Egyre súlyosabb kérdések merülnek fel Orbán Viktor szerepével kapcsolatban az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. Dr. Horváth Lóránt ügyvéd az ATV műsorában rendkívül határozottan fogalmazott: szerinte a volt miniszterelnök pontosan tudja, hogy a nyomozás előbb-utóbb őt is elérheti. Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője azt állítja, hogy már nem a bizonyítékok hiánya a legfőbb akadály, hanem az a kérdés, hogy a hatóságok hajlandók-e eljutni a korábbi politikai vezetés legmagasabb szintjéig.

Az aranykonvoj-ügy hónapok óta a magyar közélet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó büntetőeljárása. A nyomozásban már öt embert gyanúsítottak meg, köztük Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját. Az ügy azonban újabb fordulatot vett, miután olyan információk kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint Hajdu egy korábbi zárt körű megbeszélésen Orbán Viktor lehetséges szerepére is utalhatott.

„Pontosan tudja, hogy ez az ügy őt el fogja érni”

Horváth Lóránt az ATV-ben arról beszélt, hogy meggyőződése szerint Orbán Viktor ismeri az aranykonvoj-ügy nyomozati iratait és a feltárt tényállást. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy Hajdu János éveken át a volt miniszterelnök irányítása alatt dolgozott, ezért szerinte valószínű, hogy a két politikai és rendészeti vezető továbbra is kapcsolatban áll egymással.

„Tehát ismeri a tényállást, és pontosan tudja, hogy ez az ügy őt el fogja érni. Ezt pontosan mi is tudjuk, és szerintem az ügyészség is tudja” – jelentette ki Horváth. Amikor a műsorvezető visszakérdezett, valóban biztos-e ebben, az ügyvéd határozott igennel válaszolt.

Horváth szerint Orbán jelenlegi nyilvános megszólalásai is ebbe a helyzetbe illeszkednek. Úgy véli, a volt kormányfő számára a tagadás maradt az egyetlen lehetséges kommunikációs stratégia, és nyilatkozataival akár az ügyészségnek is üzenhet. Ezek azonban az ügyvéd értelmezései, nem pedig hatóságilag megállapított tények. Orbán Viktor mindeddig tagadta, hogy utasítást adott volna az ukrán pénzszállítók feltartóztatására.

Ez is érdekelhet

Mi történt az aranykonvojjal?

Az ügy 2026. március 5-én kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ emberei az M0-s autóút egyik pihenőhelyén feltartóztattak két Ukrajna felé tartó pénzszállító járművet. A szállítmányban mintegy 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm befektetési arany volt. A járművek az osztrák Raiffeisen Banktól az ukrán állami Oschadbank számára szállították az értékeket.

A magyar hatóságok akkor pénzmosás gyanújára hivatkozva intézkedtek, hét ukrán állampolgárt pedig elfogtak. A rajtaütésről látványos felvételek készültek, amelyeket a választási kampányban is felhasználtak. Az ügy azonban a kormányváltás után egészen más megvilágításba került.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatt indított eljárást. A hatóság megállapítása szerint a szállított pénz bankközi tranzakciókból származott, jogszerű eredetével kapcsolatban pedig nem merült fel megalapozott kétség. Ezzel párhuzamosan az ukrán pénzszállítókkal szembeni hatósági intézkedés jogszerűségét külön büntetőeljárásban kezdték vizsgálni.

Hajdu Jánost már meggyanúsították, de Orbán szerepe továbbra is kérdéses

A Központi Nyomozó Főügyészség június végén jelentette be, hogy Hajdu Jánost, a TEK korábbi vezetőjét jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsították meg. Az ügyészség szerint a volt főigazgató olyan utasításokat adott, amelyek alapján az ukrán állampolgárokat elfogták és előállították. A gyanú hét sértetthez kapcsolódik, és a hatóságok több mint harminc tanút hallgattak ki a nyomozás során.

Az eljárás azóta tovább bővült. Október elején már öt gyanúsítottról számolt be az ügyészség: Hajdu mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik korábbi vezető munkatársa és három rendőr is érintetté vált. A gyanúsítások azonban nem jelentenek jogerős bűnösséget, az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme.

Horváth Lóránt szerint a nyomozásnak nem szabadna megállnia a végrehajtók és a közvetlen irányítók szintjén. Az ügyvéd már júniusban indítványozta Orbán Viktor és több korábbi magas rangú tisztségviselő őrizetbe vételét, október elején pedig arról beszélt, hogy a volt miniszterelnök meggyanúsítása lenne a következő érdemi lépés. Orbán ellen ugyanakkor jelenleg nem ismert hivatalosan bejelentett gyanúsítás ebben az ügyben.

Az ügyészségi feljegyzés miatt újra Orbán neve került elő

A történet egyik legérzékenyebb fejleményéről október elején a Telex számolt be. A lap több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az áprilisi választás után, de még a kormányváltás előtt válságtanácskozásokat tartottak a Belügyminisztériumban az aranykonvoj-ügy miatt. A találkozókon a NAV, a TEK és a titkosszolgálatok képviselői is részt vettek, és az intézkedés lehetséges jogi következményeit vitatták meg.

A beszámoló szerint egy ügyészségi feljegyzés arra utalhat, hogy Hajdu János az egyik zárt körű megbeszélésen Orbán Viktor szerepét is szóba hozta. Ez komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, milyen szinten született döntés a márciusi akcióról, és kik rendelkezhettek előzetes információkkal a pénzszállítók feltartóztatásáról.

Az ilyen információk azonban önmagukban nem bizonyítják, hogy Orbán személyesen utasította volna a hatóságokat. Ehhez a döntési folyamat, a kapcsolattartás és az esetleges utasítások pontos feltárására lenne szükség. A volt miniszterelnök korábban azt közölte, hogy nem ő rendelte el az intézkedést, és politikailag motiváltnak tartja az ellene megfogalmazott vádakat.

Az ügyvéd szerint már nem a bizonyítékokon múlik

Horváth Lóránt az ATV-ben különösen erős állítást fogalmazott meg a nyomozás további menetéről. Szerinte jelenleg nem az a legfontosabb kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges bizonyítékok, hanem az, hogy az ügyészség milyen döntéseket hoz a volt kormányfő lehetséges érintettségének tisztázására.

„Tehát nem a bizonyítékok hiányosak, hanem a szándék kérdése, hogy elérnek-e hozzá vagy sem” – mondta az ügyvéd, aki Hajdu János szabadlábon hagyását is nyomozati hibának tartja. Álláspontja szerint a volt TEK-vezető őrizetbe vétele indokolt lett volna, mert így nagyobb eséllyel tisztázhatták volna a korábbi döntéshozók szerepét.

Ez a vélemény ugyanakkor nem azonos az ügyészség hivatalos álláspontjával. A letartóztatáshoz külön törvényi feltételeknek kell teljesülniük, és pusztán egy ügy súlyossága vagy politikai jelentősége nem elegendő a szabadságelvonáshoz. Azt pedig, hogy a bizonyítékok alkalmasak-e Orbán Viktor meggyanúsítására, az eljárásban rendelkezésre álló teljes iratanyag alapján az illetékes hatóságoknak kell megítélniük.

Orbán tagad, az ügyvéd viszont további lépéseket követel

Az aranykonvoj-ügy így továbbra is komoly politikai és jogi feszültséget okoz. Egyfelől már több hatósági szereplővel szemben folyik büntetőeljárás, és a korábbi pénzmosási gyanú sem állt meg. Másfelől az ukrán pénzszállítók ügyvédje következetesen azt állítja, hogy az ügy szálai a korábbi kormányzati döntéshozatal legmagasabb szintjéig vezethetnek.

Orbán Viktor ezzel szemben tagadja, hogy személyesen utasítást adott volna a pénzszállítók elfogására. Az ügyészségnek ezért nem politikai nyilatkozatok, hanem tanúvallomások, iratok és más bizonyítékok alapján kell tisztáznia, történt-e további bűncselekmény, és ha igen, kinek állapítható meg a személyes felelőssége.

Horváth Lóránt legutóbbi megszólalása mindenesetre világossá tette, hogy a sértettek képviselete nem tekinti lezártnak a magasabb szintű döntéshozók felelősségének kérdését. Az aranykonvoj-ügyben már öt gyanúsított van, a nyomozás folytatódik, és a volt miniszterelnök szerepe körüli vita továbbra sem jutott nyugvópontra. A következő valóban döntő fejlemény az lehet, ha az ügyészség újabb konkrét eljárási lépést jelent be.