Elkezdett ketyegni Sulyok Tamás hivatali ideje, itt a pontos dátum mikor kell távoznia
Ha az Országgyűlés ma, 2026. július 13-án megszavazza az Alaptörvény módosítását, akkor Sulyok Tamás hivatali ideje gyakorlatilag visszaszámlálásba fordulhat. A pontos dátum attól függ, hogy az Országgyűlés elnöke mikor küldi meg neki az elfogadott módosítást, Sulyok aláírja-e, vagy megpróbál időt nyerni az Alkotmánybíróságnál. A legrövidebb forgatókönyv szerint akár július 18-án lezárulhat az ügy, a maximális időhúzással viszont július 23-a lehet a kulcsnap.
A gyors számítás: július 18. vagy július 23.
Az Alaptörvény szabálya szerint az elfogadott Alaptörvény-módosítást az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöknek ezután a kézhezvételtől számított öt napon belül alá kell írnia, és el kell rendelnie a hivatalos lapban való kihirdetését.
Ha tehát a módosítást ma, július 13-án fogadják el, és még ma meg is kapja Sulyok Tamás, akkor az ő ötnapos határideje július 18-án jár le. Ez lenne a leggyorsabb politikai menetrend.
Van azonban egy lassabb, de még mindig szabályos út is. Ha az Országgyűlés elnöke kihasználja a saját ötnapos határidejét, és csak július 18-án küldi meg az elfogadott módosítást Sulyoknak, akkor az államfő aláírási határideje július 23-án járna le. Ezért a reális felső határ, ha nincs alkotmánybírósági kitérő, július 23.
Mikor kell ténylegesen távoznia?
Ez a módosítás pontos szövegétől függ. Ha a törvény úgy rendelkezik, hogy Sulyok Tamás megbízatása a kihirdetéssel vagy a hatálybalépéssel megszűnik, akkor a távozás napja a Magyar Közlönyben való kihirdetéshez, illetve az abban megjelölt hatálybalépési dátumhoz kötődik.
Ez is érdekelhet
Magyarul: ha ma elfogadják, az Országgyűlés azonnal továbbítja, Sulyok pedig nem húzza az időt, akkor akár július 18. lehet az a nap, amikor a távozása jogilag beállhat. Ha minden szereplő a rendelkezésére álló határidő végéig vár, akkor július 23. lehet a végső nap.
Ha az elfogadott módosítás külön hatálybalépési napot tartalmaz, akkor az dönt. Ha például azt írja elő, hogy a módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, akkor a távozás egy nappal későbbre csúszhat. Ezért a teljesen pontos dátumhoz a végleges, elfogadott szöveg hatálybaléptető rendelkezése lesz a kulcs.
Sulyok nem vétózhatja meg politikai alapon
A köztársasági elnök mozgástere Alaptörvény-módosításnál szűkebb, mint egy sima törvénynél. Itt nem arról van szó, hogy politikailag nem ért egyet, ezért visszaküldi az Országgyűlésnek. Az Alaptörvény szerint csak akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó eljárási követelményeket nem tartották meg. Ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg ilyen hibát, a köztársasági elnöknek haladéktalanul alá kell írnia a módosítást.
Ez nagyon fontos: Sulyok nem mondhatja egyszerűen azt, hogy nem tetszik neki a tartalom, ezért nem írja alá. Tartalmi vétója ebben a helyzetben nincs. Legfeljebb eljárási hibára hivatkozva kérhet alkotmánybírósági vizsgálatot.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény-módosítást csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja, és az ilyen indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül dönt. Ez azt jelenti, hogy ha Sulyok az AB-hez fordul, akkor a távozás akár hetekkel is csúszhat, de csak akkor, ha valóban eljárási vizsgálatot kér.
Mi történik, ha ellenáll?
Ha Sulyok Tamás egyszerűen nem írja alá a módosítást, nem küldi az Alkotmánybíróság elé eljárási okból, és a határidőt is elmulasztja, az már nem politikai véleménynyilvánítás lenne, hanem az alkotmányos kötelezettsége megszegésének kérdését vetné fel.
Ilyenkor jöhet a megfosztási eljárás. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást, ha az elnök az Alaptörvényt vagy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsérti, illetve szándékos bűncselekményt követ el. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A legfontosabb következmény azonnali lenne: az Országgyűlés megfosztási eljárást megindító határozatától kezdve Sulyok Tamás a megfosztási eljárás befejezéséig nem gyakorolhatná köztársasági elnöki hatásköreit.
Vagyis ha ellenáll, azzal nem feltétlenül nyer időt. Könnyen lehet, hogy éppen ellenkezőleg: a parlamenti kétharmad egy megfosztási eljárással azonnal kivenné a kezéből az elnöki jogosítványokat.
Ki gyakorolja a hatásköreit, ha kiesik?
Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, vagy átmenetileg nem gyakorolhatja a hatásköreit, akkor az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy a helyettesítés idején a házelnök nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, helyette az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el a házelnöki feladatokat.
Ez politikailag különösen érdekes, mert a jelenlegi helyzetben Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök kerülhetne átmenetileg olyan pozícióba, amelyben az államfői hatásköröket gyakorolja, amíg az új köztársasági elnököt meg nem választják és hivatalba nem lép.
Az új államfőt 30 napon belül kell megválasztani
Ha Sulyok Tamás megbízatása idő előtt megszűnik, az Országgyűlésnek a megszűnéstől számított harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választania. Az új államfő a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Ez alapján, ha Sulyok megbízatása például július 18-án szűnik meg, akkor az új elnököt legkésőbb augusztus 17-ig kell megválasztani, és a megválasztott államfő a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hivatalba.
Ha a távozás július 23-ra csúszik, akkor az új államfő megválasztásának határideje augusztus 22. lenne.
A lényeg: a visszaszámlálás ma indulhat el
Ha ma megszavazzák az Alaptörvény módosítását, Sulyok Tamás mozgástere nagyon szűk lesz. Aláírhatja, és akkor a saját távozásához vezető folyamatot ő maga zárja le. Fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de csak eljárási kifogással, nem politikai egyet nem értés alapján. Vagy ellenállhat, de akkor megfosztási eljárás indulhat ellene, amely már a megindítás pillanatától megfoszthatja őt a hatáskörei gyakorlásától.
A leggyorsabb dátum: július 18.
A teljes, rendes határidőkkel számolt legkésőbbi dátum: július 23.
Alkotmánybírósági kitérővel: akár augusztus második feléig is húzódhat a folyamat, de ha az AB nem talál eljárási hibát, Sulyoknak haladéktalanul alá kell írnia.
Ezért lett kulcsfontosságú a mai szavazás: ha a kétharmad átviszi a módosítást, onnantól Sulyok Tamás hivatali ideje nem politikai találgatás, hanem napokban mérhető közjogi visszaszámlálás.