Földrengés volt Magyarországon, mozogtak az ágyak rezegtek az ablakok
Földrengés rázta meg szerda hajnalban Fejér vármegyét. Október 21-én, reggel 5 óra 42 perckor Székesfehérvártól mindössze kilenc kilométerre mozdult meg a föld, a rengés pedig több helyi lakost is felébresztett. Csóron voltak, akik arra riadtak, hogy mozog az ágyuk, rezegnek az ablakok, sőt még a szekrények is megmozdultak. A szeizmológusok megerősítették a földrengést, és külön felhívással fordultak a lakossághoz.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának műszerei 2,0-s magnitúdójú földmozgást regisztráltak. Bár ez a szakemberek besorolása szerint kisebb rengésnek számít, az epicentrum közelében élők számára így is ijesztő élmény lehetett. A mozgás mindössze néhány másodpercig tartott, de többen is beszámoltak a hirtelen rázkódásról.
„Arra ébredtünk, hogy mozog az ágy”
A szeizmológiai obszervatórium közösségi oldalán több helyi lakos is leírta, mit tapasztalt hajnalban. Egyikük szerint olyan érzés volt, mintha valaki az ajtókat és az ablakokat ütötte volna, miközben az egész épület remegett. Mások annyira megijedtek a váratlan zajoktól és rázkódástól, hogy kiszaladtak az udvarra.
„Csóron arra ébredtünk a fiammal, hogy mozog az ágy, rezegnek az ablakok és a fiam szobájában a szekrény is mozgott. Pár másodperc volt az egész” – írta egy helybeli az obszervatórium bejegyzésénél.
A beszámolók alapján a rengés rövid volt, mégis jól érzékelhető azok számára, akik az epicentrum közelében tartózkodtak. A HUN-REN hivatalos közlése szerint Csórról lakossági észlelés érkezett, épületkárokról azonban nem kaptak bejelentést. A katasztrófavédelem is megerősítette a földmozgás tényét.
Ez is érdekelhet
Most a lakosság segítségét kérik a szakemberek
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium felhívást tett közzé, amelyben arra kérik a környékbelieket, hogy aki érzékelte a hajnali rengést, töltse ki a földrengésészlelési kérdőívüket. A kutatók szeretnék pontosabban feltérképezni, milyen távolságban volt érezhető a mozgás, mennyi ideig tartott, és milyen hatást gyakorolt az épületekre.
A kérdőívben többek között arra is kíváncsiak, hogy a lakók hallottak-e szokatlan zajokat, megmozdultak-e a bútorok vagy a függőlámpák, illetve észleltek-e repedéseket vagy más sérüléseket. Az ilyen beszámolók fontos kiegészítői a műszeres méréseknek, mert segítenek megállapítani a rengés ténylegesen érzékelt erősségét.
Mennyire gyakori a földrengés Magyarországon?
Bár Magyarország nem tartozik Európa leginkább földrengésveszélyes területei közé, kisebb földmozgások rendszeresen előfordulnak. A szeizmológiai obszervatórium összefoglalója szerint évente átlagosan négy-öt olyan rengésre lehet számítani, amelyet az epicentrum környékén a lakosság is megérez. Ezek többnyire 2,5 és 3,5 közötti magnitúdójúak, és általában nem okoznak károkat.
A komolyabb földrengések jóval ritkábbak. Mérsékelt épületkárokkal járó események statisztikailag 15–20 évente, míg jelentősebb, 5,5–6-os magnitúdójú rengések körülbelül 40–50 évente fordulhatnak elő Magyarországon. Ezek hosszú távú átlagok, nem jelentenek előrejelzést egy következő földrengés időpontjára.
A szerda hajnali, csóri földrengés tehát a kisebb földmozgások közé tartozott, még ha a helyieket alaposan meg is ijesztette. A szakemberek eddigi tájékoztatása szerint nem érkezett kárbejelentés, a lakossági észlelések feldolgozása azonban segíthet pontosabb képet kapni arról, milyen területen lehetett érezni a néhány másodperces rázkódást.