Trump megnevezte az újabb országot, amit megtámadna
ÚJABB CÉLPONT A LÁTHATÁRON: Trump megnevezte, hol jöhet a következő amerikai beavatkozás
A venezuelai hatalomváltás és a világot megrázó iráni háború után Donald Trump amerikai elnök újabb országot vett célkeresztbe. Ezúttal a súlyos humanitárius és gazdasági válsággal küzdő Kuba sorsáról tett sokatmondó – és sokak szerint nyíltan fenyegető – nyilatkozatot.
Az elnök szavai arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok nem dől hátra az eddigi geopolitikai sikerek után, hanem a karibi térségben is dűlőre akarja vinni a dolgokat.
„Lehet baráti is, vagy történhet másképp”
Trump a nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy Washington nem nézi tétlenül a kubai helyzetet. Egy esetleges havannai hatalomváltással kapcsolatban úgy fogalmazott: az átmenet „lehet baráti is”, de ha a vezetés nem hajlik az együttműködésre, az „történhet másképp is”. Ez a diplomáciai nyelvezetben egy nyílt utalás a lehetséges beavatkozásra.
A kubai dossziét jelenleg Marco Rubio külügyminiszter kezeli, aki floridai kubai-amerikaiként hagyományosan rendkívül keményvonalas álláspontot képvisel a Castro-rezsimmel szemben.
Titkos tárgyalások a háttérben?
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a hivatalos havannai vezetés tagadja, hogy magas szintű egyeztetések folynának az USA-val. A színfalak mögött azonban más lehet a helyzet:
Ez is érdekelhet
-
Informális csatornák: A hírek szerint informális tárgyalások már zajlanak, amelyekben állítólag Guillermo Rodriguez Castro, a volt elnök, Raúl Castro unokája is aktív szerepet vállal.
-
Az amerikai ajánlat: Washington egy békés, amerikabarát kormányzat felállítását szorgalmazza, amiért cserébe hatalmas mértékű gazdasági és humanitárius segítséget nyújtanának az összeomlás szélén álló szigetországnak.
A dominóhatás: Venezuela bukása rántja magával Kubát is?
Kuba jelenlegi szorult helyzete egyenes következménye az elmúlt időszak amerikai külpolitikai lépéseinek. Nicolas Maduro venezuelai elnök eltávolításával Havanna elvesztette legfontosabb stratégiai partnerét és fő olajellátóját. A venezuelai támogatás kiesése soha nem látott mélységbe taszította a kubai gazdaságot, ami miatt az országon belül is egyre erőteljesebb a hatalommal szembeni ellenállás.
Kérdés, hogy a regnáló kubai vezetés meddig tudja tartani magát a fokozódó belső feszültség és az egyre szorosabbra húzott amerikai hurok szorításában.