Meghozta a döntést Sulyok Tamás: mindenki erre a lépésre várt
Sulyok Tamás köztársasági elnök kinevezte a Kúria új elnökhelyettesét – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A döntés értelmében dr. Gyarmathy Judit kerül a legfelsőbb bírói fórum egyik fontos vezetői pozíciójába, méghozzá Varga Zs. András, a Kúria elnökének javaslatára. A kinevezés hat évre szól, vagyis nem átmeneti, hanem hosszú távú személyi döntésről van szó.
Új elnökhelyettest kap a Kúria
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Sulyok Tamás a Kúria elnökének előterjesztése alapján nevezte ki dr. Gyarmathy Juditot a testület elnökhelyettesévé. A mandátum hat évre szól, így a döntés nemcsak a jelenlegi intézményi működésre, hanem a következő időszak igazságszolgáltatási viszonyaira is hatással lehet.
A Kúria a magyar bírósági rendszer legfelsőbb fóruma, ezért vezetői pozícióinak betöltése mindig kiemelt jelentőségű közjogi ügy. Egy ilyen kinevezés önmagában is fontos lenne, most azonban különösen nagy figyelem irányul rá, mert a teljes igazságszolgáltatási és közjogi rendszer körül komoly politikai vita zajlik.
Magyar Péter kormánya az elmúlt hetekben többször jelezte, hogy átfogó változtatásokra készül, amelyek érinthetik a legfontosabb közjogi és igazságügyi pozíciókat is. Ebben a helyzetben minden új kinevezésnek külön súlya van, különösen akkor, ha az több évre betonoz be egy vezetői pozíciót.
Kényes időzítés a közjogi átalakítás előtt
A kinevezés azért is kap nagyobb politikai jelentőséget, mert éppen akkor történik, amikor a kormány az Alaptörvény módosítására és több mint 40 jogszabály átalakítására készül. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy az új közjogi csomag a köztársasági elnök, a Kúria, az Alkotmánybíróság és más kulcsintézmények vezetését is érintheti.
Ez is érdekelhet
A kormányzati tervek szerint visszaállítanák az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, az Alkotmánybíróság elnökét pedig a jövőben maga a testület választaná meg saját tagjai közül. Ezek a lépések a Tisza-kormány szerint az intézményi struktúra modernizálását és a közjogi rendszer megtisztítását szolgálnák.
A Fidesz oldaláról viszont már most önkényről, hatalmi beavatkozásról és az igazságszolgáltatás elleni támadásról beszélnek. A helyzet tehát eleve feszült, és ebbe a légkörbe érkezett meg Sulyok Tamás újabb személyi döntése.
Varga Zs. András javaslatára született meg a döntés
A határozat egyik fontos részlete, hogy a kinevezés Varga Zs. András, a Kúria elnökének javaslatára történt. Varga személye régóta a politikai viták középpontjában áll, mert a Tisza-kormány oldaláról többször is felmerült, hogy a Kúria vezetésének átalakítása szükséges lehet.
Éppen ezért dr. Gyarmathy Judit kinevezése nem pusztán személyi hírként értelmezhető. A döntés azt is jelzi, hogy a jelenlegi közjogi szereplők a várható átalakítások előtt is élnek a hatásköreikkel, és a meglévő intézményi rend alapján hozzák meg döntéseiket.
Ez önmagában jogilag nem meglepő, politikailag viszont annál érzékenyebb. Ha a kormány rövidesen valóban átfogó igazságügyi és közjogi csomagot nyújt be, akkor minden mostani kinevezés újabb vitapont lehet a régi és az új rendszer között.
A vagyonvisszaszerzési hivatal is a csomag része lehet
A közjogi átalakítás egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása lehet. A tervek szerint az új szerv jelentős jogkörökkel rendelkezne, kockázatelemzési feladatokat láthatna el, és büntetőeljárási kezdeményezéseket is tehetne.
A hivatal elnöke hatéves mandátumot kapna, és mentelmi jog is megilletné. A finanszírozását részben más állami szervek forrásainak átcsoportosításából biztosítanák. A kormány szerint erre azért van szükség, mert az Orbán-korszak után olyan intézmény kell, amely képes rendszerszinten vizsgálni a közvagyon sorsát és a gyanús vagyonmozgásokat.
Ez a terv szorosan kapcsolódik ahhoz a politikai folyamathoz, amelyben az új kormány egyszerre próbálja átalakítani az állami intézményrendszert, helyreállítani az uniós bizalmat és elindítani az elszámoltatást.
Sulyok döntése újabb vitát nyithat
Sulyok Tamás kinevezési döntése tehát formálisan egy bírósági vezetői pozíció betöltéséről szól, valójában azonban jóval szélesebb politikai térben értelmeződik. A köztársasági elnök olyan időszakban hozott hat évre szóló döntést, amikor saját pozíciója, valamint több igazságügyi vezető helyzete is a politikai viták középpontjában áll.
A kormányoldal várhatóan azt fogja hangsúlyozni, hogy a régi intézményi szereplők még az átalakítás előtt is igyekeznek hosszú távú döntéseket meghozni. A Fidesz ezzel szemben minden bizonnyal azzal érvel majd, hogy Sulyok Tamás a hatályos jogszabályok alapján, a Kúria elnökének javaslatára járt el.
A vita lényege így nemcsak az lesz, hogy ki lett a Kúria új elnökhelyettese, hanem az is, milyen intézményi rendben született a döntés, és meddig maradhatnak érintetlenek azok a közjogi pozíciók, amelyeket a Tisza-kormány szerint át kell alakítani.
Újabb fontos pillanat az igazságszolgáltatás körül
Dr. Gyarmathy Judit kinevezése újabb jele annak, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer körüli politikai küzdelem felgyorsult. A kormány nagy közjogi reformcsomagra készül, Sulyok Tamás közben él az államfői hatáskörével, a Kúria vezetésében pedig újabb hatéves mandátum indul.
A következő hetekben eldőlhet, hogy ez a kinevezés egy nyugodt intézményi folyamat részeként marad meg a közéletben, vagy újabb ütközőponttá válik a Tisza-kormány és a régi közjogi struktúrák között.
Egy biztos: a Kúria vezetése körüli döntés nem légüres térben született.
Most minden ilyen lépésnek politikai jelentése van.