Kapitány István váratlan bejelentése: Megszűnik a jogköröm
Szokatlan bejelentést tett Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter: a kormány megszünteti azt a jogkörét, amely alapján egyedül dönthetett volna arról, hol létesüljenek akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek Magyarországon.
„Megszűnik egy jogköröm. És ez így van jól” – írta Kapitány, aki szerint az emberek egészségét és a környezet biztonságát érintő kérdések nem maradhatnak egyetlen politikus kezében. A javaslatot már az Országgyűlés tárgyalja, a döntéseket pedig a jövőben környezetvédelmi, mérnöki, egyetemi és hatósági szakemberek bevonásával hoznák meg.
A lépés ritka pillanat a magyar politikában: egy miniszter nem újabb hatáskört kér magának, hanem nyilvánosan közli, hogy egy fontos döntési jogot inkább elvesz a saját asztaláról.
Egyetlen aláírással lehetett volna üzemet kijelölni
Kapitány István közlése szerint a jelenlegi szabályozás alapján a gazdasági miniszter egyszemélyben dönthetett volna arról, mely területeket jelölik ki akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek számára.
Ez nem jelentette azt, hogy az engedélyezési, környezetvédelmi vagy építési szabályokat minden esetben figyelmen kívül lehetett volna hagyni. A telephelyek kijelölésével kapcsolatos kiemelt miniszteri jogkör azonban így is rendkívül erős politikai befolyást biztosított egy olyan iparág felett, amely az elmúlt években számos településen váltott ki tiltakozást.
Ez is érdekelhet
Kapitány szerint az előző kormány működési logikája homályos szempontokra, egyszemélyi döntésekre és a helyi közösségek kizárására épült.
„Szerencsére egyetlen ilyen eljárás sem zárult le a kormányváltásig. De itt nem is az a baj, hogy hány döntés született így. Maga az alapelv helytelen” – fogalmazott.
A miniszter ezzel azt is világossá tette, hogy nem egy már meghozott döntést próbálnak visszafordítani. A szabályozás alapját változtatják meg, mielőtt bárki érdemben alkalmazhatná.
Nem a miniszter asztalán dőlne el a telephelyek sorsa
Kapitány egy egyszerű kérdéssel indokolta a jogkör megszüntetését: hol születhet jobb döntés egy veszélyes technológiával, környezeti kockázatokkal és jelentős társadalmi következményekkel járó beruházásról?
Egy miniszter irodájában, vagy egy olyan szakmai testület előtt, ahol mérnökök, környezetvédők, egyetemi kutatók és hatósági szakemberek azonos szabályok alapján vizsgálják az ügyet?
A miniszter szerint a válasz egyértelmű.
Az akkumulátor-hulladék újrafeldolgozása során veszélyes vegyi anyagok, nehézfémek, por- és zajterhelés, valamint jelentős víz- és energiaigény is felmerülhet. Egy üzem elhelyezése ezért nem csupán gazdaságpolitikai kérdés, hanem közegészségügyi, környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési döntés is.
Egyetlen szempont – például a beruházás összege vagy az ígért munkahelyek száma – nem írhatja felül automatikusan a többit.
A helyiek többé nem az utolsó pillanatban értesülnének
Az előző évek akkumulátoripari beruházásainál gyakori kritika volt, hogy a helyi lakosok csak a folyamat végén, már szinte kész tényként szembesültek a tervekkel. A közmeghallgatásokat sokszor akkor tartották meg, amikor a politikai döntés lényegében már megszületett.
Így a lakossági részvétel nem valódi beleszólást, hanem legfeljebb késői véleményezést jelentett.
Kapitány mostani bejelentése azt ígéri, hogy a helyi közösségek érdekei már a döntés előkészítésekor megjelennek. A részletek azonban még nem ismertek: a parlamenti vita és a későbbi végrehajtási szabályok mutathatják meg, milyen formában kérik ki az érintett önkormányzatok és lakosok véleményét.
A változás akkor jelent valódi fordulatot, ha a szakmai testület nem csupán tanácsadó szerepet kap, hanem érdemi lehetősége lesz egy környezetileg vagy társadalmilag elfogadhatatlan beruházás megakadályozására is.
Kapitány szerint a jó vezető nem gyűjti a hatalmat
A miniszter a bejegyzésének legfontosabb politikai mondatát a saját vezetői tapasztalatával indokolta.
„Negyven év vezetői tapasztalattal a hátam mögött megtanultam: a jó vezető nem gyűjti a hatalmat, hanem jó kezekbe adja a döntéseket” – írta.
A mondat aligha csak az akkumulátoriparról szól. Az Orbán-rendszer egyik alapvető működési sajátossága éppen a döntési jogok folyamatos központosítása volt. Egyre több ügy került miniszterek, kormánybiztosok és politikailag kijelölt szereplők közvetlen ellenőrzése alá, miközben a szakhatóságok és önkormányzatok mozgástere szűkült.
Kapitány most ezzel ellentétes irányt jelölt ki: a gazdasági miniszter nem attól erős, hogy mindent egyedül dönt el, hanem attól, hogy működőképes, ellenőrizhető és szakmailag megalapozott rendszert épít maga köré.
A politikában persze a hatalom átadása önmagában még nem garancia a jó döntésre. Az új testület összetétele, függetlensége és eljárásának átláthatósága legalább olyan fontos lesz, mint az, hogy a miniszter már nem határozhat egymaga.
Már júniusban megkezdődött az akkumulátoripar átvilágítása
Kapitány közölte, hogy a jogkör megszüntetésének előkészítését már az első kormánydöntések egyikeként megkapta feladatul. A javaslat határidőre elkészült, és az Országgyűlés már tárgyalja.
A kabinet emellett júniusban tárcaközi munkacsoportot hozott létre az akkumulátoripari szabályozás teljes átalakítására. A testületben ágazati, környezetvédelmi és egyetemi szakértők dolgoznak együtt.
A tervek között szigorúbb hatósági ellenőrzések, ténylegesen visszatartó erejű szankciók, valamint a munkavállalók és a környezet erősebb védelme szerepel.
Ez különösen azért fontos, mert a szigorú szabályok önmagukban keveset érnek, ha a hatóságok ritkán ellenőriznek, a bírságok pedig egy nagyvállalat működési költségeihez képest jelképesek. Egy többmilliárdos beruházónak nem feltétlenül jelent valódi visszatartó erőt egy olyan büntetés, amelyet néhány óra termeléséből ki tud fizetni.
A Parlament előtt a javaslat
A törvényjavaslat vitája most zajlik, vagyis a miniszteri jogkör még nem szűnt meg automatikusan Kapitány Facebook-bejegyzésével. Ehhez az Országgyűlés döntése és a jogszabály hatálybalépése szükséges.
A Tisza kétharmados parlamenti többsége miatt a módosítás elfogadása aligha ütközik számszaki akadályba. A vita igazi tétje inkább az lesz, hogy az új rendszer milyen garanciákat épít be a szakmai és társadalmi ellenőrzésre.
Kapitány István most látványosan lemond egy olyan hatáskörről, amelyet akár saját iparpolitikájának gyorsítására is felhasználhatott volna. A gesztus erős, de a rendszer próbája csak ezután következik.
Az akkumulátorüzemek jövőjéről többé nem egyetlen miniszteri toll döntene. A kérdés most már az, hogy valóban azok kezébe kerül-e a döntés, akik nemcsak a beruházás értékét, hanem annak árát is képesek kiszámolni.