Vagyonvisszaszerzés: Így vennék el Mészárostól az MBH bankot
Ha van intézmény, amely tökéletesen összefoglalja a NER gazdasági működését, az az MBH Bank. Nem azért, mert ez lenne az egyetlen vitatott történet az elmúlt másfél évtizedből, hanem mert ebben az ügyben szinte minden benne van: állami tőke, privatizáció, magántőkealapok, átláthatatlan tulajdonosi körök, politikai befolyás, és a végén egy olyan bankóriás, amelyet sokan Mészáros Lőrinc birodalmának egyik legfontosabb oszlopaként tartanak számon.
A Válasz Online friss elemzése szerint azonban van olyan jogszerű út, amelyen keresztül az állam visszaszerezhetné az MBH feletti irányítást. Nem államosításnak álcázott politikai bosszúról beszélnek, hanem felügyeleti, tőkepiaci és tulajdonjogi lépésekről, amelyek kiindulópontja egyszerű: ha a bank jelentős része közpénzből épült fel, akkor vizsgálni kell, hogyan kerülhetett a tényleges irányítás mégis egy szűk NER-kör kezébe.
És ha a lap által felvázolt forgatókönyv megáll, az nemcsak Mészáros Lőrincnek fájhat. Hanem az egész régi hatalmi gazdaságnak.
A NER központi bankja
Az MBH nem egy átlagos bank. Az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék-csoportból gyúrták össze, vagyis olyan intézményekből, amelyekben az államnak korábban meghatározó szerepe volt. A Válasz Online szerint, ha az állami tulajdonrészeket és tőkejuttatásokat nem játszották volna át különböző konstrukciókon keresztül, az állam ma nem 15 százalék körüli, hanem jóval nagyobb, akár meghatározó tulajdonosi helyzetben is lehetne.
Ez a történet ezért nem pusztán arról szól, hogy Mészáros Lőrinc gazdag ember lett.
Ez is érdekelhet
Hanem arról, hogyan lett gazdag.
Az MBH esetében a kérdés különösen kínos: mennyi valódi saját pénzt tett be a felcsúti kör, és mennyi volt az a vagyon, befolyás és piaci pozíció, amelyet valójában állami döntésekkel, közpénzzel, kedvezményes konstrukciókkal vagy politikailag irányított átrendezéssel kapott meg?
A Válasz Online korábbi anyagai szerint az MKB állami megvásárlása, szanálása, majd privatizációja már önmagában is súlyos kérdéseket vetett fel; a Takarék-csoportnál pedig a lap azt írta, hogy a 136 milliárdos állami tőkeinjekció után az állam nem kapott ennek megfelelő tulajdonrészt a későbbi szuperbankban.
A legnagyobb trükk: közpénzből magánbefolyás
A történet lényege úgy foglalható össze: az állam pénze dolgozott, de a befolyás nem az államnál landolt. A Válasz Online szerint a Takarék-csoportba korábban betett közpénzt később kötvényesítették, vagyis nem tulajdonrészként, hanem később visszafizetendő követelésként kezelték. Ez a gyakorlatban azt jelenthette, hogy a bankholdingba bevitt állami eredetű tőke után nem az állam kapott megfelelő részvénycsomagot, hanem a Mészáros-kör erősödött meg.
A lap számításai szerint a Mészáros-közeli tulajdonosi kör úgy jutott óriási befolyáshoz, hogy annak ellenértékét részben csak 2042-ben kellene rendeznie. Ez az állítás, ha a jogi és pénzügyi vizsgálatok is alátámasztják, egészen brutális képet festene: miközben az állam pénze építette a bankot, a politikailag kedvezményezett magánkör élvezhette a tulajdonosi befolyás előnyeit.
Ez az a pont, ahol a történet túlmutat egy bankon.
Mert ez a NER-modell esszenciája: a közpénz elindul állami célként, majd valahogy magánvagyonként ér célba.
Hogyan venné át az állam az irányítást?
A Válasz Online szerint az első lépés nem is feltétlenül a tulajdon azonnali visszavétele lenne, hanem az irányítás megszerzése. A lap által megszólaltatott szakértők szerint, ha bizonyítható, hogy Mészáros Lőrinc, Vida József és más kapcsolódó szereplők összehangoltan jártak el, és ezt nem jelentették megfelelően a tőkepiaci és bankfelügyeleti szabályok szerint, akkor a felügyelet felfüggeszthetné a szavazati jogaikat.
Ez lenne a kulcslépés.
Ha a Mészáros-közeli csomag szavazati jogát felfüggesztik, az állam hirtelen az MBH egyetlen igazán szavazóképes nagytulajdonosává válhatna. Nem kellene egyik napról a másikra „elvenni” a bankot. Elég lenne érvényesíteni a szabályokat, ha azok megsértése bizonyítható.
A lap szerint ehhez vagy a jelenlegi pénzügyi felügyeleti rendszer aktív fellépése kellene, vagy az, hogy a kormány a pénzügyi felügyeleti funkciókat kivegye a jegybank alól, és külön intézménybe szervezze. Ez utóbbi sem lenne példa nélküli, hiszen Magyarországon korábban is létezett önálló pénzügyi felügyelet.
Vagyis a kérdés nem az, hogy lehet-e.
Hanem az, hogy lesz-e politikai akarat és bizonyítható jogalap.
Nem a betétesek pénze a tét
Itt nagyon fontos tisztázni valamit: az MBH körüli tulajdonosi vita nem a bankbetétesek pénzéről szól. Nem arról van szó, hogy a bank működése vagy az ügyfelek pénze veszélyben lenne. A bankrendszer uniós és magyar szabályozása ma szigorú, az MBH pedig nagy, rendszerszinten fontos pénzintézet.
A vita a tulajdonosi befolyásról szól.
Arról, hogy kik irányítják a bankot.
Arról, hogy ki rendelkezik a közpénzből felépített érték felett.
Arról, hogy egy állami tőkéből megerősített pénzintézet hogyan válhatott a NER gazdasági hátországának egyik kulcselemévé.
A Válasz Online is azt írja: az állami szerepvállalás nem gyengítené, hanem akár erősíthetné is a bankot, mert egy oligarchikus politikai kör helyett átláthatóbb, közérdekű kontroll alá kerülhetne.
Mészáros vagyonának szívcsakrája
Az MBH nemcsak üzleti eszköz, hanem hatalmi eszköz is. Egy bank hitelez, finanszíroz, döntéseket befolyásol, vállalatokat tart életben, médiacsoportokat, ipari szereplőket, beruházásokat köt össze. Ha egy politikai-gazdasági kör kezében bank van, az nem pusztán gazdagságot jelent, hanem rendszerszintű befolyást.
Ezért lehetne az MBH visszavétele a vagyonvisszaszerzés legnagyobb dobása.
Mészáros Lőrinc vagyonának jelentős része a bankhoz kötődhet, a Válasz Online szerint pedig a bank állami kontroll alá vonása a felcsúti oligarchikus kör egyik legfontosabb támaszát rengethetné meg. A Forbes friss listája alapján Mészáros továbbra is az ország leggazdagabbjai között szerepel, miközben vagyonának jelentős része tőzsdei és pénzügyi érdekeltségekhez kapcsolódik.
A képlet politikailag egyszerű: ha a Tisza-kormány tényleg igazságtételt ígér, nem kerülheti meg az MBH-t. Mert ez nem mellékág. Ez a NER pénzügyi gerince.
A jogállami csapda: visszaszerezni, de nem erőből
A legfontosabb, hogy mindez csak jogszerűen történhet. Egy bankot nem lehet politikai indulattal elfoglalni. Nem lehet bemondásra elvenni részvényeket. Nem lehet a tőzsdén jegyzett vállalatokat úgy kezelni, mintha pártpolitikai hadizsákmányok lennének.
Pont ezért érdekes a Válasz Online cikke. Mert nem azt állítja, hogy „vegyük el, mert Mészárosé”. Hanem azt próbálja bemutatni, milyen pontokon lehet jogi fogást találni: be nem jelentett összehangolt befolyásszerzés, tisztázatlan tulajdonosi háttér, állami eredetű tőke kötvényesítése, esetleges nagykockázati szabályok, korábbi áron aluli privatizációk és közpénzből finanszírozott befolyásépítés.
Ez már nem politikai szlogen.
Ez lehetséges jogi stratégia.
A különbség óriási. Ha az új kormány ezt rosszul csinálja, abból nemzetközi per, pénzpiaci bizalomvesztés és komoly gazdasági kár lehet. Ha viszont jól csinálja, akkor történelmi jelentőségű vagyonvisszaszerzés indulhat el.
Ez lehet a NER-elszámoltatás legnagyobb próbája
Az MBH-ügyben minden benne van, ami miatt az elszámoltatás nehéz. Bonyolult jogi konstrukciók, tőkepiaci szabályok, pénzügyi felügyelet, jegybanki szerep, magántőkealapok, állami garanciák, régi politikai kapcsolatok, piaci stabilitási kockázatok.
Nem lehet egyszerű plakátmondatokkal megoldani.
De elkerülni sem lehet.
Ha az állam valóban milliárdokat vagy százmilliárdokat vesztett azért, hogy egy politikailag kedvezményezett kör megszerezze az ország egyik legfontosabb bankját, akkor ezt ki kell vizsgálni. Ha a tulajdonszerzés jogszerű volt, azt ki kell mondani. Ha viszont nem, akkor vissza kell rendezni.
Nem bosszúból.
Hanem azért, mert a közvagyon nem ajándék.
Az MBH lehet az első igazi nagyvad
A Tisza-kormány eddig korrupcióellenes csomagról, vagyonnyilatkozati szigorításról, magántőkealapok átláthatóságáról és állami vagyon visszavételéről beszélt. Az MBH lehet az első olyan ügy, ahol ezek a szavak valódi erőpróbává válnak.
Mert Mészáros Lőrinc bankját megérinteni nem ugyanaz, mint egy kisebb szerződést felülvizsgálni. Ez a NER egyik központi erőforrása. Ha itt megmozdul az állam, az üzenet lesz mindenkinek: nemcsak a kis ügyekre mennek rá, hanem a rendszer szívére is.
A Válasz Online cikke alapján a forgatókönyv már nem elképzelhetetlen. Első lépésben felügyeleti eszközökkel felfüggeszthető lehet a Mészáros-közeli kör szavazati joga, ha az összehangolt befolyásszerzés vagy a tulajdonosi háttér problémái bizonyíthatók. Második lépésben jogalkotással rendezhető lehet az állami eredetű tőke tulajdonosi sorsa. Harmadik lépésben az állam ténylegesen is meghatározó részvényessé válhatna.
Ez már valódi vagyonvisszaszerzés lenne.
A nagy kérdés: merik-e végigvinni?
A végén minden ezen múlik. A jogi érvek fontosak, a szakértői forgatókönyvek izgalmasak, a számok döbbenetesek. De egy ilyen ügyet csak akkor lehet végigvinni, ha az új hatalom nem ijed meg a következményektől.
Mert lesz ellenállás.
Lesz piaci riogatás.
Lesz nemzetközi kommunikációs háború.
Lesz „bankpánikozás”, „államosításozás”, „bolsevikozás”, „jogbizonytalanságozás”.
És lesznek nagyon drága ügyvédek.
De ha az állam minden lépést dokumentumokra, felügyeleti vizsgálatokra, törvényes eljárásokra és átlátható indoklásra épít, akkor a politikai hisztéria nem lesz elég a megállításához.
Az MBH ügye azért lehet történelmi, mert megmutatja, mit jelent valójában az igazságtétel. Nem indulatos visszavágást. Nem vagyonelkobzást bemondásra. Hanem azt, hogy végre megnézzük: amit közpénzből építettek, hogyan került magánkézbe, és vissza lehet-e adni annak, akié eredetileg volt.
A válasz a Válasz Online szerint: igen, lehet.
Most már csak az a kérdés, hogy lesz-e hozzá elég bátorság.