Magyar Péterék meglépik amitől az összes oligarcha rettegett
Újabb frontot nyit a kormány a nagy vagyonok körül: Magyar Péter pénteken bejelentette, hogy nem akarják megengedni, hogy a vagyonadó elől egyszerűen külföldre menekítsék a pénzt, a cégeket vagy más vagyonelemeket. A készülő szabályozás ráadásul nem csak arra figyel, mi lesz a törvény hatálybalépése után. A NAV már a vagyonadó bejelentése óta végrehajtott, adóelkerülésre irányuló ügyleteket is vizsgálhatná.
Ez különösen fontos fordulat, mert egy vagyonadót viszonylag könnyű lenne kijátszani, ha a szabály mindössze azt nézné, hogy december 31-én mi szerepel valakinek a magyar nevén. Át lehetne helyezni vagyont külföldi társaságba, vagyonkezelőbe, alapítványba, meg lehetne próbálni megváltoztatni az adóügyi illetőséget, vagy egyszerűen még a törvény életbe lépése előtt átrendezni a tulajdont.
A tervezet lényegében éppen ezeket a menekülőutakat próbálja lezárni.
És ez teljesen más eszköz, mint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése. Az NVVH elsősorban olyan ügyekben kutathat vagyon után, ahol felmerül, hogy közvagyon jogellenesen kerülhetett magánkézbe. A vagyonadó ezzel szemben adójogi rendszer: nem szükséges hozzá bűncselekmény gyanúja, és jogszerűen megszerzett vagyonra is vonatkozhat, ha annak értéke átlépi a törvényben meghatározott határt.
Magyar Péter kimondta: megakadályozzák a vagyonkimentést
A miniszterelnök pénteki kormányzati tájékoztatóján egyértelműen beszélt arról, mit szeretnének elkerülni.
Ez is érdekelhet
Magyar szerint a kormány nem fogja megengedni, hogy egyes vagyonos emberek a vagyonadó bevezetése miatt külföldre vigyék a vagyonelemeiket, majd arra hivatkozzanak, hogy azok már nem tartoznak a magyar adó hatálya alá.
A NAV pedig már a törvény hatálybalépése előtt végrehajtott bizonyos ügyleteket is górcső alá veheti. A Pénzügyminisztérium ismertetése szerint a vagyonadó kijátszására irányuló konstrukciókat egészen 2026 májusáig, vagyis a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásáig visszamenőleg vizsgálhatják.
Ez az egyik legerősebb eleme a tervezetnek.
Ha valaki például nyáron azért helyezett volna át vagyont egy másik konstrukcióba, mert arra számított, hogy ezzel decemberre eltűnik az adóalapból, a NAV a tervezet szerint megvizsgálhatná, mi volt az ügylet tényleges gazdasági célja.
Nem elég egyszerűen külföldre vinni a vagyont
A tervezet alapján a magyar adóügyi illetőségű személyeknél nem kizárólag a Magyarországon található vagyont kellene számításba venni.
A belföldi adóalany teljes, úgynevezett világvagyona bekerülhet az adóalapba.
Vagyis egy külföldi bankszámla, értékpapír, ingatlan vagy más, törvény szerint adóköteles vagyonelem attól még nem feltétlenül kerül ki a rendszerből, hogy nem Magyarországon található. A kormány hivatalos tájékoztatása külön kiemeli, hogy a külföldön birtokolt és a vagyonkezelőhöz rendelt vagyonelemeket is figyelembe kívánják venni.
Ez alapvetően változtatja meg a vagyon külföldre mozgatásának logikáját.
Önmagában az, hogy valaki egy magyar bankszámláról egy svájci, osztrák vagy más külföldi pénzügyi intézményhez helyezi át a pénzét, nem jelenti automatikusan azt, hogy a vagyon eltűnik a magyar adóztatás szempontjából.
A külföldi útlevél sem ugyanaz, mint az adóügyi illetőség
A nagyon vagyonos emberek számára természetesen jóval több nemzetközi lehetőség áll rendelkezésre, mint egy átlagos adózó számára. Léteznek külföldi letelepedési konstrukciók, több államban befektetéshez kötött tartózkodási programok is működnek, és egy vagyonos ember könnyebben szervezheti át nemzetközileg az üzleti érdekeltségeit.
De van egy fontos különbség.
Az állampolgárság és az adóügyi illetőség nem ugyanaz.
Attól, hogy valakinek van egy másik útlevele vagy külföldi tartózkodási joga, még nem feltétlenül szűnik meg magyar adóalanynak lenni. Az adóügyi illetőségnél többek között az életviteli, gazdasági és személyes kapcsolatoknak is jelentősége lehet.
A kormány pedig külön szabályt tervez arra az esetre is, ha valaki éppen az adófizetés miatt próbálná ténylegesen külföldre helyezni az illetőségét.
Jöhet az úgynevezett exit tax
A Pénzügyminisztérium ismertetése szerint az egyik tervezett biztosíték egy kilépési adó, vagyis exit tax lenne.
Ennek logikája az, hogy ha valaki külföldre helyezi az adóügyi illetőségét, bizonyos vagyonelemek esetében úgy kellene számolni, mintha azokat az illetőségváltás pillanatában értékesítette volna.
Az addig felhalmozódott, még nem realizált értéknövekedés így nem feltétlenül tűnne el egyszerűen azzal, hogy az adózó másik országba költözik.
A nyilvánosságra került tervezet szerint az 500 millió forint feletti ilyen árfolyamnyereségnél merülhetne fel személyi jövedelemadó-fizetés, de ezen a ponton még nincs végleges szabály: a javaslat társadalmi egyeztetés alatt áll, ezért a részletek változhatnak.
A külföldi vagyonkezelő sem feltétlenül jelent menekülőutat
Talán még érdekesebb a bizalmi vagyonkezelésekre vonatkozó rész.
Az elmúlt években a jelentős vagyonok kezelésének egyik elterjedt eszközévé váltak a vagyonkezelési konstrukciók és magánalapítványok.
A vagyon ilyenkor jogilag már nem feltétlenül közvetlenül annál a személynél található, aki eredetileg felépítette vagy átadta azt.
A tervezet azonban külön megpróbálja megakadályozni, hogy egy külföldre helyezett vagyonkezelő önmagában kivegye a vagyont a magyar rendszerből.
Ha a vagyonkezelő tényleges irányítása Magyarországon történik, belföldinek minősülhet. Ha pedig a vagyonrendelő magyar adóügyi illetőségű, a szabályozás bizonyos esetekben akkor is vélelmezné a belföldi adóalanyiságot, ha maga a vagyonkezelő papíron külföldi.
Ez már kifejezetten arra szolgál, hogy ne lehessen néhány szerződéssel és egy külföldi címmel eltüntetni az adókötelezettséget.
Még a NAV is visszanyúlhat májusig
Az egyik legkeményebb rész az időzítés.
A törvény a jelenlegi tervek szerint csak decemberben lépne hatályba, az első vagyonadó-fordulónap pedig december 31. lenne.
Első pillantásra ebből az következhetne, hogy aki addig rendezi át a vagyonát, az már biztonságban van.
Csakhogy pontosan ezt próbálják megakadályozni.
A szabályozás szerint a NAV megvizsgálhatja azokat az ügyleteket, amelyeket már a vagyonadó májusi bejelentése után hajtottak végre, és amelyek elsődleges célja az új közteher kikerülése lehetett.
Az adózás rendjéről szóló törvényben is szigorítanák a rendeltetésszerű joggyakorlás szabályát.
Magyarul: ha egy ügyletnek látszólag van jogi formája, de gazdasági tartalma lényegében csak annyi, hogy az adóalany eltüntesse az adóalapot, a NAV nem feltétlenül köteles ezt változtatás nélkül elfogadni.
Nemcsak a bankszámlán lévő pénzről van szó
A vagyonadó tervezete jóval szélesebb körű annál, mint hogy egyszerűen megnézik, kinek van egymilliárd forint készpénze.
Az adóalapba különböző vagyonelemek kerülhetnek: ingatlanok, értékpapírok, vállalati részesedések, befektetések, bizonyos nagy értékű ingóságok és vagyonkezelési konstrukciók.
A Pénzügyminisztérium becslése szerint az érintett vagyonos rétegnél a teljes vagyon nagyjából fele vállalkozásokban és céges részesedésekben lehet.
Ez azért lényeges, mert a leggazdagabbak vagyona jellemzően nem készpénzhalomként áll egy bankban.
Sokkal inkább vállalatokban, holdingokban, alapokban, ingatlanokban és egyéb befektetésekben található.
Egymilliárd felett indul, 100 milliárdnál tovább nő az adó
A jelenlegi tervezet szerint az egymilliárd forintos nettó vagyonhatár feletti rész után évi 1 százalékos vagyonadót kellene fizetni.
A 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig már 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
Nem a teljes vagyonra vetnék ki az 1 százalékot: az egymilliárd forintos határ alatti rész mentes maradna, a magasabb kulcs pedig csak a 100 milliárd fölötti részre vonatkozna.
A Pénzügyminisztérium becslése szerint körülbelül 15-20 ezer ember kerülhet a rendszer hatálya alá.
A kormány 2027-ben nagyjából 200 milliárd forintos költségvetési bevétellel számol a vagyonadóból.
Ez nem ugyanaz, mint az NVVH
Itt érdemes szétválasztani két, most párhuzamosan futó folyamatot.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal azt vizsgálja, hogy bizonyos ügyekben közvagyon jogellenesen kerülhetett-e magánkézbe, és ha igen, milyen jogi eszközzel lehet azt biztosítani vagy később visszaszerezni.
Ott büntetőeljárás, vagyonzár, lefoglalás, kutatás és adott esetben későbbi vagyonelkobzás is szóba jöhet.
A vagyonadó viszont nem büntetés.
Az attól függetlenül terhelheti a törvény hatálya alá eső vagyont, hogy annak tulajdonosa követett-e el bármilyen bűncselekményt.
Vagyis egy teljesen jogszerűen meggazdagodott vállalkozó ugyanúgy adóalany lehet, mint egy politikailag vitatott üzletember, amennyiben teljesülnek a törvényi feltételek.
A két rendszer együtt azonban valóban sokkal szűkebb mozgásteret hagyhat
A különbség ellenére a két mechanizmus egymás mellett működhet.
Ha egy vagyont jogszerűen szereztek meg, de értéke átlépi a határt, vagyonadó merülhet fel.
Ha viszont valamely konkrét büntetőeljárásban bizonyítható, hogy egy vagyonelem bűncselekményből származik, az NVVH és más nyomozó szervek a büntetőeljárás szabályai szerint követhetik annak útját.
Ezért különösen nehéz lehet pusztán egy külföldi számlával, céggel vagy vagyonkezelővel megoldani a helyzetet.
Az adójogi és büntetőjogi rendszer teljesen más szabályokon működik, de mindkettőnél központi kérdéssé válhat, ki a vagyon tényleges tulajdonosa, ki irányítja a konstrukciót, és hol találhatók a vagyonelemek.
A NAV már ma is kap adatokat külföldről
A külföldi vagyon feltárása ráadásul nem úgy működik, mint évtizedekkel ezelőtt.
Magyarország része a pénzügyi számlainformációk nemzetközi automatikus cseréjének, amelynek keretében a részt vevő országok pénzügyi intézményei meghatározott adatokat továbbítanak az adóhatóságoknak.
Ez nem jelenti azt, hogy a NAV minden külföldön lévő vagyont automatikusan lát, és nem minden ország vagy minden vagyontípus tartozik ugyanabba a rendszerbe. A külföldi bankszámla azonban ma már jóval kevésbé „láthatatlan”, mint korábban.
A vagyonadó ellenőrzése ezért meglévő nemzetközi információcsere-rendszerekre is építhet.
Közben egészen más hírek érkeztek a háttérből
A bejelentés időzítése azért is figyelemre méltó, mert szinte ezzel egy időben olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint az Orbán-korszak gazdasági elitjének egyes szereplői már megpróbálnak kapcsolatot keresni az új kormánnyal.
A VSquare Goulash hírlevele egy meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásra hivatkozva arról írt, hogy egy meg nem nevezett, jelentős vagyonú üzletember közvetítőkön keresztül vagyont és pénzt ajánlana vissza azért, hogy büntetlenséget kapjon.
Egy másik, szintén meg nem nevezett üzletember állítólag visszahúzódással, bizonyos összegek rendezésével és külföldi üzleti munkákból próbálná átmenteni működését. Ezek sajtóértesülések, az érintetteket a lap nem nevezte meg, és az állításokat ezért nem lehet konkrét személyekre bizonyított tényként alkalmazni.
Magyar Péter erre is azonnal válaszolt
A miniszterelnök péntek reggel egyértelmű választ adott az esetleges háttéralkukról szóló értesülésekre.
„Nincs alku az orbáni oligarchákkal!” – írta.
Magyar azt mondta, bizonyos vagyonelemek visszaadásával nem lehet büntetlenséget vásárolni. Állítása szerint az általa „ellopott közvagyonnak” nevezett vagyon teljes visszajuttatása legfeljebb enyhítő körülmény lehet egy későbbi bírósági eljárásban.
Ez szintén fontos jogi különbség.
A kormány nem adhat egyszerűen büntetőjogi mentességet valakinek azért, mert átad egy céget vagy ingatlant. A büntetőeljárásról, a vádemelésről és végül a bűnösségről az arra jogosult hatóságok és bíróságok döntenek.
Már volt olyan üzletember, aki vagyont ajánlott az államnak
A kérdés nem pusztán elméleti.
Balásy Gyula, az állami kommunikációs megrendelésekből jelentős bevételhez jutó Lounge-cégcsoport tulajdonosa korábban felajánlotta, hogy több vállalkozásban meglévő üzletrészét és több tízmilliárd forintos magántőkealap-befektetését átadja az államnak.
A kormány először közölte, hogy nem akarja egyszerűen átvenni a vállalatokat.
Később megkezdődött a cégcsoport jogi és pénzügyi átvilágítása, Magyar Péter pedig azt mondta: nem magukra a cégekre kíváncsiak, hanem arra, található-e bennük jogszerűen visszaszerezhető közpénz.
Ez jól mutatja, hogy a vagyon visszaadása és a büntetőjogi felelősség két külön kérdés.
A pénz külföldre vitele tehát nem feltétlenül oldja meg a problémát
Egy nagyon gazdag ember természetesen sokkal összetettebb pénzügyi struktúrákat tud létrehozni, mint egy átlagos adófizető.
Lehet külföldi holdingot létrehozni, vagyonkezelőt megbízni, lakóhelyet változtatni vagy több országban vagyont tartani.
De a mostani tervezet éppen arra épül, hogy ne kizárólag azt nézzék, milyen ország neve szerepel a szerződés tetején.
Számíthat a tényleges irányítás, a vagyonrendelő személye, az adóügyi illetőség, az ügylet valódi célja és az is, mikor hajtották végre a vagyon átrendezését.
Ez az a pont, ahol a külföldi konstrukció önmagában már nem feltétlenül jelent megoldást.
De fontos: a törvény még nincs készen
A látványos bejelentések ellenére a vagyonadót jelenleg még nem végleges, hatályos törvényként kell kezelni.
A javaslat társadalmi egyeztetésen van, és a parlamenti elfogadás során még változhat.
A jelenlegi menetrend szerint december közepén léphetne hatályba, az első fordulónap december 31. lenne, az első bevallásokat pedig 2027-ben kellene benyújtani.
A konkrét adókulcsok, az értékelési szabályok és az adóelkerülés elleni garanciák ezért most még tervezett szabályok.
200 milliárdot várnak tőle
A kormány mindenesetre nem jelképes adónak szánja az új rendszert.
Magyar Péter és a Pénzügyminisztérium közlése szerint évente körülbelül 200 milliárd forintos bevétellel számolnak.
Ehhez azonban kulcsfontosságú, hogy a vagyon ne tudjon egyszerűen eltűnni az adóhatóság látóköréből.
Ha az adó bejelentése és első fordulónapja között hónapok állnának rendelkezésre teljesen szabad vagyonátrendezésre, a várható bevétel jelentős része könnyen eltűnhetne.
Ezért lett az egyik legfontosabb része a tervezetnek éppen a vagyonkimentés elleni szabályrendszer.
Most egyszerre két irányból kezdhetik követni a nagy vagyonokat
A következő időszakban így két, egymástól jogilag elkülönülő folyamat futhat párhuzamosan.
Az NVVH és más nyomozó hatóságok a konkrét büntetőügyekben azt vizsgálhatják, történt-e bűncselekmény, keletkezett-e jogellenes vagyoni előny, és van-e olyan vagyon, amelyet biztosítani vagy később elkobozni lehet.
A NAV eközben a vagyonadó rendszerében azt vizsgálhatja, hogy a vagyonos adózók megfelelően bevallották-e az adóköteles vagyonukat, és nem hajtottak-e végre mesterséges konstrukciókat a közteher elkerülésére.
A két rendszer tehát nem ugyanazt csinálja, de azok számára, akik a vagyon elrejtésében vagy gyors külföldre mozgatásában gondolkodnának, jóval kevesebb egyszerű menekülőutat hagyhat.
Ez lehet a vagyonadó valódi ereje
Egy 1 vagy 1,5 százalékos vagyonadó önmagában nem feltétlenül a kulcsfontosságú elem.
A rendszer hatékonysága azon múlik majd, hogy pontosan meg tudják-e határozni a tényleges vagyont, működik-e a külföldi vagyonelemek feltárása, érvényesíthetők-e a vagyonkezelőkre vonatkozó szabályok, és valóban képes-e a NAV kiszűrni az adóelkerülés céljából létrehozott konstrukciókat.
Ha ezek működnek, akkor már nem elég néhány hónappal korábban átírni a tulajdont, külföldi vagyonkezelő mögé tenni a vagyont vagy egyszerűen máshová utalni a pénzt.
Ha viszont a szabályok végrehajtása gyenge vagy a nemzetközi együttműködés hiányos, a legösszetettebb vagyonok feltárása továbbra is komoly kihívás marad.
A kormány most éppen ezt a kiskaput akarja bezárni
Magyar Péter pénteki bejelentésének ezért a legfontosabb mondata nem feltétlenül az, hogy jön a vagyonadó.
Erről már napok óta lehet tudni.
Az új elem az, hogy a kormány azt állítja: nem fogják megvárni, amíg a vagyon egyszerűen elhagyja az országot.
A NAV visszamenőleg is vizsgálhatná a vagyonadó kijátszására irányuló ügyleteket, a magyar illetőségűek külföldi vagyona is bekerülhetne az adóalapba, a külföldi vagyonkezelők bizonyos esetekben nem jelentenének menekülőutat, az illetőség külföldre helyezésénél pedig exit tax is megjelenhet.
Mindez pedig éppen akkor történik, amikor sajtóértesülések szerint az előző rendszer gazdasági elitjének egyes szereplői már keresik, hogyan alkalmazkodhatnának az új helyzethez.
Magyar eközben azt üzeni: pénzzel nem lehet mindent elintézni
A két pénteki üzenet együtt válik igazán érdekessé.
Az egyik szerint a vagyont nem lehet egyszerűen külföldre menekíteni a vagyonadó elől.
A másik szerint részleges vagyon-visszaadással sem lehet automatikus büntetlenséget vásárolni.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy minden nagy vagyon mögött jogsértés lenne, vagy hogy a „NER-oligarchának” nevezett üzletemberek bűnössége automatikusan megállapítható.
Az adót jogszerű vagyon után is fizetni kellhet, a büntetőjogi felelősséget pedig minden ügyben külön bizonyítani szükséges.
De a kormány által most felrajzolt rendszer logikája világos: a külföldre vitt vagyon sem feltétlenül lesz láthatatlan, egy gyors vagyonátrendezés sem feltétlenül mentesít az adó alól, és ha valamely konkrét büntetőügyben jogellenesen megszerzett közvagyon kerül elő, annak visszaadása sem jelent automatikus mentességet.
Ez az eddigi egyik legerősebb fa lehet a küllők között
A következő hónapokban az fog kiderülni, mennyi marad meg ebből a végleges törvényben, és mennyire lesz végrehajtható a gyakorlatban.
Ha azonban a jelenlegi tervezet fő elemei változatlanul megmaradnak, a nagy vagyonok egyszerű külföldre helyezése jóval kevésbé lehet hatékony menekülőút, mint korábban.
A NAV a világvagyont vizsgálhatja, májusig visszamenőleg keresheti az adóelkerülési célú vagyonátrendezéseket, a külföldre vitt vagyonkezelési konstrukcióknál a tényleges irányítást is nézheti, az illetőség elköltöztetését pedig külön kilépési adó nehezítheti.
Ehhez jön az NVVH, amely egészen más jogcímen, konkrét büntető- és vagyonvisszaszerzési ügyekben követheti a közpénzek útját.
Vagyis ha valaki abban reménykedett volna, hogy a vagyon külföldre mozgatásával egyszerre lehet elkerülni az új adót és minden későbbi magyar vizsgálatot, annak a most bemutatott rendszer lényegesen bonyolultabb helyzetet teremthet.
A kormány állítása szerint pontosan ez a cél: ne az számítson, hogy egy vagyon Budapesten, Bécsben, Zürichben vagy egy külföldi vagyonkezelő mögött található-e, hanem az, kihez tartozik valójában, honnan származik, és milyen adó- vagy jogi kötelezettség kapcsolódik hozzá.
Forrásellenőrzés: Magyarország Kormánya, Pénzügyminisztérium, NAV, Portfolio, Mfor, MTI, VSquare, Forbes.