Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

MOST ÉREZETT: Soha nem volt ekkora bajban Orbán! Elfogadta az Európai Parlament a jogállamisági rendelet kikényszerítését

Megszavazta az Európai Parlament azt az állásfoglalást a jogállamisági rendeletről, amiben felszólították a Bizottságot arra, hogy legkésőbb június 1-jéig tájékoztassák őket a mechanizmus miatt induló eljárásokról.

687-en szavaztak, közülük 529-en a javaslat mellett, 148-an ellene, és 10-en tartózkodtak. Eredetileg szerdán szavaztak volna a javaslatról, de végül a csütörtöki plenáris ülésen került sor a szavazásra. A javaslatot a beterjesztő liberális Renew Europe frakció tagjai mellett támogatták a Zöldek, a radikális Baloldaliak, a szociáldemokrata S&D és a kereszténydemokrata Néppárt tagjai is.

Korábban részletesen is írtunk az állásfoglalásról, amiben az EP-képviselők kinyilvánították, hogy ha a Bizottság júniusig nem ad hírt a jogsértésekkel összefüggő vizsgálatokról, akkor az Európai Bírósághoz fordulnak majd a rendelet be nem tartása miatt.

Varga Judit igazságügyi miniszter a szavazás hírére szerdán úgy reagált, hogy „az Európai Parlament ismét megpróbálja rátenni a kezét a magyar embereknek járó forrásokra”, az állásfoglalással „nemcsak a Bizottságot fenyegeti, hanem közvetetten az uniós bírákra is súlyos politikai nyomást gyakorol egy folyamatban lévő ügyben”. Ezzel Varga szerint az EP „súlyosan sérti a jogállamiságot”. A javaslat egyik beterjesztője, Cseh Katalin momentumos EP-képviselő pedig azt írta Facebook-oldalán, hogy „mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a járvány utáni helyreállításra szánt pénzt ne Orbán strómanjai és haverjai zsebeljék be”.

Azonnal alkalmazná az Európai Parlament

Mint arról már beszámoltunk, a magyar és a lengyel kormány egy politikai alkunak köszönhetően állt el az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétójától. Az Európai Tanács ugyanis elfogadott egy dokumentumot, ami szerint az uniós kormányok megtámadhatják a költségvetéshez csatolt jogállamisági rendeletet az Európai Bíróságon. Ezt március közepén meg is tette Varsó és Budapest, az alku alapján pedig amíg a bíróság nem dönt az ügyben, addig az Európai Bizottság nem függesztheti fel a tagállamoknak járó uniós források kifizetését.

Ezzel viszont a Bizottság jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, hiszen a rendeletet megszavazták, így azt már most teljes erejével alkalmazni kellene, a decemberi dokumentumnak pedig szerintük nincs jogi kötelező ereje.

A szerda este megszavazott állásfoglalásban a képviselők azt írják, hogy ha a Bizottság júniusig nem tájékoztatja a képviselőket arról, hogy állnak a jogsértések miatt induló vizsgálatok, akkor az Európai Parlament is a luxemburgi bírósághoz fordul majd a rendelet be nem tartása miatt. Soha nem volt még példa arra, hogy egy uniós intézmény eljárást kezdeményezzen egy másik ellen az Európai Bíróságon – a képviselők azonban remélik, hogy erre az állásfoglalásnak köszönhetően nem lesz majd szükség.

KAPCSOLÓDÓ
Berki Krisztián szerint akinek negatív a véleménye róla, az egy PARASZT!

Nagyon fájna a magyar kormánynak

Korábban a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Věra Jourová arról beszélt, hogy már idén ősszel elindulhatnak az első jogállamisági eljárások. Bár egy ilyen fontos jogszabály esetén akár több évig is elhúzódhat a döntéshozatal, Jourová szerint már nyáron döntés születhet a rendelet ügyében az Európai Bíróságon. Ha pedig meghozzák a döntést, az alelnök szerint akár idén ősszel eljárás indulhat a jogállami feltételrendszert megsértő tagállamokkal szemben. Ez a Bloomberg szerint elsősorban a lengyel és a magyar kormányt érintené,

Budapestnek pedig különösen fájna, ha a jövő évi választások előtt elzárnák a pénzcsapokat Magyarországtól.

Věra Jourová korábban egyértelműen célzott arra, hogy számára a magyar jogállamiság helyzete a legaggasztóbb az Európai Unióban. „Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia” – mondta a Bizottság alelnöke még február végén egy videókonferencián.

KAPCSOLÓDÓ
"Én és a feleségem sem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe"

Az állásfoglalástól függetlenül viszont valószínűleg a Bizottság továbbra is várni fog a mechanizmus alkalmazásával mindaddig, amíg kiderül, hogyan dönt a luxemburgi bíróság a magyar és a lengyel kormány által benyújtott kereset ügyében. Bár Johannes Hahn az EP ülésén pár hete arról beszélt, hogy „minden eszközzel fellépünk majd azért, hogy az uniós adófizetők pénze oda kerüljön, ahol annak helye van”, azt azért hozzátette, hogy nagyon nem szeretné, ha a mechanizmus ügye elbukna az Európai Bíróságon.

forrás

Share on facebook
Megosztás a Facebookon!

Mondd el a véleményed! Szólj hozzá!