Vitézy bejelentette: Kizárták Mészáros Lőrincet
Rendkívül súlyos döntést jelentett be Vitézy Dávid: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt.-t kizárták a folyamatban lévő vasútépítési beruházásokból, a Déli Körvasútnál pedig felmondják az eddigi szerződést, és új közbeszerzést készítenek elő. A közlekedési és beruházási miniszter szerint olyan közbeszerzési problémák kerültek elő, amelyek miatt Magyarország akár 320 milliárd forintnyi uniós támogatást is elveszíthetett volna.
A döntés azért különösen nagy horderejű, mert a V-Híd az elmúlt években a magyar vasútépítési piac egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Mészáros Lőrinc tulajdonában álló társaság nyerte el többek között a Déli Körvasút kivitelezését is, amely az egyik legnagyobb jelenleg zajló magyar vasúti beruházás.
Vitézy azonban pénteken azt közölte: a jelenlegi konstrukció nem folytatódhat tovább.
A miniszter szerint az Európai Bizottság olyan problémákat tárt fel a közbeszerzés körül, amelyek miatt a beruházás uniós finanszírozása veszélybe került. A kormány ezért lezárja a jelenlegi szerződést, a V-Hídnak el kell hagynia a munkaterületet, a projektet pedig újra megpróbálják versenyeztetni.
Fontos pontosítás: nem Mészáros Lőrincet személyesen tiltották ki
A bejelentés kapcsán ezt rögtön érdemes tisztázni.
Ez is érdekelhet
A döntés közvetlenül nem Mészáros Lőrinc magánszemélyre, hanem az érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt.-re vonatkozik.
A cég Magyarország egyik legnagyobb vasútépítő vállalata, amely az előző években rengeteg állami megrendeléshez jutott.
A V-Híd 2024-ben például 188 milliárd forintos árbevétel mellett közel 40 milliárd forintos adózott eredményt ért el, és jelentős szerepet kapott a Budapest–Belgrád vasútvonal, valamint a Déli Körvasút kivitelezésében is.
Vitézy most azt jelentette be, hogy a társaságot a feltárt közbeszerzési problémák miatt kizárják az érintett folyamatban lévő vasútépítési beruházásokból.
A Déli Körvasút körül robbant a bomba
A pénteki kormányzati tájékoztatón Vitézy Dávid külön prezentációval készült a Déli Körvasútról.
A beruházás önmagában a miniszter szerint is szükséges.
A Ferencváros és Kelenföld közötti vasúti folyosó az egész magyar vasúthálózat egyik legfontosabb szűk keresztmetszete, ráadásul európai jelentőségű közlekedési útvonalról van szó.
A projekt célja új vágányok, megállók, hidak és kapcsolódó infrastruktúra építése, hogy több elővárosi és távolsági vonat közlekedhessen Budapesten keresztül.
Vitézy szerint tehát nem maga a beruházás rossz, hanem az a közbeszerzési és finanszírozási konstrukció, amelyben azt elkezdték.
320 milliárd forint uniós pénz került veszélybe
A legnagyobb probléma az Európai Unió felől érkezett.
Vitézy szerint az Európai Bizottság néhány héttel korábban arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy a V-Híd közbeszerzési szerepe miatt a teljes projekt elveszítheti az uniós finanszírozását.
Nagyságrendileg 320 milliárd forintos támogatásról van szó.
Ez már olyan összeg, amely önmagában is képes lenne megkérdőjelezni a beruházás folytathatóságát az eredeti formájában.
A magyar állam számára ugyanis rendkívül nehéz lenne egyik napról a másikra saját költségvetésből előteremteni több százmilliárd forintot egy olyan projekt folytatására, amely eredetileg jelentős részben európai forrásból valósult volna meg.
Az Európai Számvevőszék már januárban jelzett
A történet egyik legkellemetlenebb része, hogy Vitézy közlése szerint a probléma nem most derült ki.
Az Európai Számvevőszék már 2026 januárjában jelezte az előző Orbán-kormánynak, hogy problémát lát a közbeszerzésben.
A miniszter szerint az akkori kabinet azonban erről nem tájékoztatta a nyilvánosságot, és büntetőfeljelentést sem tett.
Az előző kormány februárban válaszokat és magyarázatokat küldött az európai ellenőröknek.
Vitézy közlése szerint azonban ezek nem bizonyultak meggyőzőnek.
Az ügy végül eljutott az Európai Bizottsághoz, amely szeptemberben már azt jelezte, hogy ebben a konstrukcióban nem kívánja fenntartani a támogatást.
A tervezőcég miatt merült fel a versenyelőny gyanúja
A vita középpontjában a V-Híd és egy, a projekten dolgozó tervezőcég kapcsolata áll.
A Déli Körvasút kivitelezését a V-Híd végzi, a kiviteli tervezésben pedig a Kontúr Csoport Kft. vesz részt.
A két társaság között idővel szoros vállalati kapcsolat is kialakult, a Kontúr a V-Híd cégcsoportjának részévé vált.
Vitézy ismertetése szerint az európai vizsgálat azt állapította meg, hogy a V-Híd a közbeszerzési eljárás során olyan információkhoz juthatott, amelyekkel más pályázók nem rendelkeztek.
A kifogás lényege szerint a tervezési dokumentumok és a beruházás becsült értékéhez kapcsolódó információk előzetes ismerete versenyelőnyt jelenthetett.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint ilyen helyzetben a céget ki kellett volna zárni a közbeszerzésből.
Ez azért súlyos, mert a közbeszerzés alapja maga a verseny
Egy több százmilliárd forintos állami beruházásnál különösen fontos, hogy valamennyi pályázó azonos információk birtokában induljon.
Ha egy ajánlattevő előre pontosabban ismeri a műszaki tartalmat, a becsült költségeket vagy a tervezési részleteket, az komoly előnyt jelenthet az árképzésnél és az ajánlat összeállításánál.
Vitézy szerint éppen ezért nem egyszerű adminisztratív szabálytalanságról beszélünk.
Az uniós finanszírozás esetében az Európai Bizottság különösen szigorúan vizsgálja, hogy valódi és tisztességes verseny zajlott-e a közpénzből finanszírozott közbeszerzéseken.
Ha erre nem kap megfelelő biztosítékot, megtagadhatja a támogatás kifizetését.
Most lezárják a jelenlegi beruházási szerződést
A kormány végül radikális megoldás mellett döntött.
Vitézy Dávid szerint a Déli Körvasút jelenlegi szerződését felmondják.
A V-Hídnak el kell hagynia a munkaterületet, az eddig elkészült munkákat felmérik és elszámolják, majd új közbeszerzési eljárást indítanak a beruházás befejezésére.
Ez rendkívül összetett folyamat.
A projekt ugyanis már építés alatt áll, és a munka jelentős része elkészült. Nyáron például egy több mint kétezer tonnás új vasúti hidat is a helyére mozgattak a Soroksári út felett.
Az építkezés ugyanakkor Vitézy szerint még a felénél sem tart, és legalább további két évnyi munka lenne hátra.
Megpróbálják megmenteni a 320 milliárdos uniós támogatást
A szerződés felmondása nem azt jelenti, hogy a kormány lemond a Déli Körvasútról.
Éppen ellenkezőleg.
Vitézy szerint az új tender célja az, hogy a beruházás jelentős részére mégis meg lehessen menteni az uniós finanszírozást.
A miniszter az elmúlt hetekben tárgyalt az Európai Bizottsággal arról, milyen feltételekkel lehet folytatni a projektet.
Az egyik kulcsfeltétel az, hogy az európai aggályokat kiváltó közbeszerzési konstrukciót le kell zárni, és új, valódi versenyt biztosító eljárást kell indítani.
Ez időveszteséggel és további költségekkel járhat, de a kormány számítása szerint még mindig jobb megoldás lehet, mint végleg elveszíteni a több százmilliárd forintos támogatást.
Vitézy 50–100 milliárdos állami kárról beszélt
A történet azonban még akkor sem zárulna le, ha az uniós pénz jelentős részét sikerülne megmenteni.
Vitézy szerint a magyar államot már most legalább 50–100 milliárd forint közötti kár érhette.
Ez egyelőre a miniszter becslése, nem jogerős kármegállapítás.
A végleges összeg nagyban függ attól, mennyibe kerül a jelenlegi szerződés lezárása, milyen gyorsan lehet új közbeszerzést kiírni, mennyibe kerül majd a munka befejezése, és mennyi uniós támogatást sikerül végül megtartani.
Ha a projekt hosszabb időre leáll, az önmagában is komoly költségeket okozhat.
Ott van még az 57 milliárdos előleg
A következő hetek egyik legfontosabb kérdése Vitézy szerint az lesz, hogy mi történik a V-Hídnál lévő, még el nem költött előleggel.
A miniszter mintegy 57 milliárd forintos összegről beszélt.
A szerződés lezárásakor pontosan el kell számolni azzal, mennyi pénzt használt fel a kivitelező ténylegesen elvégzett munkákra, és mennyi olyan előleg maradt nála, amely visszajárhat az államnak.
Vitézy azt mondta, az egyik „forró kérdés” pontosan az lesz, hogy Mészárosék cége megfelelően el tud-e számolni ezzel az összeggel.
Az előleg természetesen önmagában nem jogellenes kifizetés. Nagy építési beruházásoknál megszokott konstrukció, hogy a kivitelező előzetesen jelentős forráshoz jut.
A szerződés megszűnésekor azonban a fel nem használt résszel el kell számolni.
Az MFB garanciája miatt az állam újabb kockázatot vállalt
A történetnek van egy újabb különös pénzügyi szála is.
Vitézy szerint ha az állam visszaköveteli a fel nem használt összeget, de a V-Híd nem fizetne, akkor az állami Magyar Fejlesztési Bank garanciája léphet életbe.
A garanciális háttér 2024 őszén került az MFB-hez, miután korábban Mészáros érdekeltségéhez tartozó bank biztosította a finanszírozási hátteret.
A miniszter szerint ennek körülményei külön vizsgálatot igényelnek, és akár büntetőjogi kérdéseket is felvethetnek.
Ez azonban jelenleg Vitézy értékelése. Annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, a nyomozó hatóságok feladata lesz.
Feljelentéseket is tesznek
A kormány nem akarja kizárólag szerződéses problémaként lezárni a történetet.
Vitézy bejelentette, hogy a feltárt ügyek miatt büntetőfeljelentések következnek.
A feljelentések után a hatóságok döntik majd el, hogy van-e olyan konkrét cselekmény, amely megalapozza büntetőeljárás megindítását.
Fontos jogi különbség, hogy az Európai Bizottság közbeszerzési szabálytalanságra vonatkozó megállapítása önmagában nem jelenti automatikusan bűncselekmény elkövetését.
Egy közbeszerzési szabály megsértése lehet súlyos pénzügyi szabálytalanság anélkül is, hogy abból automatikusan büntetőjogi felelősség következne.
Éppen ezért szükséges a külön hatósági vizsgálat.
A többi vasútépítési projektet is átnézték
A Déli Körvasút problémái után a minisztérium nem állt meg ennél az egy projektnél.
Vitézy szerint más olyan beruházásokat is megvizsgáltak, amelyekben a V-Híd és ugyanaz a tervezői kör jelent meg.
A miniszter bejelentése alapján ezeknél is felmerültek hasonló összefonódási problémák.
Ennek eredményeként a V-Hídat értesítették arról, hogy az érintett folyamatban lévő vasútépítési projektekben nem folytathatja tovább a munkát a jelenlegi konstrukcióban.
Ez már jóval nagyobb következmény, mint egyetlen szerződés elvesztése.
Pedig néhány hónappal ezelőtt még nem lehetett egyszerűen kizárni a V-Hídat
Vitézy Dávid korábban maga magyarázta el, miért nyerhetett a V-Híd a kormányváltás után is újabb vasúti tendereket.
A miniszter augusztusban hangsúlyozta, hogy egy vállalkozást pusztán azért nem lehet kizárni egy közbeszerzésből, mert politikailag vitatott a tulajdonosa.
Ha egy cég megfelel a feltételeknek, és nincs törvényes kizárási ok, az államnak ugyanúgy kell vele bánnia, mint bármely más piaci szereplővel.
Ez a jogállami közbeszerzés egyik alapelve.
A mostani helyzet Vitézy szerint azért más, mert immár nem politikai alapon merül fel a kizárás, hanem konkrét közbeszerzési szabálytalanságokra és európai vizsgálati megállapításokra hivatkozva.
Ez óriási változás a magyar vasútépítési piacon
A V-Híd az elmúlt években rendkívüli piaci pozíciót épített ki.
Vasútépítő gépparkot vásárolt, jelentős szakembergárdát épített fel, és számos nagy közbeszerzésen vett részt.
Volt olyan terület, ahol a MÁV és a GYSEV szerint gyakorlatilag alig akadt más, megfelelő szabad kapacitással rendelkező hazai vállalkozás.
Ezért a cég egyik napról a másikra történő kiesése a piacról nem egyszerű.
A kormány előtt most az a feladat áll, hogy valódi versenyt teremtsen úgy, hogy közben a vasútépítések se álljanak le évekre.
Az elmúlt hónapokban már több külföldi és magyar hátterű építőcég kezdett aktívabban indulni vasúti közbeszerzéseken, így a korábbi V-Híd-dominancia valamelyest csökkent.
Magyar Péter az ÁSZ elnökét is elővette az ügy miatt
Magyar Péter miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt kérdezte Vitézytől, hogy a magyar Állami Számvevőszék vizsgálta-e a történteket.
Vitézy azt válaszolta, hogy információi szerint az ÁSZ nem tett érdemi lépést az ügyben.
Magyar erre ismét kijelentette, hogy szerinte Windisch Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének távoznia kell.
A miniszterelnök már korábban is azzal vádolta az ÁSZ-t, hogy az Orbán-kormány időszakában nem ellenőrizte megfelelően a közpénzek felhasználását.
Windisch és az ÁSZ ezeket a vádakat visszautasítja, és arra hivatkozik, hogy az intézmény független a mindenkori kormánytól.
A GVH is célkeresztbe került
Vitézy a Gazdasági Versenyhivatal szerepét is felvetette.
A miniszter szerint kérdés, hogy a GVH az elmúlt évek során miért nem vizsgálta érdemben a V-Híd és a hozzá kapcsolódó tervezői vállalkozások közötti összefonódásokat.
Magyar Péter erre ismét elmondta: szerinte Rigó Csabának, a GVH elnökének is távoznia kell.
A miniszterelnök pénteken már külön bejelentésben is lemondásra szólította fel Rigót és Windischt.
A mostani V-Híd-ügy újabb politikai érvet adott ehhez a követeléséhez, de önmagában nem bizonyítja, hogy a két hatóság vezetője jogsértést követett volna el.
Az egészben különös csavar a Megafon ügye
A V-Híd éppen az elmúlt napokban került egy másik ügy miatt is a figyelem középpontjába.
A Direkt36 által megszerzett belső céges dokumentumok szerint a V-Híd és más Mészáros-érdekeltségek 2022-től összesen legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Fideszt segítő Megafont.
A dokumentumok szerint volt olyan év, amikor önmagában a V-Híd hárommilliárd forintot juttatott a szervezetnek.
A V-Híd eközben ugyanebben az időszakban rendkívül nagy értékű állami közbeszerzésekből származó bevételeket ért el.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a támogatások állami pénzből származtak volna, ugyanakkor újabb vitát indított arról, hogyan alakult ki a vállalat rendkívüli pénzügyi ereje.
Most teljesen új helyzetbe került Mészáros egyik legsikeresebb cége
A V-Híd néhány év alatt a Mészáros-csoport egyik legerősebb vállalkozása lett.
A vasútépítési üzletág tízmilliárdos nyereséget termelt, miközben a társaság sorra nyerte a legnagyobb állami tendereket.
Most viszont éppen az egyik legnagyobb projektjénél állhat le a munka.
A Déli Körvasút jelenlegi szerződését lezárják, a cégnek el kell hagynia az építési területet, az előleggel el kell számolnia, a kormány pedig új tendert akar kiírni.
Ehhez jönnek a tervezett büntetőfeljelentések és a többi vasútépítési projekt vizsgálata.
A legnagyobb kérdés: visszajön-e az 57 milliárd
A következő napokban várhatóan rengeteg szó esik majd az uniós támogatásról, a V-Híd kizárásáról és az új tenderről.
Pénzügyileg azonban az egyik legközvetlenebb kérdés az előleg sorsa.
Vitézy szerint körülbelül 57 milliárd forintról kell pontos elszámolást készíteni.
Ha ebből van olyan rész, amely mögött nincs teljesített munka vagy igazolható költség, azt az állam visszakövetelheti.
Ha vita keletkezik, annak eldöntése akár hosszú jogi eljárássá is válhat.
Az MFB garanciális szerepe miatt pedig az ügynek további állami pénzügyi következményei is lehetnek.
A Déli Körvasutat ettől még meg akarják építeni
A bejelentés ellenére a kormány nem akarja elengedni magát a vasútfejlesztést.
Vitézy külön hangsúlyozta, hogy a Déli Körvasút szakmailag fontos és szükséges projekt.
Budapest vasúti rendszerének egyik legnagyobb problémája, hogy a várost átszelő déli szakaszon nincs elegendő pályakapacitás.
A fejlesztés lehetővé tenné az elővárosi vonatok sűrítését, új megállók megnyitását és több olyan távolsági járat közlekedését, amely Budapest érintésével közvetlen kapcsolatot teremthetne az ország keleti és nyugati része között.
Ezért a kormány célja nem a projekt leállítása, hanem az, hogy más közbeszerzési konstrukcióval befejezzék.
Most az Európai Bizottságon is sok múlik
Az új tender önmagában még nem garantálja, hogy visszakapják a teljes uniós támogatást.
A magyar kormánynak meg kell győznie az Európai Bizottságot arról, hogy a korábbi problémákat megfelelően rendezték, az új közbeszerzés valóban versenysemleges lesz, és a hátralévő munkák finanszírozhatók.
Vitézy szerint a tárgyalások alapján van esély a pénz jelentős részének megmentésére.
A pontos összeg azonban csak akkor derülhet ki, ha megszületik a végleges megállapodás és ismertté válik az új tender eredménye.
A V-Híd kizárása egy korszakhatár lehet
A pénteki bejelentés így jóval többről szól egyetlen budapesti vasútépítésnél.
A V-Híd az Orbán-korszak egyik legsikeresebb állami közbeszerzési szereplőjévé vált. Az elmúlt években százmilliárdos munkákat nyert el, hatalmas vasútépítő kapacitást épített fel, és a piac egyik domináns vállalkozása lett.
Most viszont Vitézy Dávid azt jelentette be, hogy közbeszerzési problémák miatt kizárták az érintett folyamatban lévő vasútépítésekből.
A Déli Körvasútnál megszüntetik a szerződést.
Új tendert írnak ki.
A V-Hídnak el kell számolnia az előleggel.
A kormány büntetőfeljelentéseket tesz.
És közben több százmilliárd forintnyi uniós támogatást próbálnak megmenteni.
Most jön az igazán nehéz rész
A látványos bejelentésnél azonban jóval nehezebb lesz végrehajtani a döntést.
Egy félig elkészült, több százmilliárdos beruházás kivitelezőjét nem lehet következmények nélkül egyik napról a másikra lecserélni.
Fel kell mérni az elkészült munkákat, rendezni kell az alvállalkozói szerződéseket, el kell számolni az előlegekkel, új tenderdokumentációt kell készíteni, új kivitelezőt kell találni, és közben fenn kell tartani Budapest egyik legfontosabb vasúti folyosójának működését.
Vitézy becslése szerint már önmagában az eddigi helyzet 50–100 milliárd forint közötti kárt okozhatott Magyarországnak.
A végleges összeg ennél alacsonyabb vagy magasabb is lehet attól függően, hogyan sikerül lezárni a V-Híddal fennálló szerződést és mennyi uniós támogatást sikerül visszaszerezni.
A bejelentés után most már a hatóságokon és az új tenderen a sor
A politikai üzenet mindenesetre egyértelmű: a kormány nem akarja folytatni a Déli Körvasút építését a jelenlegi V-Híd-szerződés alapján.
A következő lépések azonban már nagyrészt jogi, közbeszerzési és büntetőeljárási kérdések lesznek.
A hatóságoknak kell megállapítaniuk, történt-e bűncselekmény.
Az új közbeszerzésben ki kell választani azt a vállalkozót vagy konzorciumot, amely képes befejezni a munkát.
Az Európai Bizottsággal pedig meg kell állapodni arról, hogy a 320 milliárd forint körüli uniós támogatásból mennyi menthető meg.
És közben ott marad a másik nagy kérdés: mi lesz az 57 milliárdos előleggel.
Most tényleg kizárták Mészáros egyik legfontosabb cégét
A címben szereplő fordulat tehát megtörtént, de pontosan kell érteni.
Nem Mészáros Lőrinc személyét tiltották ki minden magyar közbeszerzésből, hanem a tulajdonában álló V-Híd Zrt.-vel szemben hoztak kizáró döntést az érintett vasútépítési beruházásokban.
Ez azonban Mészáros üzleti érdekeltségei szempontjából így is rendkívül jelentős fejlemény.
A V-Híd az egyik legsikeresebb és legjövedelmezőbb vállalkozása, amelynek növekedésében meghatározó szerepet játszottak az állami vasútépítési megrendelések.
Most pedig éppen ezen a területen következik be a fordulat.
A Déli Körvasút eredeti szerződésének vége lehet, új versenyt írnak ki, a V-Hídat elküldik a munkaterületről, az uniós pénzt megpróbálják visszaszerezni, és az ügyben feljelentések következnek.
Ez már nem egyszerű politikai üzengetés Mészáros Lőrinc felé: egy több százmilliárd forintos, folyamatban lévő állami beruházásnál hozott konkrét szerződéses és közbeszerzési döntésről van szó.
Hogy ennek végül mekkora pénzügyi következménye lesz a V-Hídra és a magyar államra nézve, azt a következő hónapok döntik el. Az azonban már most biztos: a Déli Körvasút eddigi konstrukciója Vitézy Dávid bejelentése alapján lezárult.
Forrásellenőrzés: Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Európai Bizottság, Európai Számvevőszék, Telex, Direkt36.