Még az eddigieknél is hatalmasabb dologra készül a Tisza, soha nem volt még ilyen
Egészen különleges október 23-ra készül a TISZA-kormány: az 1956-os forradalom 70. évfordulóján nemcsak nagyszabású állami megemlékezést tartanak Budapesten, hanem jelentős nemzetközi diplomáciai eseményre is számítani lehet. Már hivatalosan megerősítették, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Magyarországra érkezik, és beszédet is mond az ünnepségen. Magyar Péter több mint száz külföldi politikust hívott meg, köztük állam- és kormányfőket. Egyetlen vezető azonban tudatosan kimaradt a meghívottak közül: Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A pénteki megemlékezés így jóval több lehet egy szokásos állami ünnepségnél. A kormányváltás utáni első október 23-án Magyar Péter látványos nemzetközi eseménnyel kíván megemlékezni a forradalomról, miközben a meghívottak névsora a magyar külpolitika megváltozott irányát is jelzi. Az ünnepséget október 23-án, pénteken 16 órától a budapesti Kossuth téren rendezik meg.
Ursula von der Leyen személyesen érkezik, és beszédet is mond
A legfontosabb bejelentés hétfőn érkezett Brüsszelből. Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho megerősítette, hogy Ursula von der Leyen programját átszervezték, így pénteken részt tud venni a magyarországi megemlékezésen. Ráadásul nem csupán protokollvendégként érkezik: az Európai Bizottság elnöke beszédet is mond az 1956-os forradalom 70. évfordulóján.
A látogatás politikai jelentősége különösen nagy annak fényében, hogy az előző Orbán-kormány éveken át éles konfliktusban állt az Európai Bizottság vezetésével. Von der Leyen korábban kormányzati plakátkampányok szereplője is volt Magyarországon, miközben a magyar és az uniós vezetés számos kérdésben vitázott egymással. Most ugyanennek az intézménynek az elnöke Budapesten, a magyar állami ünnepségen szólal fel.
A jelenlét önmagában nem jelenti a magyar–uniós viták lezárását, de fontos diplomáciai gesztus. Különösen azért, mert a TISZA-kormány az áprilisi választási győzelem után az Európai Unióval folytatott együttműködés rendezését jelölte meg külpolitikájának egyik kiemelt céljaként.
Ez is érdekelhet
Macron mégsem jön, Zelenszkij részvétele bizonytalan
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy Emmanuel Macron francia elnök is elfogadta a meghívását, hétfőn azonban váratlan fordulat történt. Franciaország budapesti nagykövetsége közölte, hogy Macron mégsem vesz részt az október 23-i ünnepségen. A diplomáciai képviselet azt is hangsúlyozta, hogy a látogatást francia részről korábban nem erősítették meg hivatalosan.
A meghívottak között szerepel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Az ukrán elnöki hivatal október 16-án megerősítette a meghívás tényét, Zelenszkij pedig a Magyar Péterrel folytatott brüsszeli találkozója után nyitottságot mutatott a budapesti látogatásra. A magyar miniszterelnök ugyanakkor maga is azt mondta, nem tartja valószínűnek az ukrán államfő pénteki érkezését.
Ezért a végleges vendéglistáról egyelőre nem lehet biztosat mondani. Von der Leyen részvételét az Európai Bizottság megerősítette, Macron távolmaradását a francia nagykövetség jelezte, Zelenszkij érkezéséről viszont még nincs végleges bejelentés.
Putyin az egyetlen, akit Magyar Péter nem akart meghívni
A diplomáciai előkészületek egyik legérdekesebb részlete, hogy Magyar Péter a világ vezetőinek széles körét meghívta Budapestre, Vlagyimir Putyin orosz elnököt azonban kihagyta a listáról. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az Ukrajna elleni háborúban Oroszországot tekinti agresszornak.
A döntésnek 1956 emlékezete miatt különösen erős történelmi háttere van, hiszen a magyar forradalmat annak idején a Szovjetunió katonai beavatkozása verte le. A jelenlegi magyar kormány álláspontjában azonban az orosz–ukrán háború megítélése is meghatározó szerepet játszik.
Az Orbán-kormány korábbi Oroszország-politikájához képest ez jól érzékelhető változás. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország számos alkalommal különvéleményt fogalmazott meg az uniós Oroszország-politikával kapcsolatban, miközben az orosz energiabeszerzések fenntartását is kiemelt célnak tekintette. A TISZA-kormány ezzel szemben szorosabb európai együttműködést és az Ukrajnával fennálló kapcsolatok rendezését hangsúlyozza.
Hetven év után egészen más hangulatú október 23. jöhet
Az 1956-os forradalom kerek évfordulója önmagában is jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. A hetvenedik évforduló azonban ezúttal egybeesik a magyarországi kormányváltás utáni külpolitikai átrendeződéssel, ezért a pénteki ünnepségnek a történelmi megemlékezésen túl diplomáciai üzenete is lesz.
A Kossuth téren megjelenő külföldi vezetők névsora azt is megmutathatja, milyen nemzetközi kapcsolatokat épített ki Magyar Péter kormánya az első hónapjaiban. A meghívottak száma ugyanakkor nem azonos a tényleges résztvevőkével, és a látogatások politikai súlya is eltérő lehet attól függően, hogy egy országot államfő, kormányfő, miniszter vagy más diplomáciai képviselő képvisel.
Az már most biztos, hogy Ursula von der Leyen budapesti beszéde a pénteki ünnepség egyik kiemelt pillanata lehet. Az Európai Bizottság elnökének jelenléte látványos különbség az előző évek magyar–uniós konfliktusokkal terhelt politikai légköréhez képest.
Magyar Péter számára október 23. így egyszerre lesz történelmi megemlékezés és lehetőség arra, hogy a nemzetközi nyilvánosság előtt is bemutassa kormánya külpolitikai irányát. A meghívások egy része még bizonytalan, Macron távolmaradása pedig arra emlékeztet, hogy a diplomáciai programok az utolsó napokban is változhatnak. A pénteki ünnepség azonban már a biztosan érkező uniós vezető miatt is az idei magyar politikai év egyik kiemelt nemzetközi eseményének ígérkezik.