Hatalmas fordulat jön a magyar autópályák ügyében: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken bejelentette, hogy a kormány megszüntetné a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó társaság 35 éves autópálya-koncesszióját. A cél az, hogy 2027. április 1-jétől ismét a teljes egészében állami tulajdonú Magyar Közút működtesse az érintett gyorsforgalmi úthálózatot. A miniszter szerint akkor is lépni fognak, ha a jelenlegi üzemeltetővel nem sikerül megegyezni. A döntés egy több mint 23 ezer milliárd forintos szerződés jövőjét érinti.

A bejelentésről Vitézy Dávid október 30-án, pénteken közzétett videójában beszélt. A miniszter szerint a 2022-ben megkötött koncessziós szerződés több eleme gazdaságilag hátrányos az állam számára, és a kormány jogsértőnek tartja a megállapodás egyes rendelkezéseit is.

Április elsejétől visszavennék az autópályákat

A kormány terve alapján az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2027 márciusának végén levonulna az általa kezelt gyorsforgalmi utakról, a működtetést pedig április 1-jétől a Magyar Közút venné át.

Vitézy egyértelművé tette: elsődlegesen közös megegyezéssel szeretnék megszüntetni a szerződést, de ha ez nem sikerül, az állam az egyoldalú felmondás lehetőségét is alkalmazni kívánja.

A tárgyalások már zajlanak, a végleges megállapodást azonban még nem írták alá. Az átvétel tehát egyelőre kormányzati cél és előkészítés alatt álló intézkedés, nem pedig lezárult szerződésbontás.

Ez is érdekelhet

Miért tartja elfogadhatatlannak Vitézy a megállapodást?

A miniszter szerint a konstrukció egyik alapvető problémája, hogy olyan autópályák üzemeltetését is 35 évre magáncéghez szervezték ki, amelyeket korábban teljes egészében magyar közpénzből építettek meg.

Vitézy úgy érvel, hogy a valódi koncesszióban a vállalkozó beruházást hajt végre, majd annak költségeit hosszú távon téríti meg. Amikor azonban az állam kész infrastruktúrát ad át üzemeltetésre, a miniszter szerint nem indokolt ugyanilyen hosszú szerződéses időtartam.

A kormány szeptemberben ismertetett számításai alapján az állami útkezelő 53 százalékkal olcsóbban végezhetné az üzemeltetési és fenntartási munkákat, a nagy karbantartások költsége pedig 61 százalékkal lehetne alacsonyabb.

Ezek kormányzati becslések, amelyek tényleges teljesülése a későbbi működési költségektől és a szerződéslezárás feltételeitől függ.

23 ezer milliárd forintról szól a vitatott szerződés

Az Orbán-kormány idején kötött autópálya-koncesszió 2022 szeptemberében indult, és eredetileg 35 évre szólt. A megállapodás alapján az MKIF jelentős gyorsforgalmi úthálózat működtetését, fenntartását és fejlesztését vállalta.

A jelenlegi kormány számításai szerint a szerződés teljes időtartama alatt nominálisan több mint 23 ezer milliárd forintos állami kifizetési kötelezettség keletkezne. Ez nem egyetlen évben kifizetendő összeg, hanem több évtizedre eloszló pénzügyi vállalás.

A kabinet szeptemberi tájékoztatása szerint a szerződés 2022-es megkötése óta már mintegy nettó 870 milliárd forintot fizettek ki az MKIF-nek.

A Transparency International Magyarország korábban élesen bírálta a konstrukciót, mert álláspontja szerint az állam aránytalanul sok kockázatot vállalt. Az Európai Bizottság szintén kifogásolta a szerződés egyes elemeit az uniós közbeszerzési szabályokkal összefüggésben.

Mi lesz, ha Mészárosék nem egyeznek bele?

A legfontosabb nyitott kérdés jelenleg az, milyen feltételekkel lehet lezárni a szerződést.

Az MKIF korábban jelezte, hogy tárgyal a minisztériummal, de végleges megállapodás még nem született. Az egyoldalú felmondás esetén jogviták és pénzügyi követelések is felmerülhetnek, amelyek összegét jelenleg nem lehet megbízhatóan meghatározni.

Ezért a 23 ezer milliárd forintos szerződés megszüntetése nem jelenti automatikusan azt, hogy az állam ugyanekkora összeget megtakarít. A tényleges pénzügyi eredményhez a lezárás költségeit, az elmaradó kifizetéseket és az állami üzemeltetés kiadásait egyaránt figyelembe kell venni.

Mit éreznek majd ebből az autósok?

Az autópályák használói számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy változik-e az utak karbantartása, a hóeltakarítás, az útjavítások üteme vagy az útdíjak rendszere.

A kormány terve szerint a Magyar Közút a szükséges mérnökségi telepekkel és eszközökkel együtt venné át az érintett úthálózat működtetését. A felkészülés részeként az állami útkezelő gépállományának korszerűsítése is megkezdődött.

Az autópálya-matricák árának csökkentéséről vagy az útdíjrendszer átalakításáról ugyanakkor nem született bejelentés. A tervezett intézkedés elsősorban az üzemeltető személyét és az állami finanszírozás szerkezetét változtatná meg.

A pénteki bejelentés mindenesetre jelentős fordulat a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez kötődő autópálya-koncesszió ügyében. A kormány kijelölte az átvétel tervezett időpontját, és világossá tette, hogy nem kívánja fenntartani a jelenlegi szerződést.

A következő hónapok döntő kérdése az lesz, sikerül-e megállapodni az MKIF-fel, vagy az állam valóban egyoldalú szerződésbontással veszi vissza a magyar gyorsforgalmi utak működtetését.