Fertőző hepatitisztes mongol futár szállítothatott ételeket Budapesten
Komoly járványügyi kérdéseket vet fel az az eset, amelyről a Blikk számolt be pénteken. A lap információi szerint egy mongol állampolgárságú, Budapesten dolgozó ételfutárt magas lázzal és légzési nehézségekkel vittek kórházba, ahol tüdőgyulladást állapítottak meg nála. A vizsgálatok során azonban ennél is aggasztóbb eredményre jutottak: a férfinál fertőző májgyulladást, vagyis hepatitiszt is kimutattak.
A történet azért kapott különösen nagy figyelmet, mert a Blikk értesülései szerint a férfi egy közösségi munkásszálláson lakott közel száz társával, és alkalmi munkavállalóként ételkiszállítással foglalkozott. Vagyis a betegsége előtt, illetve annak lappangási ideje alatt sok emberrel kerülhetett kapcsolatba: éttermekkel, más futárokkal, lakótársakkal és megrendelőkkel is.
Fontos hangsúlyozni: jelenleg nem ismert olyan hivatalos hatósági közlés, amely tömeges megbetegedést erősített volna meg. A kockázat azonban a fertőzés jellege miatt nem vehető félvállról, különösen akkor, ha valóban élelmiszer-kiszállítással foglalkozó emberről van szó.
Nem a tüdőgyulladás miatt lett igazán súlyos az ügy
A lap beszámolója szerint a férfit június 5-én vették fel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe. Magas lázzal, légzési nehézségekkel került kezelés alá, az első diagnózis pedig tüdőgyulladás volt. A betegfelvételhez kapcsolódó vizsgálatok során azonban májgyulladásra utaló fertőzést is kimutattak.
A hepatitisz többféle vírus által okozott májgyulladást jelenthet, és járványügyi szempontból nagyon nem mindegy, pontosan melyik típusról van szó. A cikkben leírt terjedési módok alapján a legnagyobb figyelem ilyenkor jellemzően a hepatitis A-ra irányul, amely szennyezett kézzel, étellel, vízzel vagy közös mosdóhasználat útján is terjedhet.
Ez is érdekelhet
Az NNGYK lakossági tájékoztatói szerint a hepatitis A vírus fertőzött személy székletével szennyezett vízzel, jéggel, ételekkel, illetve szennyezett kézzel érintett étellel is átadható. A betegség tünetei között szerepelhet rossz közérzet, láz, hasi fájdalom, hányinger, étvágytalanság, izom- és ízületi fájdalom, valamint sárgaság is.
Ezért különösen érzékeny helyzet, ha a fertőzés gyanúja olyan embernél merül fel, aki ételekkel, csomagolásokkal, éttermekkel és megrendelőkkel kerülhetett napi kapcsolatba.
A munkásszálló miatt is széles lehet az érintetti kör
A Blikk információi szerint a férfi egy közösségi szálláson élt, ahol közel száz ember lakhatott vele együtt. Ez járványügyi szempontból azért fontos, mert a hepatitis A szoros közösségekben, közös mosdóhasználat mellett könnyebben továbbterjedhet, különösen akkor, ha a higiénés körülmények nem megfelelőek.
Egy ilyen esetben a szakembereknek nemcsak azt kell vizsgálniuk, hogy a beteg kikkel dolgozott együtt, hanem azt is, hogy kikkel lakott egy helyen, kikkel használhatott közös fürdőt, mosdót, konyhát vagy más közös helyiséget. A kontaktkutatás ilyenkor kulcsfontosságú: meg kell próbálni feltérképezni, hogy a fertőzött személy kivel kerülhetett szoros kapcsolatba, és szükség esetén ezeket az embereket is ellenőrizni kell.
A lap szerint az illetékes népegészségügyi hatóságokat értesítették az esetről. Ha ez megtörtént, a járványügyi protokoll alapján a következő lépés az érintettek felkutatása, szükség esetén elkülönítése, vizsgálata és tájékoztatása lehet.
Ételfutárként sok emberrel találkozhatott
Az eset legriasztóbb része az, hogy a férfi a Blikk szerint ételfutárként dolgozott az egyik ismert fővárosi kiszállítási rendszerhez kapcsolódó partnernél. A lap megkeresésére a Wolt magyarországi képviselője azt közölte, hogy a futárok szabályos munkavégzéséért, így az egészségügyi alkalmasságukért sem közvetlenül a cég felel.
Ez a mondat újabb kérdéseket vet fel. Az ételkiszállítás az elmúlt években Budapest mindennapjainak részévé vált, rengetegen rendelnek ebédet, vacsorát, bevásárlást vagy kisebb élelmiszercsomagokat futároktól. A rendszer gyors, kényelmes és sokak számára nélkülözhetetlen, de éppen ezért különösen fontos, hogy az élelmiszerrel érintkező dolgozók egészségügyi alkalmassága és higiénés felkészültsége rendben legyen.
A Blikknek nyilatkozó infektológus szerint aggasztó, ha fertőző májgyulladásban szenvedő ember dolgozik élelmiszer-kiszállítóként, hiszen a vírus nem megfelelő kézmosás, szennyezett felület vagy étellel érintkező csomagolás révén is kockázatot jelenthet. Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni: pusztán attól, hogy valaki átvett egy rendelést egy futártól, még nem biztos, hogy megfertőződött. A fertőzéshez megfelelő körülmények, vírusmennyiség és tényleges átadási út szükséges.
Mit tehet az, aki aggódik?
A legfontosabb most is a pánik helyett az óvatosság. A hepatitis A megelőzésében a legalapvetőbb szabály az alapos kézmosás, különösen mosdóhasználat után, étkezés előtt, ételkészítés előtt és akkor, ha valaki idegen csomagolást, pénzt vagy sokak által érintett tárgyat fogott meg.
Ételrendelésnél érdemes a csomagolás kibontása után kezet mosni, az ételt tiszta tányérra áttenni, és kerülni, hogy a külső csomagolóanyag közvetlenül érintkezzen az étkezéshez használt felületekkel. Ezek egyszerű lépések, de sokat számíthatnak nemcsak hepatitisz, hanem más fertőzések megelőzésében is.
Aki az elmúlt napokban ételt rendelt, és lázat, rossz közérzetet, hasi panaszokat, hányingert, sötét vizeletet vagy sárgaságot tapasztal, annak érdemes orvoshoz fordulnia. A tünetek azonban nem mindig jelennek meg azonnal, és sok más betegség is okozhat hasonló panaszokat, ezért az öndiagnózis helyett orvosi tanácsra van szükség.
A nagy kérdés: működtek-e a szabályok?
Az ügy egyik legfontosabb tanulsága az lehet, hogy mennyire ellenőrizhető ma Magyarországon az alkalmi munkavállalók, különösen az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő futárok egészségügyi alkalmassága. A Blikk által megszólaltatott szakértő szerint az ilyen munkakörökben kötelező a megfelelő egészségügyi alkalmassági igazolás, és a szabályok betartása nem lehet formaság.
Ha egy fertőző betegséggel érintett futár valóban munkát végzett, akkor azt kell tisztázni, mikor fertőződhetett meg, volt-e érvényes alkalmassági vizsgálata, dolgozott-e tünetesen, és a munkáltatói láncban kinek milyen ellenőrzési kötelezettsége volt. Ezekre jelenleg csak hatósági vizsgálat adhat megnyugtató választ.
Az eset ugyanakkor túlmutat egyetlen futáron. Rávilágít arra, hogy az ételkiszállításban dolgozó, sokszor kiszolgáltatott helyzetű, alkalmi vagy külföldi munkavállalók egészségügyi ellenőrzése nem lehet szürke zóna. A fogyasztók biztonsága, a munkavállalók védelme és a járványügyi megelőzés ugyanannak a rendszernek a része.
Egyelőre nincs hivatalosan megerősített tömeges fertőzés, de a hatóságoknak gyorsan és átláthatóan kell lépniük. A közvéleménynek pedig nem rémhírekre, hanem pontos tájékoztatásra van szüksége: hány ember lehet érintett, milyen típusú hepatitiszről van szó, megtörtént-e a kontaktkutatás, és kell-e bármilyen további óvintézkedés azoknak, akik az érintett futárral kapcsolatba kerülhettek.
Addig is a legfontosabb tanács egyszerű: alapos kézmosás, tiszta étkezési környezet, és tünetek esetén orvosi segítség. A pánik nem segít, de a felelős óvatosság most nagyon is indokolt.