenleg nincs bejelentés, önmagában nem következik, hogy a meghallgatás biztosan elmarad.
Éppen ezért a következő hetekben az aranykonvoj-ügy egyik legfontosabb kérdése valóban az lehet, meddig jut el a nyomozás a döntési lánc feltárásában.
Most már az a kérdés, meddig követik felfelé az utasítási láncot
Hajdu János meggyanúsításával a nyomozás már eljutott az egykori TEK legfelső vezetéséig.
A rendelkezésre álló iratok és sajtóinformációk azonban arra utalnak, hogy a nyomozók ennél magasabb szinten született döntések körülményeit is vizsgálják.
Az igazi kérdés ezért az, hogy sikerül-e pontosan rekonstruálni, ki kezdeményezte az ukrán pénzszállítók elleni műveletet, ki döntött az akció végrehajtásáról, és ki milyen utasítást adott a részt vevő szerveknek.
Ha ehhez Orbán Viktor meghallgatása szükséges, Fekete-Győr szerint nincs ok arra, hogy az ügyészség ne tegye meg.
Ha pedig a hatóság szerint nincs rá szükség, az is fontos kérdés lesz, milyen bizonyítékok alapján jutott erre a következtetésre.
Fekete-Győr most egyetlen dolgot követel: ugyanazt a mércét
A politikus bejegyzésének lényege végül egyetlen mondatban összefoglalható: ha Magyar Pétert be lehetett idézni, Orbán Viktor sem lehet automatikusan érinthetetlen.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a két politikust ugyanazzal a bűncselekménnyel gyanúsítanák, vagy hogy az aranykonvoj ügyében már bizonyított lenne Orbán felelőssége.
Magyar Péter gyanúsítotti kihallgatása egy konkrét, külön büntetőügyben történt. Orbán Viktor esetében az aranykonvoj nyomozása jelenleg más eljárási szakaszban jár, és nincs nyilvánosan ismert gyanúsítás.
Az azonban tény, hogy az aranykonvoj ügyében hét ember jogellenes fogva tartása miatt folyik büntetőeljárás, a volt TEK-főigazgató gyanúsított, több tucat tanút hallgattak ki, és olyan nyomozati iratok kerültek nyilvánosságra, amelyekben Orbán Viktor neve a döntési folyamat tisztázandó szereplőjeként jelenik meg.
Fekete-Győr most erre mutat rá, amikor azt mondja: Magyar Péter kihallgatásával elfogyott az egyik legerősebb politikai kifogás. Egy miniszterelnököt igenis be lehet idézni.
Hogy Orbán Viktorral ez megtörténik-e, arról továbbra is az ügyészség dönthet. De az biztos, hogy Magyar Péter szerda esti kihallgatása után a kérdés újra teljes erővel került vissza a politikai napirendre.
Forrásellenőrzés: Központi Nyomozó Főügyészség, Telex, 24.hu, HVG, Fekete-Győr András közösségi oldala.