Véget vetett a találgatásoknak a Kreml: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásai soha nem orosz nyelven zajlottak, a két politikus minden alkalommal tolmácsok segítségével beszélt egymással.

Erről Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője beszélt a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak. A kérdés azután merült fel, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédében oroszul idézte Nyikolaj Csernyisevszkij híres regényének címét:

„Sto gyelaty?” – vagyis: „Mit tegyünk?”

A rövid orosz mondat azonnal felkeltette az orosz sajtó figyelmét, és többen arra kezdtek következtetni, hogy Orbán esetleg oroszul is tárgyalhatott Putyinnal.

Peszkov ezt egyértelműen cáfolta.

Ez is érdekelhet

Mindig tolmácsok ültek az asztalnál

A Kreml szóvivője közölte:

„A tárgyalások soha nem folytak orosz nyelven, mindig tolmácsok közreműködésével zajlottak.”

Vagyis Orbán tusványosi orosz idézete nem valamiféle titkos nyelvtudás bizonyítéka, és nem jelenti azt sem, hogy a volt magyar miniszterelnök közvetítők nélkül egyeztetett volna Putyinnal.

Peszkov szerint Orbán egyszerűen ismerte és idézte a mű címét.

„Őszintén szólva úgy gondolom, hogy egyszerűen csak a mű címét idézte. Ő művelt ember” – mondta.

A Kreml tehát nem hagyott teret további legendagyártásnak: a két vezető politikai kapcsolata közeli lehetett, de a kommunikációjukhoz ugyanúgy szükség volt hivatalos tolmácsokra, mint a legtöbb nemzetközi tárgyaláson.

Egyetlen mondatból lett orosz sajtótéma

Orbán tusványosi beszédében a „Mit tegyünk?” kérdéssel vezette fel a Fidesz választási vereség utáni helyzetét. Az orosz irodalmi utalás azonban Moszkvában önálló életre kelt.

Az orosz média számára Orbán hosszú éveken át különösen érdekes európai politikusnak számított. A volt miniszterelnök rendszeresen bírálta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat, fenntartotta a kapcsolatot Putyinnal, és az ukrajnai háború idején is gyakran képviselt az európai fősodortól eltérő álláspontot.

Ebben a környezetben egyetlen orosz mondat is elegendő volt ahhoz, hogy felmerüljön: talán Orbán közvetlenül, oroszul beszél az elnökkel.

A Kreml válasza szerint azonban erről szó sincs.

A tolmács nem puszta nyelvi segítség

Államközi tárgyalásokon még akkor is gyakran alkalmaznak tolmácsot, ha valamelyik fél részben beszéli a másik nyelvét. Ennek oka nem csupán a nyelvtudás hiánya.

A diplomáciában minden szónak jelentősége lehet, ezért különösen fontos a pontos, hivatalosan ellenőrzött fordítás. Egy félreérthető kifejezés, rosszul használt jogi fogalom vagy pontatlanul tolmácsolt ígéret később komoly politikai vitát okozhat.

A tolmácsolás időt is ad a feleknek arra, hogy átgondolják válaszaikat, miközben a hivatalos delegáció tagjai pontosan követhetik, mi hangzik el.

Orbán és Putyin esetében tehát a tolmácsok jelenléte nem szokatlan, hanem a diplomáciai protokoll megszokott része.

A politikai közelség ettől még nem tűnik el

A Kreml közlése csak a tárgyalások nyelvére adott választ. Arról nem mond semmit, milyen megállapodások születtek a találkozókon, milyen személyes viszony alakult ki a két politikus között, vagy milyen kérdésekről beszéltek zárt ajtók mögött.

A hivatalos egyeztetéseket tolmácsolták, de ettől még Orbán oroszpolitikája hosszú éveken át különleges helyet foglalt el az Európai Unión belül.

A mostani nyilatkozat mindössze egy mítoszt oszlatott el: Orbán Viktor nem oroszul tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

Az orosz mondat Tusványoson jól hangzott, felkeltette a moszkvai sajtó érdeklődését, és újabb találgatásokat indított el. A Kreml azonban gyorsan lezárta az ügyet.

Nem titkos nyelvtudás volt.

Csak egy irodalmi idézet.