Nyomozást rendelt el a rendőrség a Tiborcz István üzleti köréhez kapcsolt Alteo–Éltex-ügyben – közölte Hadházy Ákos. A korábbi országgyűlési képviselő szerint a hatóság az általa tett feljelentés alapján kezdte meg az eljárást. Hadházy bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanúját vetette fel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a rendőrség pontosan milyen bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz.

A nyomozás elrendelése nem jelenti azt, hogy Tiborcz Istvánt meggyanúsították, és azt sem, hogy a hatóság megállapította volna bármilyen bűncselekmény elkövetését. Arról sincs nyilvános információ, hogy az eljárásnak jelenleg van-e nevesített gyanúsítottja. A történtek jogi megítélése a nyomozó hatóság, később pedig adott esetben az ügyészség és a bíróság feladata.

Hadházy feljelentése után elindult a nyomozás

„A rendőrség arról tájékoztatott, hogy a feljelentésem alapján elrendelték Tiborczék gigantikus tőzsdei csalása ügyében a nyomozást” – írta Hadházy Ákos.

Hozzátette: nincs tudomása arról, hogy Tiborcz Istvánt előállították volna, köröznék, vagy vele szemben más hatósági intézkedés történt volna. A politikus ezt sajátos iróniával úgy kommentálta: „talán ami késik, nem múlik”. Ez Hadházy politikai véleménye, és nem a rendőrség álláspontja.

Hadházy korábban bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanújára hivatkozva tett feljelentést az Alteo részvényeivel és az Éltex felvásárlásával kapcsolatban. A rendőrség akkor még csak a beadvány értékelését végezte, mostanra azonban a volt képviselő tájékoztatása szerint megszületett a döntés a nyomozás elrendeléséről.

Ez is érdekelhet

Egy 18,9 milliárdos üzlet áll a történet középpontjában

Az ügy központi eleme, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Alteo Nyrt. 2025-ben 18,9 milliárd forintért vásárolta meg a hulladékgazdálkodással foglalkozó Éltex Kft.-t, amely később Alteo Circular Kft. néven működött tovább.

A tranzakció idején az eladó vállalkozást és az Alteo egyik meghatározó tulajdonosi körét is Tiborcz István üzleti környezetéhez kapcsolták. Emiatt különös jelentősége van annak, hogy egy tőzsdei társaság milyen áron vett meg egy olyan céget, amelynek eladói és a vevő egyes tulajdonosai között üzleti kapcsolat állhatott fenn.

A pontos vételárat az ügylet bejelentésekor nem hozták nyilvánosságra, később azonban kiderült, hogy az Alteo 18,9 milliárd forintot fizetett. Az Éltex következő beszámolója eközben jelentős korábbi könyvelési hibákat, többmilliárdos eszközleértékelést és komoly tőkevesztést mutatott ki. A társaság saját tőkéje a 2024 végi 12,7 milliárd forintról 2025 végére hárommilliárd forint alá csökkent.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az akvizíció idején bűncselekmény történt. A nyomozás egyik lehetséges kérdése azonban az lehet, hogy a döntéshozók milyen információkkal rendelkeztek a megvásárolt cég valódi pénzügyi helyzetéről, és megfelelően képviselték-e az Alteo, valamint annak kisrészvényesei érdekeit.

Tiborcz üzleti köre még a rossz hírek előtt kiszállt

A történet egyik legérzékenyebb mozzanata az időzítés. A Tiborcz Istvánhoz kötöttként emlegetett Főnix Magántőkealap 2026. április 1-jén, tizenegy nappal az országgyűlési választás előtt kiszállt az Alteóból. A részesedést a Mol RES Investments Zrt. vette át egy részvénycsere keretében, a korábbi hat hónap forgalommal súlyozott átlagárán. Ez az ár több mint húsz százalékkal meghaladta a későbbi tőzsdei árfolyamot.

Az Alteo Circular problémáit részletező beszámoló csak ezután, tavasszal vált nyilvánossá. A hírek hatására az Alteo részvényeinek árfolyama tovább gyengült; a részvény 2026 első öt hónapjában mintegy 17 százalékot veszített értékéből.

Hadházy szerint éppen ezért merülhet fel, hogy a részesedés eladója rendelkezett-e olyan, a piac előtt még nem ismert információval, amely befolyásolhatta a kiszállás időzítését vagy feltételeit. Ennek tisztázására szolgálhat a rendőrségi nyomozás, de egyelőre nincs nyilvános adat arról, hogy a hatóság osztja-e Hadházy értelmezését.

Tiborcz cége visszautasította Hadházy állításait

A BDPST Group korábban határozottan vitatta a politikus által megfogalmazott állításokat. A vállalat közlése szerint Tiborcz István személyesen nem volt tulajdonosa sem az Alteo Nyrt.-nek, sem a Főnix Magántőkealapnak, és annak nem volt befektetője sem.

A cégcsoport azt is közölte, hogy az Éltex soha nem állt Tiborcz István kizárólagos magántulajdonában. A BDPST szerint ezért megtévesztő az ügyletet úgy bemutatni, mintha Tiborcz közvetlenül a saját egyik vállalkozását adta volna el egy másik, ugyancsak saját tulajdonában álló társaságnak.

Az Alteo a korábbi kérdésekre azt válaszolta, hogy a felvásárlást külső szakértők bevonásával végzett átvilágítás és cégértékelés előzte meg. A társaság szerint az utólag feltárt korrekciók korábbi éveket érintő, pénzmozgással nem járó tételek voltak, és nem befolyásolták az akvizíció alapjául szolgáló értékelést. Az Alteo azt is jelezte, hogy a szerződés bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít kártérítési vagy más igények érvényesítésére az eladóval szemben.

Az MNB korábbi vizsgálata is célkeresztbe került

Hadházy a Magyar Nemzeti Bank szerepét is bírálta. Állítása szerint a kisrészvényesek korábban a tőzsdei felügyeleti feladatokat ellátó jegybankhoz fordultak, az MNB azonban nem állapított meg szabálytalanságot az ügylet kapcsán.

A politikus emiatt Varga Mihály jegybankelnök felelősségét is felvetette. Azt kérdezte, miként maradhat Varga az MNB élén, ha az intézmény szerinte nem tárta fel megfelelően a Tiborcz üzleti köréhez kapcsolódó tranzakció körülményeit. Ez szintén politikai kritika; a jegybanki vizsgálat szakmai vagy jogi hibáját egyelőre nem állapította meg bíróság vagy más hatóság.

A nyomozás megindítása csak az első lépés

A rendőrségi nyomozás során bekérhetik az akvizícióval kapcsolatos szerződéseket, értékbecsléseket, átvilágítási dokumentumokat, igazgatósági döntéseket és elektronikus levelezéseket. Vizsgálhatják azt is, hogy az Alteo vezetői, tulajdonosai és az eladói oldal mikor szereztek tudomást az Éltex valós pénzügyi állapotáról.

A hatóságnak kell megállapítania, történt-e megtévesztés, vagyoni hátrányt okozó vezetői döntés vagy bennfentes információ felhasználásával végrehajtott tranzakció. Az is lehetséges, hogy a nyomozás végül nem igazolja a feljelentésben szereplő gyanút.

Politikailag azonban a helyzet már most kellemetlen Tiborcz István számára. Sokáig legfeljebb újságcikkek, ellenzéki felszólalások és feljelentések követték az üzleti ügyeit. Most viszont a rendőrség is megnyitotta az aktát.

A felhők tehát valóban gyűlnek, de ítélet még nincs. A következő kérdés az, hogy a nyomozók az iratok között pusztán egy rosszul sikerült és drága üzlet nyomait találják-e meg – vagy valamit, ami már a büntetőjog határán is átlépett.