Nem hiszed el, mire kapott pénzt Pataky Attila az NKA 17 milliárdos keretéből
Nem hiszed el, mire kapott pénzt Pataky Attila az NKA 17 milliárdos keretéből
Újabb furcsa pályázat került elő az NKA-botrányban
Nem csitul a Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant botrány: most Pataky Attila, az EDDA frontembere került a figyelem középpontjába. A 444 által megszerzett dokumentumok szerint Pataky Attila 5 millió forint állami támogatást kapott a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának 17 milliárd forintos keretéből. Ugyanebből a keretből fia, Pataky Gergő is 5 millió forintos támogatásban részesült.
A támogatási ügy azért lett különösen hangos, mert a nyilvánosságra került pályázati szövegek sokaknál kiverhették a biztosítékot. Pataky Attila indoklásában olyan mondatok szerepeltek, amelyek inkább hangzanak spirituális-közéleti hitvallásnak, mint konkrét, mérhető kulturális programtervnek. A 444 cikke szerint az énekes arról írt, hogy korunk zűrzavaros világában „utat mutatna a fény és a szabadság felé”, és „napfényben utazó jövendőt” prognosztizálna a magyaroknak.
Ez a szöveg önmagában is elég volt ahhoz, hogy az NKA-ügy újabb fordulatot vegyen. A kérdés ugyanis már nemcsak az, kik kaptak pénzt, hanem az is, milyen szakmai tartalom alapján ítélték oda a támogatásokat.
Pataky fia is kapott 5 milliót
A botrány másik látványos része, hogy nemcsak Pataky Attila, hanem fia, Pataky Gergő is bekerült a támogatottak közé. A 24.hu összefoglalója szerint mindketten 5–5 millió forintot kaptak a 17 milliárdos keretből.
A Blikk azt írta, Pataky Gergő pályázati szövegében szintén spirituális, nehezen értelmezhető gondolatok jelentek meg. A dokumentumok alapján a pályázati indoklások nem klasszikus költségvetési, szakmai vagy produkciós terveknek tűnnek, hanem sokkal inkább elvont, világnézeti megfogalmazásoknak.
Ez is érdekelhet
Ez azért fontos, mert az NKA elvileg kulturális projektek támogatására működik. Egy pályázatnál nem az a gond, ha valaki emelkedetten fogalmaz, hanem az, ha a szövegből nem derül ki világosan, pontosan milyen kulturális érték, milyen szakmai terv, milyen eredmény és milyen költségszerkezet indokolja az állami támogatást.
Deniz pályázata még rövidebb volt
A nyilvánosságra került dokumentumok között Rizner Dénes, művésznevén DENIZ pályázata is szerepel. A 444 szerint az ő indoklása mindössze egyetlen mondatból állt: új dalszövegek és zenék megírására kért támogatást a 2026-os évre.
Ez megint csak azt a kérdést erősíti fel, hogy pontosan milyen szakmai mérce alapján osztották ki ezeket a pénzeket. Egy alkotói támogatás önmagában nem ördögtől való: zenészek, írók, filmesek, színházi emberek sok országban kapnak állami vagy alapítványi forrásokat új művek létrehozására. A probléma ott kezdődik, ha a pályázatok elbírálása nem átlátható, a szakmai indoklás sovány, a döntések pedig politikai vagy kapcsolati alapon gyanúsnak tűnnek.
Az NKA-botrányban éppen ez a központi kérdés: vajon valódi kulturális támogatási rendszerről beszélünk, vagy egy választás előtti, gyorsított pénzosztásról, amelyben ismert, politikailag kedvezőbb megítélésű szereplők könnyen jutottak milliókhoz?
Feljelentés is született az ügyben
A botrány közben jogi útra is terelődött. Laczó Adrienn ügyvéd, Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviselőjeként feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Erről több lap is beszámolt, köztük a Telex, az Index és a 24.hu.
A feljelentés szerint a 17 milliárd forintos támogatási összeg egyedi kérelmek alapján került kiosztásra, miközben a kérelmek befogadása és előkészítése a szokásostól eltérő módon, megfelelő szakterületi egyeztetések nélkül történhetett. A 444 összefoglalója szerint a feljelentő azt is kifogásolta, hogy a támogatási igények benyújtásához minimális szakmai kritériumokat sem határoztak meg.
Ez már nem pusztán kulturális vita. Ha egy állami támogatási rendszerben felmerül a hűtlen kezelés vagy költségvetési csalás gyanúja, akkor a kérdés az, hogy közpénzeket jogszerűen, átláthatóan és szakmai alapon osztottak-e ki.
Hankó Balázs szerint jogszerű volt a pénzosztás
A leköszönő kulturális miniszter, Hankó Balázs korábban az ATV-ben arról beszélt, hogy a támogatások jogszerűen kerültek kiosztásra. A 444 összefoglalója szerint Hankó azt mondta, a pályamunkákat majd akkor kell megítélni, amikor létrejöttek, a művészet pedig szerinte ízlés kérdése is.
Ez az érvelés azonban nem csillapította a felháborodást. A kritikusok szerint ugyanis nem az a fő kérdés, hogy egy majdani dal, film vagy program végül tetszik-e valakinek, hanem az, hogy a támogatás odaítélésekor volt-e világos szakmai tartalom, átlátható eljárás és tisztességes verseny.
A vita lényege tehát nem az, hogy Pataky Attila írhat-e dalszöveget, készíthet-e műsort, vagy megfogalmazhat-e világmegváltó gondolatokat. Hanem az, hogy ezekre miért és milyen szakmai kontroll mellett kapott 5 millió forint közpénzt.
A botrány egyre kínosabb kérdéseket vet fel
Az NKA 17 milliárdos kerete körül napok óta újabb és újabb nevek, összegek és pályázati célok kerülnek elő. Volt már vita Fásy Zsüliett 101 milliós dokumentumfilm-támogatásáról, ismert előadók koncert- és alkotói pénzeiről, most pedig Pataky Attila és fia pályázati szövegei adtak újabb lendületet az ügynek.
A Pataky-ügy azért lett különösen látványos, mert a pályázati indoklás könnyen idézhető, furcsán hangzó mondatai tökéletesen illeszkednek a közvélemény gyanújához: mintha a rendszerben nem a szakmai kidolgozottság, hanem az ismertség, a kapcsolati háló és a politikai környezet számított volna igazán.
Ezt persze csak hatósági és szakmai vizsgálat tudja bizonyítani vagy cáfolni. Jelenleg annyi biztos: a dokumentumok szerint Pataky Attila és fia is 5–5 millió forint támogatáshoz jutott, a pályázati szövegek nyilvánosságra kerültek, az NKA-ügyben pedig már feljelentés is született.
Már nem csak Patakyról szól
A történet messze túlnőtt Pataky Attilán. Az EDDA frontembere most csak az egyik legfeltűnőbb szereplője lett annak a sokkal nagyobb ügynek, amelyben azt kell tisztázni: hogyan osztottak ki 17 milliárd forint kulturális támogatást, milyen szakmai szempontok alapján, kik döntöttek róla, és kik jártak jól vele.
Ha a támogatások valóban szabályosan, szakmai alapon születtek, akkor a dokumentumoknak, döntési indokoknak és beszámolóknak ezt alá kell támasztaniuk. Ha viszont a feljelentésben szereplő gyanúk igazolódnak, akkor az NKA-botrány a választás utáni időszak egyik legsúlyosabb közpénzügyi ügye lehet.
Pataky Attila pályázati mondatai most mémként terjedhetnek, de a valódi kérdés sokkal komolyabb: lehet-e milliárdokat úgy kiosztani kultúra címén, hogy a közvélemény csak utólag, kiszivárgott dokumentumokból tudja meg, mire ment el a pénz?