Elvesztheti a magyar milliárdos a teljes vagyonát? Nagyot lépett a rendőrség
Újabb fordulatot vett Balásy Gyula ügye: a rendőrség hivatalosan is megerősítette, hogy vizsgálják a milliárdos vállalkozó cégcsoportját. A fejlemény azért különösen jelentős, mert Balásy neve éveken át összeforrt az állami kommunikációs megbízásokkal, cégei pedig tízmilliárdos nagyságrendű kormányzati kampányokban játszottak szerepet. A nagy kérdés most az: elég lehet-e az, hogy a vállalkozó felajánlotta cégeit az államnak, vagy ennél sokkal súlyosabb következmények is jöhetnek?
A rendőrség már vizsgálja Balásy cégcsoportját
A történet nem friss előzmény nélküli: Balásy Gyula korábban könnyek között jelentette be, hogy felajánlja az államnak több fontos cégét. A közokirat szerint négy vállalatról mondana le: a Lounge Design, a Lounge Event és a New Land Media Kft. teljes üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő többségi tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő részesedéséről.
Ez önmagában is rendkívüli lépés lenne egy olyan üzletembertől, akinek cégei hosszú éveken át kiemelt szereplői voltak az állami kommunikációs piacnak. A helyzetet azonban most az teszi igazán súlyossá, hogy a rendőrség hivatalosan is jelezte: vizsgálják a cégcsoportot.
Ez még nem jelent bűnösséget, nem jelent vádemelést, és nem jelenti azt sem, hogy Balásy Gyula elveszíti a vagyonát. Azt viszont igen, hogy az ügy túllépett a politikai nyilatkozatok és látványos gesztusok szintjén. A papírok, szerződések, pénzmozgások és állami megbízások most már hatósági figyelem alá kerülhetnek.
Tízmilliárdos állami kampányok árnyékában
Balásy cégeinek neve azért vált országosan ismertté, mert az Orbán-korszakban hatalmas állami kommunikációs megbízásokhoz jutottak. A kormányzati kampányok, plakátok, rendezvények, médiavásárlások és kommunikációs projektek jelentős része az ő érdekeltségein keresztül futott.
Ez is érdekelhet
A kérdés most az, hogy ezek a szerződések valós piaci értéken, valódi teljesítéssel, átlátható feltételekkel születtek-e, vagy voltak olyan pontok, ahol túlárazás, indokolatlan kifizetés, politikailag irányított megrendelés vagy közpénzkiszivattyúzás gyanúja merülhet fel.
Ez az a terület, ahol egy rendőrségi vizsgálat különösen kellemetlen lehet. Egy kommunikációs szerződésnél ugyanis nem mindig olyan egyszerű megfogni a teljesítést, mint egy megépített hídnál vagy felújított útnál. Meg kell nézni, milyen szolgáltatást rendeltek meg, mennyiért, milyen piaci áron lett volna elérhető, ki hagyta jóvá, ki igazolta le, és milyen eredményt vártak el érte.
Elég lehet-e a cégek felajánlása?
Balásy Gyula lépése, vagyis a cégek államnak való felajánlása első látásra drámai gesztus. De jogi szempontból önmagában nem biztos, hogy bármit lezár.
Ha a hatóságok azt vizsgálják, hogy korábban történt-e jogsértés, túlárazás, hűtlen kezelés, csalás vagy más bűncselekmény gyanúja, akkor a cégek felajánlása nem váltja ki automatikusan az eljárásokat. Egy ilyen ügyben nemcsak az számít, mi történik most a cégekkel, hanem az is, mi történt az elmúlt években a közpénzzel.
Másképp fogalmazva: ha valaki visszaad valamit, attól még vizsgálható, hogyan jutott hozzá, milyen szerződéseken keresztül gazdagodott, és volt-e olyan közpénzmozgás, amely jogilag kifogásolható.
Ezért merül fel a nagy kérdés: Balásy valóban meg tudja-e állítani a folyamatot egy látványos felajánlással, vagy a hatóságok végigmennek a teljes pénzügyi történeten.
Elvesztheti a teljes vagyonát?
A címben szereplő kérdés erős, de jogilag óvatosan kell kezelni. Egy ember teljes vagyonának elvesztése nem politikai nyilatkozat alapján történik. Ehhez hatósági eljárás, bizonyítékok, adott esetben vagyonzár, bírósági döntés, kártérítési vagy vagyonelkobzási eljárás kellhet.
Vagyis ma még nem lehet kijelenteni, hogy Balásy Gyula elveszíti a teljes vagyonát.
Azt viszont lehet mondani, hogy ha a vizsgálatok súlyos visszaéléseket tárnának fel, akkor komoly pénzügyi következmények is jöhetnek. Ilyen lehet jogtalanul megszerzett összegek visszakövetelése, vagyonelkobzás, kártérítési igény, céges vagyon lefoglalása vagy más, bírósági úton elrendelt intézkedés.
A döntő kérdés az lesz, hogy a hatóságok mit találnak a szerződésekben és a pénzmozgásokban.
Tarr Zoltán szerint az igazságszolgáltatás dolga következik
Balásy megszólalása után Tarr Zoltán is reagált, és azt üzente: a független igazságszolgáltatásnak kell tennie a dolgát. Mint fogalmazott, nem bosszúból, hanem azért, hogy Magyarországon soha többé ne lehessen az államot fegyverként használni a saját polgárai ellen.
Ez a mondat jól mutatja, hogyan keretezi a Tisza-kormány és környezete az ilyen ügyeket. Nem egyszerű gazdasági vizsgálatként, hanem az Orbán-korszak állami működésének elszámoltatásaként. A cél szerintük nem az, hogy politikai ellenfeleket büntessenek, hanem hogy kiderüljön, hogyan működött az a rendszer, amelyben állami pénzek hatalmas mennyiségben áramlottak kormányközeli szereplőkhöz.
A Fidesz ezt várhatóan politikai bosszúnak fogja nevezni. A Tisza oldaláról viszont erre az a válasz: ha minden szabályos volt, akkor ezt a dokumentumok bizonyítani fogják.
Most a dokumentumok beszélnek
Balásy Gyula ügye azért lehet az elszámoltatási folyamat egyik legfontosabb tesztje, mert látványosan összekapcsolja a politikát, az állami kommunikációt, a közpénzt és a kormányközeli gazdasági hátországot.
A rendőrségi vizsgálat most azt jelentheti, hogy ezek a kérdések végre nemcsak újságcikkekben, parlamenti felszólalásokban és politikai posztokban jelennek meg, hanem hatósági iratokban is.
Ki rendelte meg a kampányokat?
Milyen áron?
Ki igazolta a teljesítést?
Mennyire voltak piaciak a szerződések?
Milyen haszon keletkezett a cégeknél?
És visszakövetelhető-e bármi abból, amit az állam kifizetett?
Ezekre a kérdésekre nem a könnyek, nem a felajánlások és nem a politikai nyilatkozatok adnak majd választ.
Hanem a szerződések.
Ha azok rendben vannak, Balásy Gyula megvédheti magát. Ha viszont nem, akkor a magyar milliárdos számára sokkal nagyobb baj jöhet annál, mint hogy le kell mondania néhány cégről.
A tét most már nemcsak a vállalatok sorsa.
Hanem az egész vagyonosodási történet.