Beperelték Tóth Gabit az NKA-s pénzek miatt
Beperelték Tóth Gabit az NKA-s pénzek miatt: most már bíróság elé kerülhet, mire mentek a támogatások
Újabb fordulat jött a Tóth Gabi körüli NKA-s támogatások ügyében: egy Redditen közzétett beszámoló szerint közérdekű adatigénylést küldtek Tóth Gabriellának és az általa tulajdonolt Egy a Ritmusunk Kft.-nek, hogy részletesen számoljanak be a pályázati pénzek felhasználásáról, és hozzák nyilvánosságra az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat. A bejegyzés szerint választ nem kaptak, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak, valamint bírósági keresetet is benyújtottak.
Nem az a kérdés, hogy kaphat-e támogatást, hanem az, hogy mire ment el
Tóth Gabi neve az elmúlt hónapokban többször is előkerült az NKA-támogatások miatt. A Nemzeti Kulturális Alap hivatalos döntési listáján szerepel, hogy Tóth Gabriella 5 millió forint alkotói támogatást kapott új dalok létrehozására, az Egy a Ritmusunk Kft. pedig 9 millió forintot Tóth Gabi videóklipjének elkészítésére. Ugyanezen a listán Valla Béla Attila is 5 millió forint támogatást kapott Tóth Gabi új albumának dalszövegeire.
Ez együtt már nem apró kulturális melléktétel, hanem egy előadó körül megjelenő, több jogcímen futó állami támogatási csomag. Önmagában az, hogy egy zenész vagy előadó kulturális támogatást kap, természetesen nem jogsértés. Az NKA éppen arra jött létre, hogy kulturális projekteket, alkotókat, előadásokat, könyveket, filmeket, zenei munkákat és művészeti programokat támogasson.
A kérdés nem ez.
A kérdés az, hogy a pénzt pontosan mire költötték, milyen dokumentumok igazolják a teljesítést, milyen költségvetés alapján készült a videóklip, milyen szerződések kapcsolódnak hozzá, kik voltak az alvállalkozók, és a nyilvánosság mit láthat mindebből.
Ez is érdekelhet
Mert közpénzről beszélünk.
A cég is reflektorfénybe került
Az Egy a Ritmusunk Kft. különösen érdekes szereplője lett az ügynek, mert a HVG korábban arról írt: Tóth Gabi cége alapítása évében már milliós nyereséget termelt, miközben az NKA is megtolta 9 millió forinttal. A cég kapcsán az is feltűnő volt, hogy a beszámoló szerint alkalmazott nélkül sikerült nyereségesen működnie.
Ez megint nem automatikus bizonyíték semmire. Egy kft. dolgozhat megbízottakkal, alvállalkozókkal, szerződéses partnerekkel, és attól, hogy nincs alkalmazottja, még lehet valós gazdasági tevékenysége.
De éppen ezért lenne fontos az átláthatóság. Ha minden szabályosan történt, akkor a dokumentumoknak ezt kellene megmutatniuk. Ha a támogatásból valóban videóklip készült, ha a költségek indokoltak, ha a teljesítés igazolható, akkor a nyilvánosságra hozott iratok nem gyengítik, hanem erősítik Tóth Gabi és cége pozícióját.
A hallgatás viszont mindig gyanút szül.
15 nap van a közérdekű adatigénylésre
A Reddit-poszt szerint az adatigénylők azért fordultak a NAIH-hoz és a bírósághoz, mert a 15 napos határidő leteltével sem kaptak választ. Az Infotv. alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek főszabály szerint legfeljebb 15 napon belül kell eleget tenni. Ha az igénylés jelentős terjedelmű vagy nagyszámú adatra vonatkozik, a határidő egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható, de erről az igénylőt határidőben tájékoztatni kell.
Ez a szabály azért fontos, mert nem szívességről van szó. A közérdekű adatigénylés nem udvarias kérés, amelyre majd akkor válaszol valaki, amikor kedve van. Ha az érintett adatkezelőre kiterjed az Infotv. szerinti kötelezettség, akkor annak határideje és jogi rendje van.
Itt persze a bírósági eljárás egyik kérdése éppen az lehet, hogy Tóth Gabriella és az Egy a Ritmusunk Kft. pontosan milyen körben és milyen dokumentumokra köteles adatot szolgáltatni. Egy magáncég nem ugyanaz, mint egy minisztérium vagy állami szerv. De ha közpénzt, állami támogatást kapott, akkor a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatok közérdekből nyilvános jellege komolyan felmerülhet.
Ezt a vitát nem Facebook-kommentek, hanem jogszabályok és bírósági döntések fogják eldönteni.
A NAIH és a bíróság elé kerülhet az ügy
A poszt alapján az adatigénylők két irányba léptek: egyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak, másrészt bírósági keresetet nyújtottak be. Emellett jelezték a Nemzeti Támogatáskezelő felé is, hogy álláspontjuk szerint a pályázó nem teljesíti a transzparenciára és nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit.
Fontos pontosítani: a kereset benyújtása nem jelenti azt, hogy Tóth Gabi vagy cége jogsértést követett el. Azt sem jelenti, hogy a bíróság már bármit kimondott volna. Jelenleg arról van szó, hogy az adatigénylők szerint nem kaptak választ, ezért jogi útra terelték az ügyet.
A per valódi tétje az lehet, hogy a bíróság kimondja-e: a kért dokumentumokat ki kell adni, és ha igen, milyen terjedelemben. Ha pedig a támogatási szerződések, költségvetések, számlák, teljesítésigazolások vagy beszámolók nyilvánosságra kerülnek, akkor abból már pontosabban látható lesz, mire mentek az NKA-s pénzek.
A közpénz nem magánügy
A történet erkölcsi része ennél egyszerűbb. Ha valaki közpénzt kap kulturális célra, akkor a közvéleménynek joga van tudni, mi lett belőle. Nem azért, mert minden támogatott művész gyanús. Hanem azért, mert az állami támogatás nem magánadomány, nem rajongói ajándék és nem politikai jutalomfalat.
Ez a pénz adófizetőktől érkezik.
Aki pedig közpénzből valósít meg alkotói projektet, annak el kell viselnie, hogy kérdések érkeznek. Mennyi volt a klip? Ki készítette? Milyen szolgáltatásokat fizettek belőle? Milyen teljesítést igazoltak? Mikor készült el? Hol érhető el? Milyen beszámolót nyújtottak be?
Ezek nem rosszindulatú kérdések. Ezek egy normálisan működő közpénzrendszer alapvető kérdései.
Tóth Gabi számára is jobb lenne a teljes átláthatóság
Az ügy könnyen politikai és kulturális lövészárokká válhat, mert Tóth Gabi az elmúlt években nem pusztán énekesként, hanem közéleti szereplőként is megjelent. Emiatt minden állami támogatása nagyobb figyelmet kap, mint egy kevésbé ismert előadóé.
Pont ezért lenne érdeke, hogy a lehető legtisztábban lezárja a kérdést.
Ha a pénzek szabályosan mentek el, akkor mutassák meg a dokumentumokat. Ha a videóklip elkészült, ha a költségvetés indokolt, ha a támogatási feltételeket betartották, akkor a nyilvánosság nem ellenség, hanem tisztázási lehetőség.
A legrosszabb stratégia az elhallgatás, mert az csak tovább erősíti azt az érzést, hogy valamit rejtegetnek.
Most már nem elég annyi, hogy „minden rendben”
A Tóth Gabi-ügy azért lett fontos, mert túlmutat egyetlen előadón. Arról szól, hogyan működik az állami kultúratámogatás, kik kapnak pénzt, milyen indokkal, milyen ellenőrzés mellett, és mennyire látható a nyilvánosság számára a felhasználás.
A Nemzeti Kulturális Alap döntési listája alapján a támogatások ténye ismert. A következő kérdés az, hogy a felhasználás részletei mennyire ellenőrizhetők.
Ha az adatigénylés és a per nyomán kiderülnek a részletek, az nemcsak Tóth Gabi ügyében lehet fontos, hanem minden hasonló állami támogatásnál. Mert a kulturális pénzeknél is ugyanaz az alapelv érvényes, mint bármely más közpénznél:
nem elég elkölteni.
El is kell számolni vele.
És ha erre csak bírósági kereset után kerül sor, az már önmagában nagyon rossz bizonyítvány a rendszer átláthatóságáról.