Döntött a bíróság Kövér Lászlóról, súlyos ítéletet hozott
Komoly fordulatot vett két, még Kövér László házelnöksége alatt kiszabott parlamenti büntetés ügye: a magyar állam visszafizeti Tordai Bencének és Jakab Péternek azt a csaknem 18 millió forintot, amelyet korábban tiszteletdíjukból vontak le. Az Emberi Jogok Európai Bírósága jóváhagyta a két politikus és a magyar állam közötti békés rendezést, így lezárultak a Strasbourgig jutó eljárások.
A döntés Kövér László korábbi büntetési gyakorlatára nézve különösen kellemetlen fejlemény. Tordai Bencét 8 233 440 forinttal, Jakab Pétert pedig 9 686 400 forinttal büntették meg, most pedig mindketten visszakapják a levont összeget.
Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: a strasbourgi bíróság most nem Kövér Lászlót személyesen marasztalta el, és nem ellene hozott büntető- vagy polgári ítéletet. Az EJEB a magyar állam és a két volt képviselő közötti békés megegyezést hagyta jóvá. A következmény mégis egyértelmű: az állam visszatéríti azokat a milliókat, amelyeket Kövér házelnöksége idején vontak le.
Majdnem 18 millió forintot fizet vissza az állam
A két ügy együtt egészen elképesztő összeget jelent.
Tordai Bencétől 8 233 440 forintot vontak le, Jakab Pétertől pedig 9 686 400 forintot.
Ez is érdekelhet
A kettő együtt 17 919 840 forint.
Ez az összeg most visszakerül a két korábbi ellenzéki képviselőhöz, miután a magyar állam úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a strasbourgi jogvitákat.
Forsthoffer Ágnes jelenlegi házelnök közölte: a további perköltségek elkerülése érdekében kezdeményezték az ügyek békés lezárását, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig ezt hivatalosan jóváhagyta.
Vagyis azok a pénzügyi szankciók, amelyeket évekkel ezelőtt végrehajtottak, most lényegében visszafordulnak.
Tordai Bence egy videó miatt kapott több mint nyolcmilliós büntetést
Tordai Bence ügye még 2021 márciusára nyúlik vissza.
A politikus az Országgyűlés épületében mobiltelefonjával videózta Varga Mihály akkori pénzügyminisztert, miközben kérdéseket tett fel neki, követte és megpróbálta megszólaltatni.
Kövér László akkori házelnök szerint Tordai magatartása alkalmas volt arra, hogy megzavarja az Országgyűlés rendjét, illetve sértse a parlament működésének szabályait.
A következmény rendkívül súlyos volt.
Tordai tiszteletdíját több mint 8,2 millió forinttal csökkentették.
A politikus nem fogadta el a büntetést, és végül nemzetközi jogorvoslatot keresett.
Jakab Péter egyetlen szó miatt kapott közel tízmilliós elvonást
Jakab Péter története legalább ennyire látványos.
A Jobbik akkori parlamenti politikusa 2021 májusában egy felszólalásában használta a „ficsúrok” kifejezést.
Kövér László emiatt parlamenti szankciót kezdeményezett vele szemben.
Jakab végül 9 686 400 forintos tiszteletdíj-megvonást kapott.
Ez még egy országgyűlési képviselő fizetéséhez mérten is rendkívüli összeg volt.
A szankció súlyossága már akkor komoly politikai és jogi vitát váltott ki arról, meddig terjedhet a házelnök joga a parlamenti rend fenntartására, és hol kezdődik az a pont, ahol a pénzügyi büntetés már a képviselő politikai véleménynyilvánítását korlátozhatja.
Most mindketten visszakapják a pénzt
Öt évvel később a két ügy egészen más irányból zárul.
A magyar állam nem ragaszkodik tovább a Kövér idején kiszabott pénzügyi szankciók megtartásához.
Tordai visszakapja a több mint nyolcmillió, Jakab pedig a közel tízmillió forintos levonást.
Forsthoffer Ágnes már június végén jelezte, hogy szeretné lezárni azokat a pereket, amelyekben volt országgyűlési képviselők vitatják az előző parlamenti vezetés által kiszabott, kiugróan magas büntetéseket.
Indoklása szerint figyelembe kellett venni azt is, hogy Strasbourg korábban már több magyar parlamenti szankció ügyében foglalkozott a képviselői véleménynyilvánítás szabadságával.
Strasbourg már korábban is elmarasztalta Magyarországot parlamenti bírságok miatt
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar parlamenti büntetésekkel kapcsolatos gyakorlata nem most kezdődött.
A strasbourgi bíróság nagykamarája már 2016-ban kimondta a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben, hogy sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének véleménynyilvánítás szabadságát védő rendelkezése.
Abban az ügyben ellenzéki képviselőket büntettek meg parlamenti tiltakozó akcióik miatt.
A bíróság nem azt mondta ki, hogy egy parlamenti képviselőt semmilyen körülmények között nem lehet fegyelmezni. Azt hangsúlyozta, hogy a korlátozásnak arányosnak kell lennie, és megfelelő eljárási garanciákra van szükség.
Ez a korábbi strasbourgi gyakorlat most azért vált ismét fontossá, mert a magyar államnak mérlegelnie kellett, milyen eséllyel védhetők meg a Tordaira és Jakabra kirótt, többmilliós szankciók.
Forsthoffer szerint ilyen összegekkel nem lehet képviselőket elhallgattatni
Az új házelnök rendkívül keményen értékelte elődje gyakorlatát.
Forsthoffer Ágnes szerint egy országgyűlési képviselő anyagi függetlensége nem valamiféle személyes kiváltság.
Az egyik biztosítéka annak, hogy egy képviselő politikai munkáját külső anyagi nyomástól függetlenül végezhesse.
Forsthoffer szerint a többmilliós tiszteletdíj-elvonások már egy képviselő megélhetését is veszélyeztethetik.
Úgy fogalmazott, a két per lezárásával véget ért az az időszak, amikor az Országgyűlés vezetése ilyen eszközöket használt képviselők elhallgattatására.
Ez természetesen a jelenlegi házelnök politikai és közjogi értékelése Kövér korábbi gyakorlatáról, nem pedig az EJEB Kövér Lászlóra vonatkozó személyes megállapítása.
Kövér László rendszerében brutálisan megugrottak a büntetések
A háttér megértéséhez érdemes felidézni, hogy az Országgyűlésről szóló törvény módosításai az elmúlt években jelentősen kibővítették a házelnök és a parlament lehetőségeit a rendzavarónak minősített képviselőkkel szemben.
Bizonyos magatartások esetén többhavi tiszteletdíjnak megfelelő összeget is le lehetett vonni.
Így jöhettek létre azok a büntetések, amelyek már nem néhány tíz- vagy százezer forintról szóltak, hanem nyolc-, kilenc-, esetenként akár tízmilliós nagyságrendről.
Ezeket az összegeket az ellenzék rendszeresen aránytalannak nevezte.
A korábbi parlamenti többség ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés működési rendjét és méltóságát fenn kell tartani, és a képviselői mandátum nem ad korlátlan lehetőséget bármilyen viselkedésre.
Most magát a törvényt is átírhatják
Az ügy legfontosabb következménye talán nem is az a közel 18 millió forint, amelyet visszafizetnek.
Forsthoffer Ágnes ugyanis bejelentette: felülvizsgálják az Országgyűlésről szóló törvény büntetési szabályait is.
A házelnök szerint a hatályos szabályozás bizonyos esetekben olyan magas minimális tiszteletdíj-elvonásokat ír elő, amelyek nemzetközi jogi szempontból is nehezen védhetők.
Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen Tordai és Jakab régi ügyét akarják lezárni.
Magát a rendszert változtathatják meg, amely lehetővé tette az ilyen nagyságrendű büntetéseket.
A képviselői szabadság nem jelent korlátlan szabadságot
Fontos ugyanakkor, hogy a mostani fordulatból se következzen téves következtetés.
Az országgyűlési képviselők sem tehetnek meg bármit következmények nélkül a parlamentben.
A házelnöknek továbbra is feladata az ülés rendjének fenntartása. Rendre utasíthat képviselőket, megvonhatja a szót, és megfelelő törvényi feltételek mellett pénzügyi szankciók alkalmazására is lehetőség maradhat.
A vita az arányosságról szól.
Más kérdés egy kisebb, érezhető fegyelmi büntetés, és megint más egy olyan összeg, amely egy politikustól többhavi jövedelmét veszi el.
A strasbourgi joggyakorlat szerint a parlamentnek jelentős mozgástere van saját rendjének biztosításában, de ezzel együtt tiszteletben kell tartania a politikai véleménynyilvánítás különösen erős védelmét.
Miért különösen fontos a parlamenti beszéd szabadsága?
Egy parlamentben szükségszerűen kemény viták zajlanak.
Az ellenzéki képviselők egyik alapvető feladata éppen az, hogy ellenőrizzék a kormányt, kényelmetlen kérdéseket tegyenek fel, kritizáljanak és politikai konfliktusokat vállaljanak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden módszer megengedett.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor korábban már világossá tette: a parlamenti politikai véleménynyilvánítás a demokratikus rendszer egyik központi eleme, ezért annak korlátozásakor különösen erős garanciákra van szükség.
A pénzügyi büntetés pedig annál súlyosabb beavatkozás, minél nagyobb összegről van szó.
Kövér Lászlónak nem kell saját zsebből fizetnie
A címben szereplő bírósági fordulat kapcsán ezt is fontos tisztázni.
A közel 18 millió forintot nem Kövér László személyesen fizeti vissza.
A strasbourgi ügyek alperese Magyarország volt, a békés rendezést pedig a magyar állam kötötte meg a két korábbi képviselővel.
A visszafizetés ennek megfelelően az államot terheli.
Kövér politikai felelősségének kérdése ettől különálló ügy. Ő volt az a házelnök, akinek vezetése alatt a büntetéseket kiszabták, a pénzügyi következményt azonban most a magyar állam viseli.
Ezért jogilag pontatlan lenne azt állítani, hogy Strasbourg Kövért többmilliós kártérítés megfizetésére kötelezte.
A politikai következmény ettől még súlyos
Az ügy politikai üzenete azonban így is nehezen félreérthető.
Két olyan kiugróan magas büntetésről van szó, amelyet Kövér László házelnöksége idején ellenzéki képviselőkkel szemben szabtak ki.
Az érintettek megtámadták ezeket Strasbourgban.
Az új parlamenti vezetés mérlegelte a nemzetközi bíróság korábbi gyakorlatát, majd arra jutott: nem érdemes tovább védeni a szankciókat, inkább vissza kell fizetni a pénzt.
Ez nagyon erős utólagos értékítélet a korábbi szabályozás és büntetési gyakorlat arányosságáról.
Forsthoffer már júniusban nekiment a korábbi rendszernek
Az új házelnök már június 29-én, az Országgyűlés ülésén jelezte, hogy változtatni akar ezen a gyakorlaton.
Akkor külön megemlítette Tordai Bence ügyét is.
Forsthoffer azt mondta, kezdeményezi azoknak a folyamatban lévő jogvitáknak a lezárását, amelyek a korábbi házelnök által kiszabott, szerinte túlzó mértékű büntetések miatt indultak.
Három hónappal később ennek meg is lett a konkrét eredménye.
Az EJEB jóváhagyta a megállapodásokat, a pénzt pedig visszafizetik.
Nem „felmentették” Tordait és Jakabot
Itt is érdemes különbséget tenni.
A strasbourgi eljárás nem arról szólt, hogy Tordai Bence vagy Jakab Péter követett-e el valamilyen bűncselekményt.
Nem büntetőügyről volt szó.
A vita azt érintette, hogy az országgyűlési fegyelmi szankciók összeegyeztethetők voltak-e az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogaikkal.
Az EJEB most nem tárgyalta végig érdemben a két ügyet, hanem elfogadta a felek békés megegyezését.
Ennek eredményeként az eljárások befejeződnek, az érintettek pedig visszakapják a levont összegeket.
Ezért nem teljesen pontos a „Kövér elleni ítélet” megfogalmazás
A történet kétségtelenül Kövér Lászlóhoz kötődik, hiszen az ő házelnöksége alatt, az ő döntéseihez kapcsolódva születtek a többmilliós szankciók.
De az Emberi Jogok Európai Bírósága nem Kövér személyes jogi felelősségéről döntött.
A mostani határozatokkal a Tordai kontra Magyarország, illetve Jakab kontra Magyarország ügy békés rendezését hagyta jóvá.
Ez a jogi pontosság azért fontos, mert a következmény így is elég súlyos anélkül, hogy olyasmit állítanánk, ami nem történt meg.
A Kövér idején kiszabott büntetésekből közel 18 millió forintot ad vissza az állam, az új házelnök pedig ezek után magát a büntetési rendszert is át akarja írni.
A legnagyobb csapás talán nem is a pénz
Az összeg természetesen látványos.
Közel 18 millió forintot fizet vissza a magyar állam két volt képviselőnek.
A hosszabb távú következmény azonban ennél fontosabb lehet.
Ha valóban átírják az Országgyűlésről szóló törvényt, a jövőben már nem lehet ugyanilyen módon többhavi képviselői fizetésnek megfelelő büntetéseket automatikusan kiszabni.
Forsthoffer ugyanis azt akarja elérni, hogy a parlament rendjének fenntartása megmaradjon, de a szankciók arányosabbak legyenek, és ne válhassanak a politikai véleménynyilvánítás elfojtásának eszközévé.
Lezárult egy korszak a Parlamentben
A jelenlegi házelnök legalábbis így értékeli a döntést.
Szerinte a Tordai- és Jakab-per rendezésével véget ér az az időszak, amikor a parlamenti vezetés a képviselők fizetéséből többmilliós összegeket vonhatott le olyan politikai konfliktusok miatt, amelyek természetüknél fogva az Országgyűlés falai között alakultak ki.
Hogy az új szabályok pontosan meddig engedik majd a házelnöki szigor alkalmazását, az a törvénymódosítás részleteiből derülhet ki.
Az azonban már biztos, hogy a Kövér-korszak két legismertebb többmilliós parlamenti büntetése nem marad meg változatlanul.
A végén az állam fizet
A történet tehát különös fordulattal zárul.
2021-ben Tordai Bence és Jakab Péter kapta a büntetést.
Előbbitől 8,23 millió, utóbbitól 9,69 millió forintot vontak le.
A két politikus nem nyugodott bele, Strasbourgig vitte az ügyét.
2026-ban pedig az új parlamenti vezetés úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a jogvitát.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága jóváhagyta a békés megállapodást, így a magyar állam visszafizeti a teljes, csaknem 17,92 millió forintos levonást.
Nem Kövér Lászlónak kell személyesen fizetnie, és Strasbourg most nem mondta ki Kövér személyes jogi felelősségét.
Az azonban nehezen vitatható, hogy a döntés súlyos politikai következménnyel jár az általa fémjelzett parlamenti fegyelmezési gyakorlatra nézve.
A pénzt visszaadják, a törvényt pedig átírhatják.
Így öt évvel a brutális összegű tiszteletdíj-megvonások után gyakorlatilag visszafordul az, amit Kövér László házelnöksége alatt Tordai Bencével és Jakab Péterrel szemben végrehajtottak.
Forrásellenőrzés: Emberi Jogok Európai Bírósága, Országgyűlés, 24.hu, Telex, Index.