1940-1961 születettek figyelem! Erről még mindig sokan nem tudnak, pedig 96 ezer forint pluszt adnak!
Sok nyugdíjas úgy él hónapról hónapra alacsony ellátásból, hogy közben nem tud egy olyan külön igényelhető lehetőségről, amely akár havi 8000 forinttal is tartósan megemelheti a nyugdíját. Ez ráadásul nem egyszeri támogatás: ha valakinek engedélyezik a kivételes, méltányossági nyugdíjemelést, a megállapított összeg beépül a nyugdíjába.
A maximális havi 8000 forint 12 hónap alatt 96 000 forint pluszt jelenthet. És itt még nincs vége: mivel az összeg a nyugdíj részévé válik, a későbbi általános nyugdíjemelések is kiterjednek rá.
Van azonban egy nagyon fontos részlet, ami miatt sokan eleshetnek tőle: ezt az emelést külön kérni kell. Nem jár automatikusan csak azért, mert valakinek kevés a nyugdíja.
A Magyar Államkincstár jelenlegi szabályai szerint az egyik legfontosabb feltétel, hogy a nyugdíj és az igénylőnek folyósított egyéb rendszeres pénzellátások együttes havi összege legfeljebb 140 000 forint legyen.
Akár havi 8000 forinttal emelkedhet a nyugdíj
A hivatalos elnevezés kivételes nyugellátás-emelés, a köznyelvben azonban gyakran méltányossági nyugdíjemelésként emlegetik.
Ez is érdekelhet
A lényege egyszerű: az állam külön kérelem alapján lehetőséget biztosít arra, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő, alacsony nyugdíjból élő jogosultak nyugdíját egyedi mérlegelés után megemeljék.
A megállapítható emelés havi összege legalább 3000, legfeljebb 8000 forint.
Ha tehát valakinek a maximális emelést engedélyezik, a nyugdíja minden hónapban 8000 forinttal magasabb lehet.
Ez egy teljes, 12 hónapos időszakban 96 000 forintos többletet jelent.
Nem arról van szó tehát, hogy egyszer átutalnak 96 ezer forintot. A pénz havonta érkezik a nyugdíjjal együtt, és a már megemelt összeg válik az új kiindulóponttá.
Ez a legnagyobb különbség az egyszeri segélyhez képest
A méltányossági emelés igazi ereje éppen az, hogy nem egyszeri segítségről van szó.
Ha például valaki 130 ezer forintos nyugdíjat kap, és engedélyeznek számára havi 8000 forintos kivételes emelést, akkor a nyugdíja 138 ezer forintra emelkedik.
Ezután nem következő hónapban esik vissza 130 ezerre, hanem a magasabb összeg marad meg.
Ráadásul amikor a nyugdíjakat a következő alkalommal általánosan megemelik, már ezt a megemelt nyugdíjat veszik alapul.
Ezért hosszabb távon a tényleges előny még a havi 8000 forint egyszerű összegzésénél is nagyobb lehet.
Kik kérhetik?
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető többek között annak, aki nyugellátásban részesül és már az öregségi nyugdíjkorhatár felett van.
2026-ban a főszabály szerinti öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Az 1957-ben vagy később születetteknél már ez az egységes korhatár érvényes.
Az 1961-ben születettek 2026 folyamán töltik be a 65. életévüket. Ezért az év második felére közülük is egyre többen kerülnek a korhatárt már betöltött korosztályba.
Az 1940 és 1960 között születettek természetesen már valamennyien meghaladták az általános öregségi nyugdíjkorhatárt.
Fontos azonban: a támogatás valójában nem kizárólag az 1940 és 1961 között születetteknek szól. A korábban született, megfelelő feltételeket teljesítő nyugdíjasok is kérhetik, és egy 1961-ben született embernél a konkrét születési dátumnak is jelentősége lehet.
A 140 ezer forintos határt nagyon kell figyelni
Az egyik legfontosabb feltétel a jövedelmi korlát.
A nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátások együttes havi összege nem haladhatja meg a 140 000 forintot.
Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül csak magának az öregségi nyugdíjnak az összegét nézik.
Ha valaki más rendszeres pénzellátást is kap, azt is figyelembe vehetik az összeghatár megállapításánál.
Aki például 137 ezer forintos nyugdíjat kap, és nincs mellette más beszámítandó rendszeres pénzellátása, jövedelmi szempontból beleférhet a feltételbe.
A 140 ezer forintos határ teljesítése azonban még nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is kapja az emelést.
Hiába felel meg valaki, akkor sem automatikus
Ezt különösen fontos hangsúlyozni.
A méltányossági nyugdíjemelés nem alanyi jogon járó juttatás.
A hatóság egyedileg mérlegeli a kérelmet, és azt vizsgálja, vannak-e olyan különös méltánylást érdemlő körülmények, amelyek indokolják az emelést.
Ilyen körülmény lehet például a kérelmező vagy közeli hozzátartozója egészségi állapota, magas gyógyszerköltsége, jelentős rezsiterhe vagy más nehéz élethelyzete.
Éppen ezért a kérelemben nem érdemes pusztán annyit írni, hogy kevés a nyugdíj.
A körülményeket érdemes részletesen bemutatni, és ahol lehet, dokumentumokkal is igazolni.
A gyógyszerszámla vagy közüzemi elmaradás is számíthat
A Magyar Államkincstár kifejezetten megemlíti, hogy a kérelemhez csatolhatók olyan dokumentumok, amelyek alátámasztják a nehéz helyzetet.
Ide tartozhat például egészségi állapotról szóló dokumentum, magas gyógyszerköltséget igazoló irat vagy közüzemi díjhátralék.
Minél jobban bemutatható, miért jelent valódi nehézséget a jelenlegi nyugdíj összege, annál több információ áll a döntéshozó rendelkezésére.
Természetesen ez sem jelent biztos pozitív döntést, hiszen méltányossági eljárásról van szó.
Van egy hároméves szabály is
Sokan itt ütközhetnek akadályba.
Főszabály szerint nem engedélyezhető a kivételes nyugellátás-emelés annak, akinél a nyugdíj megállapítása óta még nem telt el három év.
Ugyanez vonatkozik arra is, aki korábban már kapott ilyen méltányossági emelést: az előző emeléstől szintén három évnek kell eltelnie.
Ezért például annak, akinek csak nemrég állapították meg az öregségi nyugdíját, érdemes ellenőriznie a pontos dátumot.
Az 1961-ben született, 2026-ban frissen nyugdíjba vonuló emberek jelentős részénél éppen emiatt nem lesz rögtön igényelhető ez a plusz.
Nem minden alacsony ellátás számít nyugellátásnak
Ez egy másik gyakori félreértés.
Nem minden olyan állami ellátás minősül nyugellátásnak, amelyet idősebb vagy egészségkárosodott ember kap.
A Magyar Államkincstár szerint például a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a rokkantsági járadék vagy az időskorúak járadéka önmagában nem alapozza meg ezt a méltányossági nyugdíjemelést.
Más szabályok vonatkoznak bizonyos özvegyi nyugdíjasokra és árvaellátásban részesülőkre is, akik meghatározott feltételekkel szintén bekerülhetnek a jogosulti körbe.
Így lesz a havi 8000 forintból évi 96 ezer
A számítás egyszerű.
Ha valaki a maximális havi 8000 forintos emelést kapja, akkor:
8000 forint szorozva 12 hónappal = 96 000 forint.
Ez egy teljes 12 hónapos időszak többlete.
Ha az emelést év közben állapítják meg, természetesen az első naptári évben ennél kevesebb hónapra járhat a plusz. A következő teljes évben azonban már mind a tizenkét hónapban megjelenhet.
És mivel az emelés beépül a nyugdíjba, nem kell minden évben újra kérvényezni ugyanazt a havi összeget.
Nem kell évente újra beadni
Ez az egyik legjobb tulajdonsága ennek a támogatási formának.
Az egyszer már engedélyezett méltányossági emelés nem jár le év végén.
A megemelt nyugdíj lesz az új nyugdíjösszeg.
Ha tehát valaki 8000 forintot kap, a következő évben nem kell újra kérnie azért, hogy ez a 8000 forint továbbra is járjon.
A hároméves szabály arra vonatkozik, ha valaki később újabb kivételes emelést szeretne kérni.
Hol kell beadni a kérelmet?
A támogatás igényléséhez a „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.
A dokumentum többféleképpen is benyújtható.
Személyesen intézhető a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál, valamint a kormányablakoknál is.
Postai úton is elküldhető, illetve elektronikusan a magyarorszag.hu felületén is elindítható az ügy.
A hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatos kérelmek bizonyos esetekben közvetlenül a Magyar Államkincstár Központhoz kerülnek.
Sokan valószínűleg azért nem kérik, mert nem tudnak róla
A rendszer különlegessége éppen az, hogy nem automatikus.
Az állam rendelkezik a nyugdíj összegére vonatkozó adatokkal, mégsem történik meg automatikusan az egyedi méltányossági emelés.
A nyugdíjasnak magának kell kezdeményeznie.
Ezért könnyen előfordulhat, hogy valaki évek óta 120–130 ezer forint körüli nyugdíjból él, megfelelne az alapfeltételeknek, de soha nem adott be kérelmet.
Pedig a maximálisan engedélyezhető összeg havi 8000 forint, ami egy alacsony nyugdíjnál már érezhető különbséget jelenthet.
Van egy másik lehetőség is: az egyszeri segély
Ha valaki nem tartós emelésre, hanem egy váratlan nehéz élethelyzet miatt gyorsabb, egyszeri segítségre szorul, létezik egy másik, szintén kevésbé ismert támogatási forma.
Ez az egyszeri segély.
Az egyszeri segély öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személynek engedélyezhető, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely a létfenntartását veszélyezteti.
Tipikus ok lehet például egy váratlan egészségügyi kiadás, magas gyógyszerköltség, jelentős közüzemi tartozás vagy más olyan esemény, amelyet az alacsony jövedelemből már nagyon nehéz finanszírozni.
Itt már alacsonyabb a jövedelemhatár
Az egyszeri segélynél nem ugyanaz a 140 ezer forintos limit érvényes, mint a méltányossági nyugdíjemelésnél.
Ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, havi jövedelme legfeljebb 100 000 forint lehet.
Más esetben a jövedelemhatár havi 120 000 forint.
A kérelemben nyilatkozni kell a havi jövedelemről, és azt is részletesen ismertetni kell, milyen rendkívüli körülmény miatt van szükség a segítségre.
15 ezertől 50 ezer forintig terjedhet az egyszeri segély
Az egyszeri segély összege jelenleg legalább 15 000 forint, és legfeljebb 50 000 forint lehet.
Ez a támogatás viszont – nevének megfelelően – nem épül be a nyugdíjba.
Egy alkalommal folyósítják, és évente legfeljebb egyszer állapítható meg.
Ez tehát teljesen más segítség, mint a havi 3000–8000 forintos méltányossági emelés.
Az egyik tartósan emeli a nyugdíjat, a másik egy konkrét nehéz élethelyzet átvészelésében segíthet.
A két támogatást ezért nem szabad összekeverni
A méltányossági nyugdíjemelésnél a legfontosabb számok a következők: 140 ezer forintos jövedelmi határ, havi 3000–8000 forintos emelés, valamint főszabály szerint hároméves várakozási idő.
Az egyszeri segélynél viszont 100 vagy 120 ezer forintos jövedelmi korlát érvényes attól függően, kivel él egy háztartásban az igénylő, az egyszeri összeg pedig 15 és 50 ezer forint között lehet.
Mindkettőt külön kell igényelni, és egyik sem automatikus.
A hatóság mindkét esetben egyedileg mérlegeli a kérelmező körülményeit.
Az egyszeri segélyhez is érdemes minden igazolást csatolni
Ha valaki például azért került nehéz helyzetbe, mert jelentősen megemelkedett a gyógyszerköltsége, ezt célszerű igazolni.
Ugyanez igaz közüzemi díjhátralékra vagy más olyan kiadásra, amely veszélyezteti a mindennapi megélhetést.
A kérelem annál jobban elbírálható, minél világosabban dokumentált a rendkívüli élethelyzet.
Az egyszeri segélyhez külön nyomtatvány tartozik, amely személyesen, postán vagy elektronikusan is benyújtható.
Nem minden nyugdíjszerű ellátás mellett jár az egyszeri segély sem
Itt is vannak kizáró szabályok.
A Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett egyszeri segély például nem engedélyezhető annak, aki nem nyugellátást, hanem kizárólag megváltozott munkaképességű személyek ellátását, rokkantsági járadékot vagy időskorúak járadékát kap.
A bentlakásos szociális intézményben élőkre és bizonyos más élethelyzetekre is külön kizáró szabályok vonatkoznak.
Éppen ezért nem elég kizárólag az összeghatárokat megnézni. A jogosultság típusát is ellenőrizni kell.
A 96 ezer forintos lehetőség azonban valóban létezik
A legfontosabb tehát az, hogy a havi 8000 forintos méltányossági emelés nem valamiféle egyszeri kampányjuttatás.
A Magyar Államkincstár hivatalos szabályai szerint jelenleg is kérhető kivételes nyugellátás-emelés, amelynek összege havi 3000 és 8000 forint között lehet.
A maximális összeg egy teljes év alatt 96 ezer forinttal növeli a folyósított nyugdíjat.
Ráadásul a pénz beépül a nyugdíjba, így a későbbi rendszeres emelések során ugyanúgy kezelik, mint a nyugdíj többi részét.
Az 1940–1961 között születetteknek ezért különösen érdemes ellenőrizniük
2026-ban az ebbe a korosztályba tartozók döntő többsége már jóval túl van a nyugdíjkorhatáron, az 1961-ben születettek pedig idén érik el a 65 éves kort.
Az életkor önmagában azonban nem elég.
Meg kell nézni a nyugdíj és más rendszeres pénzellátások együttes összegét, a nyugdíj megállapításának időpontját, valamint azt is, kapott-e az érintett az elmúlt három évben már méltányossági emelést.
Ha ezek alapján valaki beleférhet a feltételekbe, érdemes lehet beadnia a kérelmet, különösen akkor, ha magas gyógyszerköltség, egészségi probléma vagy más komoly megélhetési nehézség is terheli.
Nem automatikus, ezért könnyű lemaradni róla
Talán ez az egész rendszer legfontosabb tanulsága.
Az arra jogosult nyugdíjasnak nem fog automatikusan megérkezni a plusz 3000, 5000 vagy akár 8000 forint.
A kérelmet neki kell elindítania.
Ugyanez igaz az egyszeri, legfeljebb 50 ezer forintos segélyre is.
Ezért azoknak, akik nagyon alacsony nyugdíjból élnek, érdemes átnézniük a feltételeket, vagy segítséget kérniük egy kormányablakban a megfelelő nyomtatvány kitöltéséhez.
A maximális méltányossági emelés havi 8000 forint, ami évente akár 96 ezer forintos pluszt jelenthet, és ez az összeg tartósan a nyugdíj része marad.
Vagyis egyetlen kérelem hosszú évekre magasabb nyugdíjat eredményezhet – mégis sokan azért maradhatnak le róla, mert egyszerűen nem tudják, hogy külön kérhető.
Forrásellenőrzés: Magyar Államkincstár, a társadalombiztosítási nyugellátások hatályos szabályai.