Nagyon rossz hírt kapott a Fidesz–KDNP: keményen visszanyalt a fagyi Baka András ügyében
Alig jelentette be a TISZA, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek, a KDNP máris támadásba lendült. Rétvári Bence szerint Baka „bosszút akar állni” a Fideszen, mert korábban perben állt az Orbán-kormánnyal. Csakhogy van egy kellemetlen részlet: Baka ezt a pert megnyerte, Strasbourg pedig kimondta, hogy főbírói mandátumának idő előtti megszüntetése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Rétvári Bence szombaton azzal próbálta támadni a leendő államfőt, hogy Baka András korábban nemzetközi bírói fórumokig ment az Orbán-kormánnyal szemben.
Ez kétségtelenül igaz.
Csak éppen a történet legfontosabb részét hagyta ki: Baka nyert.
A KDNP most azt rója fel Bakának, hogy megvédte a saját jogait
Rétvári szerint Baka „perben és haragban állt” az előző kormánnyal, és Magyar Péterhez hasonlóan „egyéni sértettség” motiválhatja.
Ez is érdekelhet
Bizonyítékot arra nem mutatott be, hogy Baka bosszút akarna állni bárkin. A kijelentés politikai minősítés.
A per viszont nem vélemény kérdése.
Baka Andrást 2009-ben hat évre választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Mandátuma 2015-ig tartott volna, mégis 2012. január 1-jén, három és fél évvel korábban megszűnt.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy sérült Baka bírósághoz forduláshoz való joga, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága. A strasbourgi bíróság összefüggést látott a főbíró szakmai kritikái és mandátumának idő előtti megszüntetése között.
Vagyis a KDNP érvelése lényegében így hangzik: Baka konfliktusban állt velünk, bizonyíték rá, hogy beperelte az államot.
Csakhogy a mondat végéről lemarad: és jogerősen megnyerte a pert.
Rétvári szerint egyszerűen „megszűnt” a Legfelsőbb Bíróság
A KDNP frakcióvezetője azzal intézte el Baka eltávolításának történetét, hogy a Legfelsőbb Bíróság, amelyet vezetett, megszűnt.
Formailag valóban a Kúria lett a legfelsőbb bírói fórum neve.
A történet azonban ennél jóval kellemetlenebb a Fidesz számára.
A strasbourgi ítéletben rögzített előzmények szerint Gulyás Gergely 2011 áprilisában még arról beszélt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke marad a helyén, csak az intézmény neve változik meg.
Ugyanazon év októberében Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár szintén azt mondta: az új Kúria lényegében ugyanazokat a feladatokat látja majd el, és a jogszabály biztosan nem teremt alapot a főbíró személyének lecserélésére.
Néhány héttel később azonban olyan módosítások érkeztek, amelyek Baka mandátumának megszüntetéséhez vezettek.
Ez már jóval nehezebben fér bele abba a történetbe, hogy egyszerű szervezeti átalakítás történt.
A bírák maradhattak, Baka nem
A strasbourgi ügy irataiban egy további különösen kellemetlen részlet is szerepel.
A Legfelsőbb Bíróság bírái tovább dolgozhattak a Kúrián, miközben Baka elnöki mandátuma megszűnt. Az új szabályok ráadásul olyan feltételt állítottak a Kúria elnökével szemben, amelybe Baka 17 évnyi strasbourgi bírói tapasztalata nem számított bele.
A Velencei Bizottság által idézett értékelések már akkor nehezen indokolhatónak nevezték a Legfelsőbb Bíróság bírái és elnöke közötti eltérő bánásmódot.
Baka tehát nem azért vált nemzetközileg ismert üggyé, mert megsértődött egy politikai vitában.
Hanem azért, mert egy hat évre megválasztott főbíró mandátuma három és fél évvel korábban véget ért, miután nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatást érintő kormányzati lépéseket.
Innen különösen erős a „bosszú” vád
A KDNP kommunikációja éppen ezért könnyen visszafelé sülhet el.
Amikor Rétvári azt mondja, hogy Baka személyesen sértett a Fidesszel szemben, óhatatlanul felteszi a következő kérdést is:
mi történt vele, amitől egyáltalán lenne oka sértettnek lenni?
És erre már létezik egy 2016 óta jogerős strasbourgi ítélet.
Az EJEB szerint Baka mandátumának megszüntetése beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítási szabadságába, és az intézkedés kapcsolatban állt azokkal a kritikákkal, amelyeket a bírói rendszer átalakításával kapcsolatban fogalmazott meg.
Ezt nehéz kommunikációs támadással eltüntetni.
Sulyok Tamás esete sem teszi semmissé a strasbourgi ítéletet
Rétvári azzal is érvelt, hogy Baka most úgy foglalhatja el Sulyok Tamás helyét, hogy Sulyok megbízatása szintén ciklus közben szűnt meg.
A két ügy azonban jogilag nem ugyanaz.
Sulyok maga írta alá az Alaptörvény 17. módosítását, miközben nyilvánosan súlyosan bírálta az eljárást, és példátlannak nevezte a helyzetet. A módosítás hatálybalépésével szűnt meg a mandátuma.
Baka esetében viszont már megszületett egy nemzetközi bírósági döntés arról, hogy milyen alapjogokat sértett a korábbi eljárás.
Rétvári politikailag párhuzamot vonhat a két történet között.
A strasbourgi ítéletet ettől még nem lehet kitörölni.
A Fidesz–KDNP akaratlanul is Baka legerősebb történetét reklámozza
Talán ez az egész támadás legnagyobb öngólja.
Sokan néhány nappal ezelőtt még legfeljebb annyit tudtak Baka Andrásról, hogy volt főbíró és strasbourgi bíró.
Most a KDNP gyakorlatilag országos reklámot csinál annak a történetnek, hogy:
Baka szembement az Orbán-kormánnyal, idő előtt megszűnt a mandátuma, Strasbourgig vitte az ügyet – és megnyerte.
Ez nem feltétlenül az a politikai életrajz, amelyet egy ellenzéki Fidesz–KDNP-nek érdemes lenne napokon keresztül népszerűsítenie a következő köztársasági elnökről.
Különösen akkor nem, amikor éppen azzal próbálják hitelteleníteni, hogy nem hagyta szó nélkül, ami vele történt.
A fagyi tehát valóban visszanyalt: Rétvári Bence támadása nem Baka András egyik gyenge pontját találta meg, hanem éppen azt az ügyet emelte vissza a címlapokra, amelyben az Orbán-kormányt marasztalta el Európa egyik legfontosabb emberi jogi bírósága.