Döntött a parlament: indulhat a politikusok és rokonaik vagyonosodási vizsgálata
Új korszak kezdődhet a magyar politikusok vagyonának ellenőrzésében: az Országgyűlés november 3-án elfogadta a vagyonosodási vizsgálatokról szóló törvényt. A döntés értelmében a NAV hamarosan nemcsak a politikusok vagyonnyilatkozatait nézheti át, hanem azt is, hogy ingatlanjaikra, cégeikre, befektetéseikre és életvitelükre valóban futotta-e a legálisan megszerzett, adózott jövedelmükből. A vizsgálatok a korábbi Fidesz-kormány több ismert szereplőjét, köztük Orbán Viktort, Rogán Antalt, Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is érinthetik. Van azonban egy komoly bökkenő: egyes családtagok vagyona kikerülhet a közvetlenh ellenőrzés alól.
A parlament 145 igen szavazattal és 48 tartózkodás mellett fogadta el az új szabályozást. Magyar Péter miniszterelnök korábban azzal indokolta a törvény szükségességét, hogy a vagyonnyilatkozatok sok esetben nem adtak megfelelő képet a politikusok tényleges vagyoni helyzetéről.
Akár harminc napon belül megkezdődhetnek az első vizsgálatok
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt követően harminc napon belül meg kell kezdeni azoknak a volt politikai vezetőknek az ellenőrzését, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.
Ez a 2018–2022-es és a 2022–2026-os parlamenti ciklus számos korábbi szereplőjét érintheti.
A NAV többek között az ingatlanokat, bankszámlákat, befektetéseket, vállalkozói érdekeltségeket és az életviteli kiadásokat vetheti össze a bevallott jövedelmekkel. Az adóhatóság más magyar és külföldi hatóságoktól is kérhet adatokat.
Ez is érdekelhet
Az eljárás kezdetben kockázatelemzés, nem automatikus adóellenőrzés vagy vagyonelkobzás. Ha viszont megmagyarázhatatlan vagyongyarapodásra utaló körülményt találnak, további vizsgálat indulhat.
Orbán Viktor, Rogán Antal és Lázár János is a vizsgáltak között lehet
Az új rendszer a miniszterelnökökre, miniszterekre, országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, államtitkárokra, valamint több más vezető politikai tisztségviselőre is kiterjed.
A korábbi kormány tagjai közül Orbán Viktor, Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter, Varga Judit, Varga Mihály és más volt vezetők is bekerülhetnek az ellenőrzési körbe.
Fontos, hogy a vizsgálat megindulása önmagában senkivel szemben nem jelent bűncselekményre utaló gyanút. Az új szabályozás éppen azt célozza, hogy az ellenőrzés ne kizárólag előzetes gyanú alapján történjen.
És mi lesz Orbán Ráhel, Tiborcz István vagy Orbán Győző vagyonával?
A törvény egyik legvitatottabb pontja a hozzátartozók ellenőrzése.
A házastársak és élettársak vagyonát vizsgálhatja a NAV, a szülők és gyermekek esetében azonban meghatározó feltétel a közös háztartás.
Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor külön háztartásban élő lánya, Orbán Ráhel, veje, Tiborcz István, valamint édesapja, Orbán Győző nem kerül automatikusan vagyonosodási vizsgálat alá pusztán a családi kapcsolat miatt.
Ugyanakkor a NAV olyan személyekre és vállalkozásokra is kiterjesztheti az ellenőrzést, amelyeknek a vizsgált politikus vagyont adott át.
A Transparency International Magyarország és a K-Monitor szakértői szerint a hozzátartozói kör szűk meghatározása jelentős kiskapukat hagyhat, hiszen a felnőtt gyermekek rendszerint már nem szüleikkel élnek.
Ötmillió forintos adóhiánynál nyilvánosságra kerülhetnek a nevek
Az új szabályok szerint a NAV havonta nyilvánosságra hozza az elvégzett vagyonosodási vizsgálatok számát, az indított adóellenőrzéseket és a bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentések adatait.
Ha egy politikusnál legalább ötmillió forintos, jogerősen megállapított adóhiányt találnak, az érintett neve és a hiány összege is nyilvános listára kerülhet.
Ha a vizsgálat bűncselekmény gyanúját tárja fel, az adóhatóság értesíti a nyomozó szerveket. A vagyongyarapodás és az adózott jövedelem közötti eltérés azonban önmagában még nem bizonyít bűncselekményt.
Húsz évet ígértek, de tényleg visszanézhetnek addig?
Magyar Péter korábban húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatokat ígért. A kormány szerint az új törvény lehetőséget is biztosíthat ilyen időtávú áttekintésre.
A korrupcióellenes szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a törvény nem határozza meg kellő pontossággal a vizsgálandó vagyongyarapodás időszakát, az adókövetelésekre vonatkozó általános elévülési szabályok pedig korlátozhatják a tényleges következményeket.
További vitatott részlet, hogy a jelenlegi kormánytagok és parlamenti képviselők esetében főszabály szerint csak megbízatásuk második évének végén kezdődik az automatikus ellenőrzés. Ha azonban előbb távoznak tisztségükből, harminc napon belül soron kívüli vizsgálat következik.
A Fidesz és a KDNP szerint a szabályozás politikai célokra is felhasználható, mivel a NAV a végrehajtó hatalom szervezetrendszeréhez tartozik. A kormány viszont azt hangsúlyozza, hogy az ellenőrzések objektív adatokon alapulnak, és a jelenlegi politikai vezetőkre is kiterjednek.
A parlamenti döntés tehát fontos változást hoz: a politikusoknak a jövőben nemcsak nyilatkozniuk kell a vagyonukról, hanem annak eredetét is alaposabban ellenőrizhetik. Az igazi próba azonban az lesz, hogy a NAV képes-e a nagy értékű és összetett vagyonügyleteket feltárni, és az ellenőrzések valóban minden érintettre egyformán vonatkoznak-e.