AKÁR EGY ÉVRE rács mögé kerülhet aki HÁLAPÉNZT ad az orvosnak, az új törvényjavaslat szerint

Ha elfogadják a hétfőn benyújtott törvényjavaslatot, egy évre is rács mögé kerülhet, aki pénzért jut gyorsabb orvosi ellátáshoz.

A pénzt elfogadó orvosok mellett a korábbi időpontért vagy más előnyökért nekik előre fizető betegeket is börtönre ítélhetik – gyakorlatilag ezt tartalmazza a kormány törvénymódosítási javaslata, amit hétfő délután nyújtott be az Országgyűlésnek.

Arról már korábbi cikkünkben írtunk, hogy a törvényjavaslat „soha nem látott mértékű” orvosi béremelést javasol, amely a Magyar Orvosi Kamara javaslatán alapul. Az ebben közzétett bértábla szerint az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bére három év alatt emelkedik.

Egy kezdő rezidens jövőre 481 ezret keres, ami három év múlva 687 ezer forintra emelkedik. Egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre 1,6 millióra, 2023-tól pedig 2,38 millióra emelkedik.

betöltés...

A törvényjavaslat azonban nemcsak a béreket, hanem a hálapénzt is rendezné – ahogy egyébként azt a MOK már régóta szorgalmazza. A kormány most azt javasolja, hogy a Büntető Törvénykönyvbe kerüljön be a következő bekezdés:

„Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A BTK módosítása tehát úgy kriminalizálja a hálapénzt, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadásának tényállása a jogtalan előny adásával és elfogadásával is kiegészül.

Vagyis aki pénzzel próbálja elintézni, hogy előrébb kerüljön a várólistán, vagy bármilyen előnyt kapjon az orvosánál, hónapokig rács mögé kerülhet – ugyanúgy, mint az orvos, aki ezt elfogadja. A javaslat ugyanakkor sok részletkérdést nem tisztáz: kérdéses például, hogy ezt hogyan ellenőriznék a hatóságok, és kinek kellene megtennie a feljelentést. Az ugyanis nem tűnik túl reálisnak, hogy egy orvos a négyszemközti beszélgetés után feljelentse a saját betegét, mert pénzt ajánlott neki. Valamint az sem világos, hogy az utólag, valóban “hálából” a zsebbe csúsztatott borítékkal mit kezdenének.

Frissítés: Az egészségügyi törvény módosítása ugyanakkor azt is kimondja, hogy az orvos vagy az ápoló utólag – egy alkalommal – elfogadhat olyan ajándéktárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át. Ha pedig valaki tartósan beteg és sokáig van kórházban, az orvosa kéthavonta egy alkalommal is elfogadhat egy ugyanilyen kis összegű ajándékot.

A törvény szövege nem említi, hogy minimálbér bruttó vagy nettó összegét kell-e figyelembe venni. Jelenleg a nettó minimálbér 107 ezer forint, ennek az öt százaléka 5350 forint.

A vesztegetést persze idáig is büntették, idén júliusban például a Kúria két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy korrupt sebészt, aki több betegétől is – az egyébként a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért – jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve nagyobb összeget várt el.

Milliárdokról van szó

Az biztos, hogy a törvényjavaslat tízezreket érintene: pontos statisztikák ugyan nincsenek arról, hogy mekkora összeget fizetnek zsebbe orvosaiknak a magyarok, de egy 2017-es tanulmány szerint évente 70 milliárd forintról is szó lehet.

Magyarországon hosszú évtizedek óta hallgatólagos megegyezés van a hálapénz körül, és csak az orvosok lelkiismeretén múlik, hogy elfogadják-e. A téma olyannyira kényes, hogy sokáig senki nem tudott érdemben változtatni rajta, a Magyar Orvosi Kamara tavaly megválasztott új vezetése kezdett el megoldásokat keresni a problémára.

A MOK ennek eredményeként idén májusban publikálta hatoldalas szakmai anyagát, melyben a megoldások között három fő csapásirány szerepel: az orvosok béremelése, a büntetőjogi szankciók és a nagyobb transzparencia. A most benyújtott törvényjavaslat éppen ezeket vette figyelembe.

Álmos Péter, a MOK alelnöke a hvg.hu-nak korábban azt mondta, az erre vonatkozó kutatásukban legtöbben azt mondták, hogy ha megfelelő fizetést kapnának, akkor maradnának Magyarországon. A kamara emellett már dolgozik az új etikai kódexen is, amely definiálja majd a hálapénz fogalmát. Jelenleg ebben az szerepel, hogy az orvos utólag elfogadhatja az ajándékot, csak előre nem várhatja el, de például egy háziorvos ezek után is bizonyosan találkozik a páciensével, így nehéz ezt úgy értelmezni, hogy csak utólag tette zsebre a pénzt. A kamara szerint ugyanakkor a probléma kizárólag etikai kódexszel nem is kezelhető, ennél nagyobb szigorra van szükség.

„A hálapénzt korrupciónak tartjuk, amivel jogosulatlan előnyhöz juthat a beteg, ezért mi a teljes jogi tiltás pártján állunk” – mondta Álmos Péter.

Az alelnök szerint meg kellene határozni, milyen összeghatárig fogadhat el ajándékot egy orvos vagy egy nővér – lehet ez például csokoládé, kávé vagy könyv – ezen túl viszont legyen büntetőjogi kategória a hálapénz, mind az orvosok, mind pedig a betegek oldaláról, amihez viszont politikai döntésre van szükség.

Más szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

az orvosi béremelés és a szigorú jogi szankciók csak arra adnak választ, hogy az orvosok miért fogadnak el paraszolvenciát, azt viszont teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a betegek tulajdonképpen miért adnak.

„Több kutatás is igazolta már, hogy a betegek nem azért fizetnek, mert hálásak és úgy gondolják, hogy az orvosuk keveset keres. A legtöbben inkább azért fizetnek, mert attól tartanak, hogy ha nem így tesznek, akkor nem kapnak megfelelő ellátást – mondta lapunknak korábban Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem oktatója és a hálapénzrendszer hazai kutatója.

forrás

betöltés...