Őrületes összegbe fog kerülni a megye táblák lecserélése, itt az összeg.
Újabb látványos közigazgatási fordulat jöhet Magyarországon: a néhány éve visszahozott „vármegye” elnevezés eltűnhet, és ismét a régi, megszokott „megye” szó kerülhet vissza a táblákra, hivatalos iratokra, intézmények nevébe és jogszabályokba. A döntés politikailag erős üzenet, de nem lesz ingyen. A korábbi átállás költségei alapján a mostani visszacsere több százmillió forintba, de akár egymilliárd forint körüli összegbe is kerülhet.
A változás nemcsak néhány út menti tábla lecserélését jelenti. A „vármegye” szó az elmúlt években bekerült az állami szervek, kormányhivatalok, rendőr-főkapitányságok, katasztrófavédelmi igazgatóságok, ügyészségek, adó- és vámigazgatóságok, kórházak, levéltárak, könyvtárak, szakképzési centrumok és szakmai kamarák elnevezéseibe is. Ha most visszatér a „megye”, mindezt újra át kell írni.
Ennyibe kerülhet a visszaállás
A pontos összeg egyelőre nem ismert, de a korábbi átnevezés adatai alapján lehet becsülni. Amikor Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyére változott, a kormány 35 millió forintot adott a névváltoztatással összefüggő feladatokra.
Ha ezt az összeget 19 megyére vetítjük, akkor már önmagában 665 millió forintos alapköltség jön ki. Ez azonban csak durva becslés, és nem feltétlenül tartalmaz minden járulékos kiadást.
A valós összeg ennél magasabb is lehet, mert nemcsak a táblákról van szó, hanem informatikai rendszerekről, bélyegzőkről, igazolványokról, hivatalos dokumentumokról, honlapokról, jogszabályokról, nyomtatványokról és belső adminisztrációs rendszerekről is.
Ez is érdekelhet
Ezért reális becslés szerint a teljes visszaállás több százmillió forintba kerülhet, rosszabb esetben pedig elérheti vagy megközelítheti az egymilliárd forintos nagyságrendet.
Korábban is drága volt a váltás
A 2023 januárjától érvényes vármegyés átállásnál már látszott, hogy a névváltoztatás nem puszta szimbolikus döntés. A Legfőbb Ügyészségnél például a főügyészségi épületek hivatali tábláinak lecserélése 1,16 millió forintba került, az 1054 új ügyészségi szolgálati igazolvány pedig további 951 ezer forintot vitt el.
A Nemzeti Választási Irodánál a választási szoftverekben és felületeken kellett átírni a megye megnevezéseket vármegyére. Ez nettó 16 689 920 forintba került.
A Magyar Közútnak akkor 714 megyehatárjelző táblát kellett módosítania. Volt, ahol matricázással oldották meg, máshol táblacserére volt szükség. Most ugyanez a folyamat visszafelé indulhat el.
Nemcsak táblacsere, hanem óriási adminisztráció
A legnagyobb munka valójában nem is feltétlenül az utak mentén látható. A „vármegye” szó bevezetésekor több ezer jogi dokumentumot és több mint ötszáz kormányrendeletet kellett módosítani. Most ugyanez várhat a jogalkotásra, csak fordított irányban.
Át kell nézni azokat a törvényeket, rendeleteket, szabályzatokat, intézményi dokumentumokat és hivatalos rendszereket, amelyekben jelenleg „vármegye” szerepel. Ez rengeteg munkaóra, hivatali egyeztetés és technikai módosítás.
Vagyis a költség nemcsak abból áll, hogy mennyibe kerül egy új tábla. Hanem abból is, hogy hány ember, hány hivatalban, hány rendszeren dolgozik majd az átálláson.
Sokan már az első átnevezést is pénzkidobásnak tartották
A „vármegye” elnevezést a Fidesz az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományaival indokolta. Az ellenzők szerint viszont a döntés felesleges nosztalgiapolitika volt, amely a megszorítások és gazdasági nehézségek idején indokolatlan pénzkidobást jelentett.
Most a Tisza-kormány visszavinné az elnevezést a korábbi, hétköznapibb „megye” formához. Politikailag ez azt jelenti: véget vetnének annak a jelképes nyelvhasználatnak, amelyet sokan az Orbán-rendszer történelmi díszletezésének tartottak.
Csakhogy a visszacsinálásnak is ára lesz.
A valódi kérdés: lesz-e tartalmi változás is?
Tóth Levente, a BiztosDöntés.hu gazdasági szakértője szerint a táblák, feliratok, pecsétek és igazolványok cseréje valóban több százmilliós tétel lehet, de ez csak a változtatás látványos része. A fontosabb kérdés az, hogy az átnevezésen túl milyen valódi közigazgatási változások jönnek.
Ha csak annyi történik, hogy a „vármegye” szót visszacserélik „megyére”, akkor sokan joggal kérdezhetik majd: megért-e ez több százmillió forintot?
Ha viszont a névváltás együtt jár a főispáni rendszer megszüntetésével, a kormányhivatalok átalakításával, az önkormányzati jogkörök visszaadásával és a helyi döntéshozatal megerősítésével, akkor már nem pusztán táblacseréről, hanem valódi közigazgatási reformról lehet beszélni.
A legvalószínűbb összeg
A korábbi adatok alapján a visszaállás várható költsége:
legalább 600–700 millió forint lehet,
de a teljes országos átállás, az intézményi, informatikai, jogi és adminisztratív módosításokkal együtt akár egymilliárd forint körüli összegre is rúghat.
A pontos szám csak akkor derül ki, ha a kormány és az érintett állami szervek tételesen nyilvánosságra hozzák, hány táblát, iratot, rendszert és intézményi megnevezést kell módosítani.
Egy biztos: a „vármegye” visszavonása politikailag látványos lépés lesz, de a magyar adófizetőknek ez sem lesz ingyen.