Magyar Péter beleszállt Szijjártóba, annyi az új munkahelynek?
Magyar Péter videóban is reagált arra, hogy Szijjártó Péter visszaadja parlamenti mandátumát, és a BYD kínai elektromosautó-gyártónál folytatná. A miniszterelnök nem finomkodott: szerinte a volt külügyminiszter ahhoz a globális kínai multicéghez igazol, amelynek korábban több száz milliárd forint állami támogatást lobbizott ki. Magyar úgy fogalmazott: „Ezt minden európai országban korrupciónak hívják. Abból is a legvérlázítóbb fajtának.”
A kijelentés politikailag brutális, jogilag pedig nagyon súlyos terepre viszi az ügyet. Fontos különválasztani: Magyar Péter állítása politikai vád, a büntetőjogi felelősséghez bizonyítékok, iratok, időpontok, döntési láncok és hatósági eljárás kellenének. De ettől még a Szijjártó–BYD-ügy már most az egyik leglátványosabb példája lehet annak, amit Nyugaton „forgóajtó-jelenségnek” neveznek: amikor egy volt kormányzati csúcsszereplő rövid időn belül annál a gazdasági körnél bukkan fel, amelynek ügyeivel korábban miniszterként foglalkozott.
Magyar szerint most derült ki, miért nyomta Szijjártó a kínai beruházásokat
Magyar Péter videójában azt mondta, Szijjártó bejelentésével világossá vált, miért lobbizott a volt külügyminiszter éveken át a kínai autó- és akkugyárak mellett. A miniszterelnök szerint mindez a magyar vízkészletek, a helyi közösségek és az emberek egészségének kockáztatása mellett történt, most pedig Szijjártó éppen annál a cégnél folytatná, amelynek magyarországi terjeszkedése az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik zászlóshajója volt.
Ez nem pusztán morális kérdés. Magyar szerint súlyos jogi aggályokat is felvet, hogy Szijjártó néhány hónappal külügyminiszteri megbízatásának megszűnése után olyan vállalatnál vállalna munkát, amelynek korábban állami támogatást lobbizott ki. A miniszterelnök különösen erős mondatot használt: szerinte egy ekkora cég akkor alkalmaz ilyen embert, ha meg akarja hálálni azt a segítséget, amelyet miniszterként nyújtott neki.
Ez a mondat a BYD-nek is kellemetlen lehet. Egy globális vállalatnak Európában nem mindegy, milyen politikai árnyék vetül rá. Ha a cég neve összekapcsolódik azzal a képpel, hogy egy volt magyar külügyminisztert alkalmaz, akinek korábbi kormányzati döntései, kínai kapcsolatai és Lavrovval kapcsolatos kiszivárgott felvételei miatt amúgy is komoly viták voltak az uniós térben, az már nem csak magyar belpolitikai ügy, hanem reputációs kockázat.
Ez is érdekelhet
A BYD-nek is rosszul jöhet ez a bélyeg
A Fidesz sikertörténetként próbálja eladni Szijjártó távozását. Havasi Bertalan szerint a volt külügyminiszter kétszer is egyeztetett Orbán Viktorral az elmúlt hetekben, a Fidesz pedig úgy keretezi az ügyet, mintha Szijjártó a „legfontosabb és legjelentősebb magyar cégvezető” lenne a világon. Orbán állítólag a nyár legnagyobb igazolásának nevezte a történteket.
Csakhogy a nemzetközi üzleti világban nem biztos, hogy ez ilyen egyszerűen működik. A BYD számára Szijjártó neve egyszerre jelenthet kapcsolatot, politikai tapasztalatot és problémát. Egyfelől nyilvánvaló, hogy egy volt külügyminiszter hatalmas kapcsolati tőkét hoz. Másfelől éppen ez a kapcsolati tőke az, ami miatt az ügy összeférhetetlenségi szagúvá válik. Ha Európában úgy kezdik emlegetni a BYD-t, mint azt a kínai vállalatot, amely egy frissen távozó, korábban kínai beruházásokat támogató magyar minisztert ültet vezető pozícióba, az nagyon gyorsan kellemetlen címkévé válhat.
A vállalatnak különösen rosszul jöhet, ha az ügy nemcsak magyar belpolitikai botrányként, hanem uniós szinten is a kínai befolyás, a politikai kapcsolatok és a volt kormánytagok magánszektorba áramlásának példájaként jelenik meg. Magyar Péter pontosan erre játszik rá: nemcsak Szijjártót támadja, hanem azt is üzeni a BYD-nek, hogy ez az igazolás nem biztos, hogy megéri az árát.
A Tisza még törvénnyel is ráfordulhat az ügyre
Magyarországon jelenleg nincs olyan általános karenciaszabály, amely automatikusan megakadályozná, hogy egy volt miniszter rövid időn belül olyan cégnél vállaljon állást, amelyhez korábbi kormányzati munkája kapcsolódott. Ezért Szijjártó ügye most nem feltétlenül jogilag megállítható, hanem politikailag és etikailag robbanékony.
Deítható, hanem politikail a Tiszának van mozgástere. A kormány hozhat olyan általános, mindenkire vonatkozó szabályt, amely a jövőben előírja: volt miniszterek, államtitkárok és kiemelt kormányzati tisztségviselők csak független etikai vizsgálat után vállalhatnak olyan magánszektorbeli állást, amely közvetlenül kapcsolódik korábbi területükhöz. Svédországban, Franciaországban, Hollandiában és az Európai Bizottságnál is léteznek hasonló fékek, éppen azért, hogy a közszolgálat ne tűnjön ugródeszkának későbbi magánelőnyökhöz.
Egy ilyen törvény nem lehet személyre szabott bosszú Szijjártó ellen, mert az jogállami szempontból támadható lenne. De egy általános, előre látható, világos karenciaszabály teljesen védhető lenne. A kérdés az, hogy a Tisza megelégszik-e a politikai támadással, vagy ebből az ügyből csinálja meg az egyik első nagy „tisztasági törvényét”.
Annyi lehet az új munkahelynek?
Erre most még nem lehet biztos választ adni. Jogilag önmagában attól, hogy Magyar Péter keményen nekiment Szijjártónak, nem szűnik meg automatikusan a BYD-s állás. Ha nincs hatályos tiltó szabály, és nincs bizonyíték arra, hogy a későbbi munkaszerződés már miniszteri időszakban befolyásolta Szijjártó döntéseit, akkor az ügy első körben politikai és etikai botrány marad.
A politikai nyomás azonban nagyon is valós. Ha a BYD azt látja, hogy Szijjártó személye Európában nem előny, hanem teher, ha a magyar kormány vizsgálatokat, karenciaszabályt vagy etikai eljárást helyez kilátásba, ha a cég neve összekapcsolódik a „megköszönt állami támogatás” narratívájával, akkor a vállalatnak is mérlegelnie kell, megéri-e ez a botrány.
Szijjártó tehát lehet, hogy azt hitte, elegánsan kiszáll a süllyedő fideszes hajóból, és egy nemzetközi óriáscégnél köt ki. Magyar Péter reakciója viszont azt mutatja: ebből nem csendes átigazolás lesz, hanem az Orbán-korszak egyik leglátványosabb összeférhetátványosabb összeférhetetlenségi ügye.
És ha a Tisza valóban ráfordítja erre a jogalkotást, akkor Szijjártó új munkahelye nemcsak kellemetlen magyarázkodással indulhat, hanem akár az első nagy magyar „forgóajtó-törvény” politikai kiváltó oka is lehet.