Itt van Magyar Péter rendelete: nagy változás jön az iskolákban szeptembertől, minden diákot érint
Szeptembertől nagy változás jön a magyar iskolákban: a kormány döntése alapján megszűnik a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszere. A lépés nemcsak a tanárokat érinti közvetlenül, hanem az intézmények működését, az iskolai adminisztrációt, és közvetve a diákok mindennapjait is.
A döntésről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny 2026. június 5-i számában jelent meg. A dokumentum egyértelműen fogalmaz: a kabinet szerint a 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletben rögzített teljesítményértékelési rendszer alkalmatlan arra, hogy a pedagógusok valós szakmai teljesítményét mérje, miközben túlzott adminisztrációs terhet jelent az iskoláknak.
Ez a mondat önmagában is erős politikai üzenet. A kormány gyakorlatilag kimondta, hogy az eddigi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért annak eltörlése szükséges.
Vége a sokat vitatott rendszernek
A pedagógusok teljesítményértékelése az elmúlt időszak egyik legérzékenyebb oktatási ügye volt. A rendszer célja eredetileg az volt, hogy valamilyen mérhető, egységesebb keretet adjon a tanári munka értékelésének. A gyakorlatban azonban sok kritika érte, főként amiatt, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők szerint rengeteg pluszmunkával járt, miközben nem feltétlenül adott valós képet arról, mi történik egy osztályteremben.
Egy tanár munkáját ugyanis nehéz pusztán táblázatokkal, pontszámokkal és előre meghatározott szempontokkal leírni. A diákok fejlődése, az osztályközösség kezelése, a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása, a szülőkkel való kapcsolattartás vagy éppen a mindennapi konfliktusok megoldása sokszor nem fér bele egyszerű adminisztratív kategóriákba.
Ez is érdekelhet
A mostani döntés egyik legfontosabb üzenete éppen ez: a kormány szerint a jelenlegi értékelési rendszer nem alkalmas a pedagógusok valós teljesítményének mérésére. Ez ritkán látott, nyílt beismerése annak, hogy egy korábban bevezetett oktatási szabályozás nem működött megfelelően.
Értékelés nélkül indulhat az új tanév
A határozat szerint az oktatási és gyermekügyi miniszter feladata, hogy azonnal készítse elő azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a következő tanévben és nevelési évben nem kerül sor pedagógus-teljesítményértékelésre.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolák szeptembertől egy jelentős adminisztratív tehertől szabadulhatnak meg. A pedagógusoknak és az intézményvezetőknek nem az eddigi rendszer szempontjai szerint kell majd végigvinniük az értékelési folyamatot, ami sok helyen komoly könnyebbséget jelenthet.
A változás különösen azokban az intézményekben lehet érezhető, ahol eddig is nagy gondot okozott a tanárhiány, a túlterheltség és az állandó papírmunka. Ha kevesebb idő megy el adminisztrációra, több energia maradhat a tanításra, a felkészülésre és a diákokkal való tényleges foglalkozásra.
Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem azt jelenti, hogy a pedagógusok munkájának értékelése örökre eltűnik. A kormány nem végleges értékelésmentes rendszert hirdetett, hanem a jelenlegi modell megszüntetéséről és egy új szakmai javaslat előkészítéséről döntött.
Új rendszer jöhet, de már más alapokon
A határozat alapján Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek a szakmai szervezetek széles körű bevonásával kell kidolgoznia egy új javaslatot. Ennek célja az lenne, hogy olyan rendszer szülessen, amely valóban alkalmas a pedagógusok szakmai teljesítményének mérésére.
A határidő sem távoli: az új szakmai javaslatot 2026. augusztus 31-ig kell bemutatni a kormánynak. Ez azt jelenti, hogy az oktatási kormányzatnak alig néhány hónapja van arra, hogy egyeztessen, újragondolja a szabályozást, és felvázolja, milyen irányba menne tovább a pedagógusok értékelése.
A szakmai szervezetek bevonása kulcskérdés lehet. Az elmúlt években az oktatás szereplői gyakran érezték úgy, hogy a fejük felett születnek döntések. Ha az új rendszer valóban egyeztetések után készül el, az már önmagában fordulatot jelenthet a korábbi gyakorlathoz képest.
A diákok is érezhetik a változást
Elsőre úgy tűnhet, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésének eltörlése kizárólag a tanárok ügye. Valójában azonban minden diákot érinthet, hiszen az iskolai munka minőségét nagyban befolyásolja, mennyire túlterheltek a pedagógusok.
Ha egy tanárnak kevesebb időt kell adminisztratív feladatokra fordítania, az közvetve a tanórákon is megjelenhet. Több idő juthat felkészülésre, egyéni segítségnyújtásra, dolgozatjavításra, szülőkkel való kapcsolattartásra vagy akár arra, hogy a pedagógus ne teljes kimerültséggel érkezzen be az órára.
Ettől persze önmagában nem oldódik meg a magyar oktatás minden problémája. A tanárhiány, a bérezés, az iskolák állapota, a tananyag mennyisége és a diákok terhelése továbbra is komoly kérdés marad. A mostani döntés inkább egy látványos első lépés: a kormány hozzányúlt egy olyan rendszerhez, amelyet sokan régóta bíráltak.
Magyar Péter aláírásával jelent meg a határozat
A Magyar Közlönyben megjelent dokumentumot Magyar Péter miniszterelnök írta alá. A döntés politikai súlya ezért különösen nagy: az oktatás átalakításának egyik első látványos elemeként jelenik meg, és egy olyan területet érint, amely évek óta a közéleti viták középpontjában áll.
A kormány most nem finomhangolásról beszél, hanem kimondta, hogy a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer eltörlése szükséges. Ez erős üzenet a pedagógusoknak, az iskoláknak és a szülőknek is: szeptembertől másképp indulhat az új tanév.
A nagy kérdés az, hogy az új rendszer valóban egyszerűbb, igazságosabb és szakmailag hitelesebb lesz-e. Az viszont már most biztosnak látszik, hogy a következő hónapokban az oktatás ügye ismét a politikai figyelem középpontjába kerül. Az iskolákban pedig szeptembertől már nemcsak a tanévkezdés lesz új, hanem az a szabályozási környezet is, amelyben a pedagógusok dolgoznak.