A Tisza Párt másfél-két éven belül új választási törvényt fogadhat el, amely alapjaiban írná át azt a rendszert, amelyet a Fidesz hosszú éveken át saját politikai túlélésének egyik legfontosabb eszközeként használt. Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese és jogi vezetője a 24.hu-nak arról beszélt: olyan arányosabb választási rendszert akarnak létrehozni, amely jó eséllyel kizárja, hogy egyetlen párt újra kétharmados többséget szerezzen.

Ez politikailag hatalmas vállalás, mert a Tisza éppen most rendelkezik kétharmados parlamenti felhatalmazással, vagyis elvileg ugyanúgy élhetne a rendszer torzításaival, ahogy korábban a Fidesz tette. A bejelentés lényege éppen az, hogy nem ezt az utat választanák: a jelenlegi kormánytöbbség saját jövőbeli mozgásterét is korlátozná annak érdekében, hogy Magyarországon ne lehessen újra egyetlen politikai erőnek szinte korlátlan közjogi hatalma.

A győzteskompenzáció és a levélszavazatok is célkeresztbe kerülhetnek

Melléthei-Barna szerint a jelenlegi választási rendszer több ponton is torzította a politikai versenyt. Külön kiemelte a győzteskompenzációt és a levélszavazatok rendszerét, amelyek a Fidesz-korszakban évekig a kétharmados többségek egyik fontos technikai hátterét adták. A győzteskompenzáció lényege, hogy nemcsak a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok kerülnek a pártlistákhoz, hanem a győztes jelölt „felesleges” szavazatai is, vagyis a rendszer tovább erősíti azt, aki egyébként is nyer.

Ez a szabály sokáig a Fidesznek kedvezett, mert a választási rendszer nem pusztán többséget adott a győztesnek, hanem aránytalanul felnagyította a győzelmét. Így fordulhatott elő, hogy egy politikai erő a leadott szavazatok arányához képest jóval nagyobb parlamenti hatalmat kapott, és kétharmaddal írhatta át az ország közjogi berendezkedését. A Tisza most éppen ezt a logikát akarja megtörni.

A bejelentés ezért nem egyszerű technikai jogalkotási kérdés. Arról szól, hogy a következő választások után ne ismétlődhessen meg az a helyzet, amelyben egy párt a választási rendszer sajátosságai miatt túlhatalmat szerez, majd ezt a túlhatalmat intézmények, szabályok és közpénzes hálózatok bebetonozására használja.

Ez is érdekelhet

A Tisza saját kétharmadának is határt szabna

A legfontosabb politikai üzenet az, hogy a Tisza saját hatalmát is szűkítené. Ez éles különbség a Fidesz korábbi gyakorlatához képest, amely a kétharmados felhatalmazást nem önkorlátozásra, hanem a rendszer tartós átírására használta. Melléthei-Barna mondata, miszerint olyan választási rendszert hoznak létre, amely jó eséllyel kizárja egy párt kétharmadát, lényegében annak beismerése: a magyar demokrácia egyik legnagyobb veszélye az volt, hogy túl könnyen lehetett túl nagy hatalmat szerezni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy erős választói felhatalmazás ne számítana. A kormányozhatóság fontos, de nem mindegy, hogy a többségből túlhatalom lesz-e. Egy arányosabb rendszerben a választók akarata pontosabban jelenhet meg a parlamentben, a pártok kénytelenek lehetnek együttműködni, és a nagy közjogi döntésekhez valódi politikai konszenzust kell keresni.

A Fidesznek ez különösen kellemetlen lehet, mert a párt most ellenzékből bírálja azt a Tiszát, amely éppen azt a rendszert bontaná le, amelynek aránytalanságai korábban Orbán Viktor hatalmát biztosították. Ha a Tisza valóban elfogad egy ilyen törvényt, az nehezen illik bele abba a fideszes narratívába, hogy Magyar Péterék csak a saját hatalmukat akarják bebetonozni.

Előbb új alkotmány, aztán választási reform

A frakcióvezető-helyettes szerint a választási reformra az új alkotmány elfogadása és az azt megerősítő népszavazás után kerülhet sor. A menetrend tehát nem azonnali, de a politikus szerint másfél, legfeljebb két éven belül megtörténhet. Ez azt jelenti, hogy a Tisza nem egyszerűen egy gyors törvénymódosítással akar hozzányúlni a rendszerhez, hanem egy nagyobb közjogi átalakítás részeként.

Ez logikus sorrendnek tűnik, mert a választási rendszer az állam működésének egyik alapja. Ha valóban új alkotmányos rend épül, akkor annak egyik legfontosabb garanciája éppen az lehet, hogy a választási szabályok ne egyetlen politikai oldal érdekei szerint legyenek kialakítva. A magyar demokrácia elmúlt másfél évtizedének egyik tanulsága ugyanis az, hogy a választási törvény nem pusztán technikai szabályzat, hanem hatalmi szerkezet.

A reform akkor lesz hiteles, ha nem bosszútörvényként, nem aktuális pártérdekből, hanem világos, előre látható, mindenkire egyformán vonatkozó szabályrendszerként születik meg. Ha a cél valóban az arányosság és a kétharmados túlhatalom minimalizálása, akkor a Tisza olyan féket építhet be a rendszerbe, amely később saját magát is korlátozza.

Sulyok Tamás ügye rövid időn belül lezárulhat

Melléthei-Barna az Alaptörvény 17. módosítása körüli vitákról is beszélt, különösen Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzetéről. A politikus nem számít alkotmányos válságra, szerinte az államfő előtt három út áll: aláírja a megbízatása megszüntetéséről szóló jogszabályt, lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, amivel legfeljebb időt nyerhet.

A Tisza jogi vezetője szerint Sulyok helyzete nagyon rövid időn belül megoldódik, és hangsúlyozta, hogy a közjogi méltóságok ilyen módon történő leváltása egyedi, rendkívüli eset, nem általános gyakorlat. Ez fontos kitétel, mert a Fidesz éppen azzal támadja a módosítást, hogy precedenst teremthet politikai leszámolásokra. A Tisza ezzel szemben azt állítja: a jelenlegi helyzet különleges, és nem arról van szó, hogy a jövőben minden közjogi szereplőt politikai kény szerint lehetne eltávolítani.

A vita ezzel együtt súlyos marad, hiszen a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése rendkívül erős közjogi lépés. A Tisza álláspontja szerint azonban a választói felhatalmazás és az Orbán-rendszer közjogi örökségének lebontása indokolja a rendkívüli megoldást.

A 12 éves mandátumkorlát is a politikai megújulást célozza

A 17. módosítás másik nagy vitapontja a képviselői mandátum 12 éves korlátozása. Melléthei-Barna szerint ez valóban korlátozás, de világos társadalmi célja van: új politikai erők, új politikusok és új szereplők beengedése a közéletbe. A Tisza jogi vezetője úgy érvel, hogy a magyar politika túl hosszú időre záródott rá ugyanazokra az arcokra, ugyanazokra a hálózatokra és ugyanazokra a pártelitekre.

A szabály az ellenzéki politikusokat először 2030-ban érintené, vagyis a Tisza szerint van felkészülési idő. A Fidesz azonban ezt úgy értelmezi, hogy a kormánytöbbség politikai versenytársakat szorítana ki. A vita itt is arról szól, hogy reformnak vagy hatalmi eszköznek látjuk-e a korlátozást. Az biztos, hogy a lépés alapjaiban változtatná meg a magyar parlamenti politizálás logikáját, hiszen a hivatásos, évtizedekig ugyanott ülő képviselői kar helyett gyorsabb politikai cserélődést kényszerítene ki.

A Fidesz nehezen támadhatja azt, amit egykor maga épített

A történet legnagyobb politikai iróniája, hogy a Fidesz most jogállami veszélyt kiált, miközben a jelenlegi torz választási rendszer, a közjogi bebetonozás és a kétharmados túlhatalom kultúrája nagyrészt az ő korszakának terméke. Most, amikor a Tisza azt ígéri, hogy arányosabb rendszert hoz létre, és csökkenti annak esélyét, hogy bárki újra ekkora hatalmat koncentráljon, a Fidesz nehezen tudja hitelesen előadni, hogy kizárólag a demokráciát félti.

Természetesen a Tiszának is bizonyítania kell. Egy új választási törvényt nem lehet politikai bosszúként vagy aktuális előnyre szabott rendszerként elfogadni. Nyilvános vita, szakmai egyeztetés, világos szabályok és erős garanciák kellenek ahhoz, hogy a reform ne újabb hatalmi technika legyen, hanem valódi demokratikus korrekció.

Ha viszont a Tisza valóban olyan rendszert alkot, amelyben egyetlen párt sem tud könnyen kétharmadot szerezni, az a kormányváltás egyik legfontosabb intézményi következménye lehet. Mert akkor nemcsak az Orbán-rendszer egyik fő eszközét bontják le, hanem azt a lehetőséget is, hogy bárki más ugyanazon az úton építsen ki újabb túlhatalmat.

A magyar politika egyik legnagyobb kérdése most az, hogy a Tisza kétharmada önmagát is képes-e korlátozni. Ha igen, az valóban új korszak kezdete lehet. Ha nem, akkor a Fidesz kritikái könnyebben találnak majd célba. A bejelentés alapján azonban az irány egyértelmű: kevesebb torzítás, arányosabb képviselet, és olyan választási rendszer, amelyben a kétharmad többé nem a hatalomtechnika jutalma, hanem szinte elérhetetlen kivétel.