Sulyok Tamás bejelentette: Nem mondd le! Válaszul Magyar Péter olyan erős üzenetet küldött Sulyoknak amire senki nem számított
Sulyok Tamás köztársasági elnök hosszú interjúban próbálta megmagyarázni, miért nem kíván távozni a Sándor-palotából. Az államfő szerint nincs olyan jogi vagy alkotmányos ok, amely megalapozná a lemondását, és úgy véli, a róla szóló politikai vita valójában a köztársasági elnöki szerep újraértelmezéséről szól.
Magyar Péter válasza azonban minden eddiginél keményebb volt. A miniszterelnök világossá tette: szerinte Sulyok Tamás nem a nemzet egységét, hanem az Orbán-rendszer utolsó közjogi bástyáját képviseli. Üzenete röviden összefoglalható: május 31-ig még önként távozhat, utána a Tisza-kormány alkotmányos eszközökkel fogja eltávolítani.
Sulyok szerint nincs oka lemondani
Az Indexnek adott interjúban Sulyok Tamás arról beszélt, hogy szerinte nincs jogi vagy alkotmányos alapja a távozásának. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a munkáját nem az minősíti, hányan támogatják, hanem az, hogy képes-e közjogi keretbe foglalni a politikai döntéseket, és ezzel megtestesíteni a nemzeti egységet.
Arra is kitért, hogy számára nincs jelentősége annak, hogy a miniszteri kinevezések fotóiról lehagyták vagy levágták. Mint mondta, ő „nem egy fotós vagy egy operatőr”, így nem ennek tulajdonít jelentőséget.
A köztársasági elnök azt is kijelentette: szerinte az „alkalmatlanság” és a „méltatlanság” kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza, ezért ő sem tekinthető ilyennek a nemzet egységének megtestesítésére.
Ez is érdekelhet
Ez azonban aligha győzte meg azokat, akik szerint Sulyok Tamás éppen azzal vált méltatlanná a posztra, hogy az elmúlt években nem a fékek és ellensúlyok rendszerét védte, hanem hallgatásával asszisztált az Orbán-rendszer működéséhez.
Magyar Péter szerint Sulyok Orbán bábja
Magyar Péter nem finomkodott a válaszában. Úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás „Orbán Viktor báb köztársasági elnöke”, aki szerinte a Fideszhez való lojalitást az alkotmányosság és a nemzeti egység elé helyezte.
A miniszterelnök szerint már az első perctől világos volt, miért esett Orbán választása Sulyokra: olyan államfőre volt szüksége, aki nem kérdez, nem fékez, nem képvisel valódi nemzeti egységet, hanem csendben biztosítja a rendszer közjogi hátterét.
Magyar Péter szerint Magyarországnak ezzel szemben olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy politikai táborhoz, hanem minden magyarhoz hű. A legszegényebbhez, a legelesettebbhez, a gyermekvédelmi rendszer áldozataihoz, a kiszolgáltatottakhoz és azokhoz is, akik az elmúlt években semmilyen állami védelmet nem kaptak.
A négyszemközti találkozókról is mást állítanak
A konfliktus egyik legélesebb pontja az lett, hogy Magyar Péter szerint Sulyok Tamás nem mond igazat a kettejük közötti négyszemközti egyeztetésekről.
A miniszterelnök azt állítja: az első találkozásukkor Sulyok nem utasította vissza egyértelműen a lemondására vonatkozó felszólítást, hanem azt mondta, megfontolja. A második találkozón pedig Magyar szerint már arról érdeklődött, hogy ha a lemondás mellett dönt, megfelelő-e, ha az igazságügyi miniszterrel egyezteti annak részleteit.
Magyar Péter ebből azt a következtetést vonta le, hogy Sulyok korábban még számolt a távozás lehetőségével, ám azóta szerinte „megérkezett az ukáz” Orbán Viktortól, hogy maradnia kell.
Ez a vád súlyos, mert nemcsak Sulyok személyes hitelességét kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy a köztársasági elnök valóban önálló közjogi szereplőként működik-e.
A gyermekvédelem ügye is visszacsapott
Magyar Péter válaszában különösen erősen utalt arra is, hogy Sulyok szerinte hazudott az „orbáni gyermekvédelemben megnyomorított gyermekekről”. Ez azért fontos, mert a Tisza-kormány első napjainak egyik legfontosabb üzenete éppen az volt: a gyermekvédelmi rendszer áldozatai felé az államnak bocsánatkéréssel, vizsgálatokkal és valódi felelősségre vonással kell fordulnia.
Sulyok Tamás szerepe ebben a kérdésben különösen érzékeny. A bírálók szerint államfőként nem állt ki elég erősen azok mellett, akiknek a köztársasági elnöki intézménytől legalább erkölcsi védelmet kellett volna kapniuk.
Magyar Péter ezért nem pusztán közjogi vitaként kezeli Sulyok távozását. Szerinte ez morális kérdés is: maradhat-e a nemzet egységének jelképe olyan ember, aki a régi rendszer legsúlyosabb ügyeiben nem jelentett valódi ellensúlyt?
„Önnek távoznia kell. És távozni is fog.”
Magyar Péter üzenetének legerősebb része a nyílt felszólítás volt:
„Elnök úr, Önnek távoznia kell! És távozni is fog. Május 31-ig még megteheti önként.”
Ez már nem udvarias politikai kérés. Ez határidő. A Tisza-kormány egyértelműen azt üzeni: ha Sulyok Tamás nem mond le magától, akkor a parlamenti többség megkeresi és alkalmazza azokat az alkotmányos eszközöket, amelyekkel eltávolítható a posztjáról.
A tét óriási. Ha Sulyok marad, az állandó közjogi konfliktust jelenthet az új kormány és a Sándor-palota között. Ha távozik, az Orbán-rendszer egyik utolsó közjogi pillére dőlhet ki.
A Tisza szerint ez a rendszerváltás része
Magyar Péter érvelésének központi eleme, hogy április 12-én a magyarok nem egyszerűen kormányváltásról döntöttek, hanem rendszerváltásról. Szerinte Sulyok Tamás ezt próbálja eltagadni, amikor úgy tesz, mintha a régi közjogi szerkezet érintetlenül maradhatna.
A Tisza olvasatában a köztársasági elnök nem lehet a bukott rendszer menedéke. Nem lehet olyan személy a Sándor-palotában, akit a választók jelentős része már nem a nemzet egységének, hanem az Orbán-korszak maradványának lát.
Ezért válhatott Sulyok ügye szimbolikus harccá. Nemcsak arról van szó, ki ír alá törvényeket, ki nevez ki minisztereket, vagy ki képviseli az országot ceremoniális alkalmakkor. Arról van szó, hogy a rendszerváltás meddig megy el: megáll-e a kormányváltásnál, vagy eléri a közjogi csúcsintézményeket is.
Sulyok maradna, Magyar menesztené
A helyzet most világosabb, mint valaha. Sulyok Tamás bejelentette: nem mond le. Magyar Péter válaszul közölte: akkor távozni fog.
A következő napok ezért döntőek lehetnek. Május 31. politikai határidővé vált. Addig Sulyok még dönthet úgy, hogy önként távozik, elkerülve egy történelmi közjogi összecsapást. Ha nem teszi, a Tisza-kormány várhatóan elindítja azt a folyamatot, amelynek végén a Sándor-palota lakója már nem Orbán Viktor embere, hanem egy új korszak államfője lehet.
Magyar Péter most nem hagyott kétséget afelől, mi a célja: szerinte Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem a múltat védi, hanem az ország újraegyesítését szolgálja.
Sulyok Tamás pedig a miniszterelnök szerint ennek már nem akadálya lehet sokáig, csak ideiglenes szereplője.