Visszavonnák a Fidesz egyik legbosszantóbb döntését: óriási átalakításba kezdett a Tisza
Nem egyetlen döntés visszavonásáról van szó, hanem egy egész korszak jogi és intézményi örökségének lebontásáról. A Tisza-kormány az első hetekben sorra nyúlt hozzá azokhoz a fideszes konstrukciókhoz, amelyeket az elmúlt években sokan a hatalom bebetonozásának, a közvagyon kiszervezésének vagy a társadalmi ellenállás letörésének eszközeként láttak. Oktatás, magántőkealapok, Szuverenitásvédelmi Hivatal, egyetemi alapítványok, politikusi vagyonok, koncessziók: szinte minden nagy vitás terület napirendre került.
1. Visszanyúlnak a magántőkealapokhoz
Az egyik legnagyobb dobás a magántőkealapok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálata. A kormányhatározat szerint június 15-ig elő kell készíteni a szabályozás átalakítását, kifejezetten azért, hogy átláthatóbbak legyenek a tényleges tulajdonosi viszonyok. Ez nagyon érzékeny terület, mert az elmúlt években hatalmas vagyonok kerültek ilyen alapokba, miközben sokszor nem lehetett pontosan látni, kik állnak a háttérben. A Transparency International Magyarország korábban is azt sürgette, hogy legyen pontos nyilvántartás a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól, a Direkt36 pedig arról írt, hogy egy állami adatbázisból eltűntek ilyen tulajdonosi adatok.
Ez lehet a vagyonvisszaszerzés egyik kulcspontja. Ha a szabályozás valóban szigorodik, az nemcsak a jövőre nézve változtatna, hanem fényt vethet arra is, milyen közpénzes vagy állami eredetű vagyonok bújtak meg eddig a konstrukciók mögött.
2. Megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
A Tisza alkotmánymódosítási csomagja lehetővé tenné a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását is. Ez az a hivatal, amelyet a Fidesz 2023-ban hozott létre, és amelyet több nemzetközi szervezet és jogvédő testület is bírált. A Reuters korábbi összefoglalója szerint a Velencei Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a hivatal működése elrettentő hatással lehet a szabad demokratikus vitára, később pedig a hivatal vizsgálatot is indított korrupcióval foglalkozó szervezetek és oknyomozó műhelyek ellen.
A Tisza ezt az intézményt a fideszes hatalmi gépezet egyik politikai fegyverének tartja. Ha megszüntetik, az a civil szervezetek, független sajtótermékek és közéleti szereplők számára is látványos fordulat lenne.
Ez is érdekelhet
3. Visszavennék az egyetemi alapítványokba kiszervezett vagyont
A Tisza alkotmánymódosítása nemcsak a miniszterelnöki cikluskorlátot tartalmazza, hanem azt is, hogy az állam visszaszerezhesse a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett egyetemek feletti kontrollt. A Reuters szerint a javaslat alapján az állam visszavehetné az alapítói jogokat, sőt fel is oszlathatná azokat az alapítványokat, amelyekbe a korábbi kormány százmilliárdos nagyságrendű állami vagyont helyezett át.
Ez az egyik legfontosabb rendszerszintű visszavonás lehet. A Fidesz idején az egyetemek jelentős részét alapítványi fenntartásba szervezték, sok helyen kormányközeli kuratóriumokkal. A Tisza most azt mondja: ami közvagyon volt, az nem tűnhet el magánjogi konstrukciók mögött.
4. Visszaadnák a pedagógusok sztrájkjogát
Az oktatásban az egyik legbosszantóbb fideszes döntés sokak szerint a tanárok sztrájkjogának kiüresítése volt. A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Tisza-kormány előkészíti a köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítását. A Telex összefoglalója szerint ez elsősorban a sztrájkjog visszaállítását jelenti, amelynek korlátozása után indultak el korábban a polgári engedetlenségi akciók.
Ez nem pusztán jogi kérdés. A pedagógusok számára ez annak a jele lehet, hogy újra lehet valódi érdekérvényesítésről beszélni, nemcsak felülről kiosztott utasításokról.
5. Szétbonthatják a tankerületi túlközpontosítást
Ugyanebben a közlönyös oktatási csomagban szerepel a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok teljes felülvizsgálata is. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek július 15-ig kell áttekintenie a tankerületek szervezeti felépítését, személyi összetételét, döntési jogköreit és gazdálkodását. A cél az iskolák szervezeti, szakmai és részleges gazdálkodási autonómiájának növelése.
Ez a mindennapokban azt jelentheti, hogy az igazgatók és iskolák több döntést hozhatnának helyben. A Fidesz alatt sok tanár és iskola azt érezte, hogy még apró ügyekben is a tankerületi rendszer lassú és távoli döntéseire kell várni. Most ennek a központosításnak a fellazítása jöhet.
6. Nem lenne kötelező a Nemzeti Pedagógus Kar
A Magyar Közlönyben külön hangsúlyt kapott a Nemzeti Pedagógus Kar működésének vizsgálata is. A Telex szerint eddig annyit lehet tudni, hogy a tagság nem lesz kötelező.
Ez szimbolikusan is fontos. A pedagógusok egy része régóta nem valódi érdekképviseletként, hanem felülről létrehozott, kötelező szervezetként tekintett a karra. Ha megszűnik a kötelező tagság, azzal a kormány azt üzenheti: a tanári szakma képviseletét nem lehet adminisztratív kényszerrel pótolni.
7. Korlátoznák a miniszterelnöki hatalmat
A Tisza alkotmánymódosítása két ciklusban, illetve összesen nyolc évben maximálná a miniszterelnöki mandátumot. A Reuters szerint a javaslat azt is kimondaná, hogy aki 1990. május 2. után már legalább nyolc évig volt miniszterelnök, nem választható újra erre a tisztségre. Ez Orbán Viktort is érintené, ezért a Fidesz „lex Orbánként” támadja a javaslatot.
A Tisza szerint ez nem személyes bosszú, hanem a hatalomkoncentráció elleni garancia. A politikai üzenet egyértelmű: ne lehessen többé másfél évtizeden át egyetlen ember kezében tartani az ország irányítását.
8. Felülvizsgálnák a koncessziókat
Magyar Péterék a koncessziós rendszerek felülvizsgálatát is napirendre vették. Ide tartozhat a MOHU hulladékkoncessziója, a kaszinókoncessziók és más, hosszú időre kiosztott jogosultságok. A Telex-interjúkban és kormányzati bejelentésekben ezek úgy jelentek meg, mint olyan konstrukciók, amelyeket át kell világítani, és szükség esetén újra kell szabályozni vagy meg kell adóztatni.
Ez azért lehet nagy ügy, mert a koncessziók sokszor nem egy-két évre, hanem évtizedekre határozzák meg, ki kereshet pénzt bizonyos állami vagy közszolgáltatási területeken. Ha ezeket újranyitják, az komoly gazdasági érdekeket sérthet.
9. Szigorítanák a politikusi vagyonnyilatkozatokat
Magyar Péter a Telexnek arról beszélt, hogy ki kell terjeszteni a vagyonnyilatkozati kötelezettséget, és a politikusok, pártvezetők, valamint közeli hozzátartozóik vagyonosodását akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatják. Ehhez a NAV felhatalmazását is bővíteni kellene.
Ez a Fidesz-rendszer egyik legfájóbb pontja lehet. Évek óta közéleti mém lett abból, hogy politikusok papíron szerény vagyonnal rendelkeznek, miközben a környezetükben jelentős gazdagodás látható. A Tisza most azt ígéri: a vagyonnyilatkozat nem papírgyakorlat lesz, hanem ellenőrizhető rendszer.
10. Visszavennék az állami intézmények politikai foglalását
A Tisza több fronton is azt ígéri, hogy helyreállítja az állami intézmények függetlenségét. Ide tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése, az állami média átvilágítása, valamint az állami szerződések és beruházások vizsgálata. Az Index a május 19-i Magyar Közlöny alapján arról írt, hogy felülvizsgálati hullám indult több kiemelt területen, például az MTVA, Paks, állami beruházások, diplomata-útlevelek és vendégmunkás-szabályozás ügyében.
Ez a „mindent vissza” program legnehezebb része. Nem elég egy-egy törvényt módosítani, az állam működését kellene újra politikamentesíteni.
11. Megőriznék, amit jónak tartanak
Fontos, hogy a Tisza nem minden fideszes intézkedést akar eltörölni. Magyar Péter korábban többször jelezte, hogy megtartanák azokat a családtámogatási, adókedvezményi vagy szociális elemeket, amelyek valóban segítik az embereket. A Tisza kommunikációja szerint nem „mindent elkaszálni” akarnak, hanem azt szétválasztani, mi szolgálta a társadalmat, és mi szolgálta a hatalom bebetonozását.
Ez politikailag ügyes pozíció: nem rombolásként, hanem nagytakarításként próbálják eladni a változásokat.
Minden átalakulhat, de most jön a neheze
A Tisza első lépései alapján világos a stratégia: a leglátványosabb fideszes hatalmi konstrukciókhoz nyúlnak először. A magántőkealapokhoz, az egyetemi alapítványokhoz, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, a tankerületekhez, a koncessziókhoz és a politikusi vagyonokhoz.
Ez már nem kampányígéret, hanem törvény- és határozatgyár. Ugyanakkor a valódi próba most kezdődik. Egy dolog bejelenteni, hogy felülvizsgálat indul, és másik dolog végigvinni a jogi, pénzügyi és politikai harcot azokkal szemben, akiknek sok pénze, befolyása és kapcsolatrendszere van ezekben a konstrukciókban.
A Tisza most azt ígéri: amit a Fidesz 16 év alatt bebetonozott, azt nem hagyják érintetlenül. Ha a folyamat végigmegy, Magyarországon tényleg minden átalakulhat.