A Tisza képviselői felvették mandátumaikat, és máris dőlni kezdtek a dominók
Megindult az átmenet, és vele együtt a nagy bejelentések sora
Hétfőn új szakaszba lépett a kormányváltás folyamata: a Tisza Párt listáról bejutott képviselői felvették mandátumaikat, miközben egyre több személyi, pénzügyi és intézményi döntés körvonalazódik az új politikai korszak előtt. A május 9-én megalakuló Országgyűlés előtt már látszik, kik kapnak fontos parlamenti és kormányzati szerepet, de közben a leköszönő rendszer környékéről is olyan bejelentések érkeznek, amelyek néhány hete még elképzelhetetlennek tűntek.
A nap egyik legnagyobb visszhangot kiváltó híre Balásy Gyulához kötődött. A kormányzati kommunikációs megbízásokból ismert üzletember közjegyzői okiratban ajánlotta fel médiavállalatait és magánvagyonának jelentős részét a magyar államnak. A Portfolio és a Telex beszámolói szerint Balásy a Lounge Design, a Lounge Event és a New Land Media Kft.-ben lévő üzletrészeiről, valamint a Visual Europe Zrt.-ben meglévő tulajdonáról is lemondana az állam javára.
Ez a lépés önmagában is szimbolikus. Balásy cégei éveken át a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb beszállítóiként működtek, ezért az, hogy most a cégcsoport átadásáról beszél, sokak szemében a NER gazdasági hátországának megingását jelzi.
Balásy felajánlása lett a nap politikai földrengése
A Telex szerint Balásy a Kontrollnak adott interjúban hozta nyilvánosságra, hogy közokiratban lemond több kulcscégéről, köztük a Lounge Designról, a Lounge Eventről, a New Land Mediáról és a Visual Europe-ban meglévő érdekeltségéről. Emellett három magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is felajánlotta az államnak.
A 444 felidézte, hogy Balásy cégei 2018 óta sorra nyerték a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs tendereit, a cégcsoport pedig rendkívül jelentős állami megrendeléseken nőtt nagyra.
Ez is érdekelhet
Magyar Péter erre a bejelentésre úgy reagált, hogy saját, 2024-es Partizán-interjújából idézett: „Ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.” A mondat most új értelmet kapott, mert a választási győzelem után nemcsak politikai pozíciók cserélődnek, hanem láthatóan a régi gazdasági kapcsolati háló egyes szereplői is próbálnak új helyzetet teremteni maguknak.
Tanács Zoltán digitális államot ígér
Közben Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterjelöltje is részletesebb képet adott arról, milyen irányba alakítanák át az állami informatikát. A Portfolio élő összefoglalója szerint Tanács arról írt, hogy a kormányzati digitális rendszerekben előnytelen szerződések, túlárazott beszerzések, szállítói kiszolgáltatottság, ismeretlen forráskódok és gyenge minőségű, mégis drága rendszerek jellemezték a leköszönő időszakot.
Külön példaként az elektronikus ingatlan-nyilvántartást emelte ki, amely szerinte tízmilliárdos fejlesztés után sem működik megfelelően. A tervei szerint az új kormány egységes informatikai sztenderdeket, központilag szervezett alaparchitektúrát, átlátható licencgazdálkodást és ésszerűbb fejlesztési modellt alakítana ki.
A Qubit korábbi összefoglalója szerint Tanács minisztériuma a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a digitális közszolgáltatások és az állami adatvagyon területét is felügyelné. Ez azt jelenti, hogy az új tárca nem egyszerű informatikai háttérminisztérium lenne, hanem a digitális államépítés egyik központi szereplője.
Vita robbant a költségvetési hiányról
A kormányváltás előtti napok egyik legélesebb konfliktusa a költségvetési hiány körül alakult ki. Magyar Péter szerint az idei államháztartási hiány a hivatalos 3,9 százalékos cél helyett akár 6,8 százalékra is nőhet. A leendő miniszterelnök azt állította, hogy a leköszönő kormány az utolsó héten is újabb kötelezettségvállalásokra készül, ezért felszólította a minisztériumi vezetőket, hogy az új kormány megalakulásáig ne vállaljanak új pénzügyi kötelezettségeket.
Gulyás Gergely ezt határozottan cáfolta. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány kizárólag a választás előtt meghozott és a költségvetésben szereplő döntések kifizetését tette lehetővé, a választások másnapján pedig megtiltotta az új kötelezettségek vállalását.
A vita azért különösen fontos, mert ha a hiány valóban közelebb lenne a 7 százalékhoz, az komoly mozgástér-szűkülést jelentene az új kormánynak. Az Economx szerint egy ekkora deficit a forint árfolyamára is nyomást helyezhetne.
Budapest is pénzt kér az új kormánytól
Nemcsak az országos költségvetés, hanem Budapest finanszírozása is gyorsan napirendre került. Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy a főváros jelenlegi helyzetének rendezéséhez százmilliárdos nagyságrendű pluszforrásra lenne szükség. A Portfolio összefoglalója szerint Karácsony azt mondta, Budapest idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni, és a Tarlós-korszak finanszírozási szintjéhez képest körülbelül 200 milliárd forintnyi többletforrásra lenne szükség.
A főpolgármester partnerséget szeretne az új kormánnyal, többek között egy Budapest-törvény, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítása, a közösségi közlekedés normatív finanszírozása és egy regionális BKK létrehozása mentén. Ez a következő hónapok egyik legfontosabb politikai alkufolyamata lehet, mert a Tisza kétharmados parlamenti többsége mellett a fővárosi döntéshozatalban is komolyabb felelősségvállalást várnak Magyar Péteréktől.
Erasmus, tudomány, digitális állam: gyorsan nyitnának Brüsszel felé
Orbán Anita, a leendő miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter arról posztolt, hogy helyreállítanák a magyar diákok hozzáférését az Erasmus-programhoz. A Portfolio összefoglalója szerint Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke is megszólalt az ügyben, miután az Európai Parlament április végén megszavazta az Erasmus+ következő költségvetési időszakának megerősítését.
Ez azért fontos, mert Magyar Péter korábban az akadémiai szabadság visszaállítását az uniós források hazahozatalának egyik kulcskérdéseként emlegette. Az Erasmus-ügy rendezése akár az alapítványi egyetemi modell felülvizsgálatával is összefügghet, hiszen éppen ez a konstrukció vezetett korábban a magyar egyetemek egy részének uniós programokból való kizárásához.
Egyre gyorsabban rajzolódik ki az új rendszer
A Tisza képviselőinek mandátumfelvétele tehát nem pusztán technikai parlamenti mozzanat volt. Az elmúlt napok eseményei alapján egyszerre zajlik a hatalomátvétel politikai, intézményi és gazdasági előkészítése. Kijelölődnek a bizottsági vezetők, megjelennek az új miniszteri prioritások, közben a leköszönő rendszer üzleti szereplői is látványos lépéseket tesznek.
A legfontosabb üzenet most az, hogy a választási győzelem után nem lassultak, hanem felgyorsultak az események. Balásy Gyula cégfelajánlása, a digitális állam újraszervezésének terve, az Erasmus visszaállításának ígérete, a fővárosi finanszírozási vita és a költségvetési hiány körüli összecsapás mind ugyanabba az irányba mutat: az új kormány még meg sem alakult, de már most elkezdődött a régi rendszer gazdasági és intézményi újrarendezése.
A következő napokban dőlhet el, hogy ezek a dominók valóban rendszerszintű változást indítanak-e el, vagy csak az átmeneti időszak látványos politikai gesztusai maradnak. Egy biztos: május 9. előtt már nemcsak az a kérdés, kik ülnek be az új parlamentbe, hanem az is, mi marad meg abból a hatalmi és gazdasági szerkezetből, amely az elmúlt másfél évtizedet meghatározta.