Vitézy meglépte: betiltanák a gyűlöletplakátokat, vége lehet a mindent elborító politikai plakáterdőknek
Nagy fordulat jöhet a magyar köztereken: a Parlament elé került a vizuális környezetszennyezés és a gyűlöletpropaganda elleni törvényjavaslat. Vitézy Dávid bejelentése szerint a cél egyértelmű: véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy választási időszakban, sőt sokszor azon kívül is, plakátok, politikai üzenetek, óriásreklámok és épülethálók borítsák el az országot.
A javaslat nemcsak a politikai reklámokat érintené, hanem általában a városképet romboló reklámfelületeket is. A kormány szerint az elmúlt években Magyarország hozzászokott ahhoz, amihez nem kellett volna: hogy közpénzből finanszírozott gyűlöletplakátok néznek vissza az emberekre az utak mentén, a villanyoszlopokról, a történelmi belvárosokból és a közterekről.
Most ennek vetnének véget.
A Parlament előtt a törvényjavaslat
Vitézy Dávid Facebook-posztjában arról írt, hogy a Parlament előtt van a vizuális környezetszennyezés és gyűlöletpropaganda elleni törvényjavaslat.
A javaslatot Bódis Kriszta, Csontos Bence, Ruff Bálint miniszter parlamenti államtitkára, valamint Tárkányi Zsolt, a közlekedési és beruházási tárca parlamenti államtitkára jegyzi.
Ez is érdekelhet
A törvény alapgondolata szerint vannak olyan közterületi és politikai reklámok, amelyek nem egyszerűen zavaróak, hanem sértik a közösségi együttélés alapnormáit. Ilyenek lehetnek azok az üzenetek, amelyek megbélyegeznek csoportokat, ellenségképet gyártanak, gyűlöletet keltenek, vagy valakinek a képmását megtévesztő, valótlan kontextusban használják fel.
Vitézy szerint az elmúlt években a Fidesz-kormány ezen a területen is elsősorban propagandaszempontok és gazdasági háttérérdekek alapján döntött, miközben elvonta az önkormányzatok hatásköreit.
Tiltott politikai reklám kategória jönne
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy tiltott politikai reklámnak minősítene bizonyos tartalmakat.
Ide tartoznának azok a médiatartalmak, amelyek sértik vagy tagadják az emberi méltóságot, kollektív módon megbélyegeznek valamely közösséget, kirekesztő módon mutatnak be személyeket, ellenségképet kreálnak, gyűlöletet keltenek, vagy valótlan és megtévesztő módon használják fel valaki képmását.
Ez komoly változást jelentene a politikai kampányokban. Az elmúlt években sokszor éppen az ilyen típusú plakátok uralták a köztereket: leegyszerűsítő, félelemkeltő, személyeket vagy csoportokat támadó üzenetek, amelyeknek a célja nem a tájékoztatás, hanem az indulatkeltés volt.
A javaslat szerint az ilyen reklámokról szóló bejelentések ügyében a Médiatanács dönthetne.
Vége lehet a villanyoszlopokra, táblákra és fákra ragasztott kampányoknak
A törvényjavaslat másik nagy eleme a választási plakátok szigorúbb szabályozása lenne. Vitézy szerint a mai digitális korban a mindent elborító plakátkampány már nem hatékony tájékoztatási eszköz, viszont óriási vizuális és konkrét műanyag környezetszennyezést okoz.
A javaslat alapján a jövőben nem lehetne politikai választási plakátot elhelyezni villanyoszlopokon, közlekedési táblákon vagy fákon.
Ez látványos változást hozna a kampányidőszakokban. A választások előtt megszokott plakáterdők, a minden oszlopon feltűnő arcok és szlogenek, valamint a kampány után hetekig ottmaradó műanyag táblák jelentős része eltűnhetne a közterekről.
A választási plakátok ugyanakkor nem tűnnének el teljesen: továbbra is megjelenhetnének a direkt hirdetési célt szolgáló eszközökön. Vagyis nem a politikai reklám teljes betiltásáról van szó, hanem arról, hogy ne lehessen mindent elárasztani vele.
A DK plakátkampányát is példaként említette
Vitézy posztjában nemcsak a Fidesz éveken át tartó kormányzati plakátkampányait bírálta, hanem a DK tavaszi kampányát is megemlítette.
Azt írta: tavasszal is látszott, hogy önmagában attól még nem szerepel jól egy párt, ha az egész országot ellepik a plakátjai. Szerinte a plakátáradat ma már nemcsak idejétmúlt, hanem kifejezetten káros is, mert a köztereket, a városképet és a környezetet is terheli.
Ez a rész azért fontos, mert a javaslat nemcsak egyetlen politikai oldal ellen irányulna. A törvény elvileg minden szereplőre vonatkozna, legyen szó kormánypártról, ellenzéki pártról vagy bármilyen kampányszervezetről.
Reklámhálók és városi óriásplakátok is célkeresztben
A tervezet nem állna meg a politikai plakátoknál. Vitézy szerint a törvényjavaslat a reklámszennyezést is visszaszorítaná azzal, hogy megszüntetné a reklámhálók és városi óriásplakátok kihelyezésének lehetőségét.
Ez különösen a történelmi belvárosokban hozhatna látványos változást. Az elmúlt években sok értékes épület hónapokra vagy évekre eltűnt hirdetési felületként használt épülethálók mögött. A városlakók sokszor nem homlokzatokat, műemlékeket és utcaképet láttak, hanem óriási reklámokat.
A javaslat ezt a gyakorlatot is visszaszorítaná. A cél az lenne, hogy a város ne reklámfelületként, hanem élhető közterületként működjön.
Az önkormányzatok hatásköröket kapnának vissza
A törvényjavaslat egyik legfontosabb része az önkormányzatokat érinti. Vitézy szerint a települések, Budapest esetében pedig a Fővárosi Közgyűlés, visszakapnának olyan hatásköröket, amelyeket korábban elvettek tőlük.
Az önkormányzatok meghatározhatnák, hol nem engednek reklámeszközöket kihelyezni. Ahol pedig engedélyeznék ezeket, ott településképi bejelentéshez köthetnék az alkalmazásukat.
Ez azt jelenti, hogy a helyi közösségek és városvezetők nagyobb beleszólást kapnának abba, milyen reklámok jelenhetnek meg az utcákon, tereken, épületeken.
A javaslat szerint az önkormányzatok hatósági jogkört is kapnának a jogellenes reklámok eltávolítására.
A bírságok az önkormányzatoknál maradnának
A tervezet szerint a jogellenes közterületi reklámok miatt kiszabott bírságok az önkormányzatok saját bevételét képeznék.
Ez azért lényeges, mert így a településeknek nemcsak joguk, hanem anyagi ösztönzőjük is lenne arra, hogy fellépjenek az illegális vagy szabálytalan reklámok ellen.
Vitézy szerint ezzel teljesítenék a Tisza programjának egyik vállalását is: az önkormányzatok építésügyi hatásköröket és bevételeket kaphatnak vissza.
Ez a gyakorlatban komoly változást jelenthetne, mert a helyi vezetés nem pusztán véleményezhetné, hanem ténylegesen szabályozhatná és szankcionálhatná is a közterületi reklámokat.
Rendszerváltás a városkép védelmében?
Vitézy szerint nem túlzás azt állítani, hogy a most benyújtott törvényjavaslat rendszerváltozáshoz méltó fordulatot hozhat a városkép védelmében.
Ez erős állítás, de a javaslat valóban több olyan területhez nyúlna hozzá, amely évek óta zavarja a lakosságot: a gyűlöletkeltő politikai plakátokat, a mindent elborító kampánytáblákat, a műemléki épületeket eltakaró reklámhálókat, a városi óriásplakátokat és az önkormányzatok jogköreinek kiüresítését.
Ha a törvény átmegy, a választási kampányok látványa is gyökeresen megváltozhat. Kevesebb oszlopra akasztott plakát, kevesebb közlekedési táblára erősített politikai üzenet, kevesebb fákra tett kampányanyag, és jóval nagyobb helyi kontroll jöhet.
A közterek visszavétele lehet a cél
A javaslat valódi tétje az, hogy a közterek kiket szolgálnak. A politikai pártokat, reklámcégeket és kampánygépezeteket, vagy az ott élő embereket.
Vitézyék szerint az elmúlt években az ország hozzászokott ahhoz, hogy a közterület reklámfelület, a választási kampány pedig vizuális ostrom. Most ezt a logikát fordítanák meg.
A törvényjavaslat azt üzenné: a városkép közös érték, nem kampányeszköz. A történelmi belváros, az utcakép, a fák, a villanyoszlopok, a közlekedési táblák és az épületek nem arra valók, hogy állandó politikai és kereskedelmi felületként működjenek.
A Fidesznek fájhat a legjobban
A javaslat politikai értelemben különösen érzékeny lehet a Fidesz számára, hiszen az elmúlt években éppen a kormányzati és kormányközeli plakátkampányok uralták a magyar köztereket. A közpénzből finanszírozott üzenetek, ellenségképek, félelemkeltő kampányok és óriásplakátok a politikai kommunikáció egyik fő eszközévé váltak.
Ha a törvény életbe lép, ennek a világnak jelentős része megszűnhet.
Nem véletlen, hogy a javaslat nagy vitát válthat ki. A támogatói szerint végre megtisztulhatnak a közterek, a kritikusai viszont valószínűleg politikai korlátozást és kampányszabadság elleni lépést emlegetnek majd.
A kérdés az lesz, hogy a szabályozás mennyire tud egyszerre határozott és jogilag védhető lenni.
Vége lehet a plakáturalomnak
A most benyújtott törvényjavaslat, ha elfogadják, látványos változást hozhat Magyarország utcáin. Nem tűnne el minden politikai reklám, de megszűnhetne az a gyakorlat, hogy választási időszakban minden oszlop, minden fa, minden forgalmas útvonal és sok épület is kampányfelületté válik.
A gyűlöletkeltő és megtévesztő politikai reklámok ellen külön kategóriát vezetnének be, a választási plakátokat szigorúbban szabályoznák, a reklámhálók és városi óriásplakátok pedig komoly korlátozás alá kerülnének.
Vitézy Dávid szerint ez nem pusztán esztétikai kérdés, hanem méltósági, demokratikus és környezeti ügy is.
A városok nem plakáttartók. A közterek nem propagandafalak.
Most úgy tűnik, a kormány ezt törvénybe is írná.