Velkey György jelentette be a nagy hírt: Erre vártak a magyarok már évek óta!
Négy év után véget ér a magyar közigazgatás egyik legtöbbet vitatott nyelvi kísérlete. Az Országgyűlés megszavazta, hogy a vármegyéket ismét megyéknek, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottaknak nevezzék, ezzel lényegében visszacsinálva a Fidesz 2022-es átnevezését.
Velkey György László, a TISZA országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese nem is hagyta szó nélkül a döntést. Rövid üzenetben búcsúzott el a négy éve visszahozott történelmi elnevezésektől: „Üdv újra a megyék és kormánymegbízottak országában! Viszlát, vármegyék és főispánok!”
Négy év után ennyi volt
A Fidesz 2022-ben döntött úgy, hogy a korábbi „megye” helyére ismét a történelmi „vármegye” kifejezés kerüljön, a kormányhivatalok vezetőit pedig kormánymegbízott helyett főispánnak nevezzék. Az akkori indoklás az ezeréves magyar államiság hagyományainak továbbéléséről és a magyar demokrácia nemzeti karakterének erősítéséről beszélt.
A döntést ugyanakkor már megszületésekor is komoly értetlenség és kritika kísérte. Még a Fidesz környezetében sem volt mindenki lelkes a történelmi elnevezések feltámasztásától, az ellenzék pedig jórészt fölösleges szimbolikus politizálásként kezelte az egészet.
Most visszaforgatták az órát
A keddi parlamenti szavazáson 134 igen és 52 nem mellett fogadták el a visszanevezést. A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk ellenezte a módosítást, a TISZA parlamenti többsége azonban át tudta vinni a változtatást.
Ez is érdekelhet
A hivatalos indoklás ezúttal nem történelmi romantikáról, hanem közérthetőségről beszél. A kormány szerint a területi közigazgatás elnevezéseinek egyértelműen kell tükrözniük a szervek tényleges funkcióját, és a modernebb fogalomhasználat átláthatóbbá teszi az ügyintézést.
Velkey György nem bonyolította túl
A tiszás politikus reakciója ehhez képest sokkal egyszerűbb volt. „Üdv újra a megyék és kormánymegbízottak országában! Viszlát, vármegyék és főispánok!” – üzente, gyakorlatilag egyetlen mondatban összefoglalva a több mint kétszáz oldalas törvénycsomag egyik leglátványosabb részét.
A mondat nyilván politikai fricska is a korábbi kormánynak. A TISZA ugyanis kezdettől az Orbán-korszak egyik fölösleges szimbolikus döntéseként kezelte az átnevezést, amely a hivatalok működésén lényegében semmit nem változtatott, viszont mindenhol át kellett írni a megnevezéseket.
Nem a közigazgatási rendszer változik meg
Ezt fontos tisztázni, mert a „főispánok eltörlése” sokkal nagyobb intézményi reformnak hangozhat, mint ami ténylegesen történik. Nem szüntetik meg a kormányhivatalok vezetőinek tisztségét, egyszerűen ismét kormánymegbízottnak hívják majd őket.
Ugyanez igaz a megyékre is. A területi határok, a közigazgatási feladatok és a szervezeti rendszer ettől nem változik meg, vagyis senki nem arra ébred, hogy másik megyéhez tartozik. Elsősorban a jogi és hivatalos megnevezéseket írják vissza.
De akkor miért volt ekkora ügy belőle?
Mert a 2022-es változtatás sem technikai szükségszerűségből született. A Fidesz kifejezetten politikai és történelmi jelentést adott a vármegye és a főispán visszahozásának, ezért az eltörlésük is óhatatlanul politikai üzenetté vált.
A TISZA ezzel azt üzeni, hogy a közigazgatás tekintélyét nem történelmi címek adják, hanem az, hogy az állam gyorsan, tisztességesen és érthetően működik. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott: „A modern közigazgatás dolga az, hogy tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgáljon. Ez fog tekintélyt adni, nem a történelmi díszlet.”
Még Lázár János sem rajongott mindig a vármegyéért
A történet egyik különös mellékszála, hogy a vármegye elnevezés korábban még a Fideszen belül sem számított magától értetődő ötletnek. Amikor 2011-ben először felmerült a visszahozása, Lázár János még kifejezetten kritikus volt vele szemben.
Lázár akkor arra hivatkozott, hogy a vármegye szónak nem minden társadalmi réteg számára ugyanazok a történelmi asszociációi. 2022-ben végül megszavazta az átnevezést, mert az a Fidesz alaptörvény-módosításának része lett.
Sokaknak soha nem állt kézre a „főispán”
A főispán különösen idegenül hatott a XXI. századi államigazgatásban. Egy modern kormányhivatal vezetőjének funkcióját a „kormánymegbízott” meglehetősen pontosan leírja, a „főispán” viszont történelmi előismeretek nélkül nem sokat mond arról, mit is csinál az illető.
Éppen ezért a mostani változás támogatói szerint nem valamiféle történelmi múlteltörlésről van szó. A történelemkönyvekben természetesen továbbra is főispánok és vármegyék szerepelnek majd, csak a jelenlegi államigazgatásban térnek vissza a modernebb kifejezések.
Azért van egy kis csavar a „mától” szóval
A jogszabálycsomag hatálybalépése már megkezdődött, ezért politikailag teljesen érthető Velkey búcsúja a régi elnevezésektől. A teljes adminisztratív átállás azonban nem egyik napról a másikra történik meg.
A törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely október 1-jétől cseréli le más jogszabályokban a „vármegyei” kifejezést „megyeire”, illetve a „főispánt” „kormánymegbízottra”. A kormány hivatalos tájékoztatása ezért szintén októbert jelöli meg a teljes visszaállás időpontjaként.
Vagyis szeptember az átmenet hónapja
A politikai döntés már megszületett, és a vármegye–főispán korszak vége eldőlt. A hivatalos papírok, jogszabályi hivatkozások és elnevezések teljes átvezetéséhez azonban idő kell, ezért október elejére áll össze az új – vagy inkább régi – rendszer.
Ez a gyakorlatban valószínűleg jóval kevésbé lesz drámai, mint amikor az ember egy Facebook-posztban elbúcsúzik a főispánoktól. A hivataloknak viszont rengeteg helyen kell átvezetniük a névcserét a dokumentumoktól az online felületekig.
És igen, ennek is van ára
A négy évvel ezelőtti átnevezésnek költsége volt, és a visszanevezés sem történik teljesen ingyen. Táblákat, nyomtatványokat, informatikai felületeket és hivatalos dokumentumokat kell módosítani, még akkor is, ha ezek jelentős része normál ütemben cserélhető.
Ez az egész történet egyik kellemetlen tanulsága: egy pusztán szimbolikus politikai döntés nem feltétlenül marad szimbolikus a költségvetés számára. Ha négyévente átírjuk a fél közigazgatás szókészletét, annak mindig lesz valamilyen számlája.
Éppen ezért volt sokak szerint fölösleges már az első kör is
A 2022-es változtatás kritikusai kezdettől azt kérdezték, milyen gyakorlati problémát old meg az, ha egy megye elé visszatesszük a „vár” szót, egy kormánymegbízottra pedig ráírjuk, hogy főispán. A hivatalok ettől nem lettek gyorsabbak, olcsóbbak vagy hozzáférhetőbbek.
A mostani visszafordítás hívei éppen ezért nem valamiféle hatalmas államszervezeti forradalomként ünneplik a döntést. Sokkal inkább egy fölösleges kör lezárásaként: visszatérünk oda, ahol 2022 előtt voltunk.
Velkey számára ez régebbi ügy
Velkey György már a nyári alaptörvény-módosítás parlamenti vitájában is arról beszélt, hogy a változtatást egyfajta „helyreállító” folyamat részének tekinti. Akkor úgy fogalmazott, hogy „kizökkent az idő”, és a mostani többség feladata szerinte annak helyretétele.
A mai rövid üzenete tulajdonképpen ennek a hosszabb politikai gondolatnak a könnyebben megjegyezhető változata. Nem új rendszert találtak ki, hanem visszahozzák azt a fogalomhasználatot, amely három évtizeden keresztül teljesen természetes volt Magyarországon.
A Fidesz viszont nem támogatta a visszafordítást
A keddi szavazáson a Fidesz és a KDNP képviselői nemet mondtak a változtatásra, ahogy a Mi Hazánk is ellenezte azt. Ez azt mutatja, hogy a vármegye és a főispán időközben politikai identitáskérdéssé is vált a jobboldalon.
A TISZA ezzel szemben a modernizáció és a közérthetőség oldaláról próbálja eladni a változtatást. Hogy egy választónak ez mennyire fontos ügy, az már más kérdés, de legalább egy régóta húzódó nyelvi-politikai vita most lezárulni látszik.
A magyarok hétköznapi nyelvében egyébként sem tűnt el a „megye”
Talán ez árul el a legtöbbet a 2022-es változás erejéről. Bár a hivatalos kommunikációban négy éve következetesen vármegyéket kellett írni, a hétköznapi beszédben rengetegen továbbra is egyszerűen megyét mondtak.
A „kormánymegbízott” is érthetőbb volt annál, mint hogy egy XXI. századi kormányhivatal vezetője miért visel egy évszázadokkal korábbi közigazgatási címet. A törvény most lényegében visszaviszi a hivatalos nyelvet ahhoz, ahogyan sokan egyébként is beszéltek.
Nem történelmet törölnek, hanem hivatali szókészletet cserélnek
A változtatást ellenzők számára fontos lehet a történeti hagyomány megőrzése, és önmagában a vármegye szó használatával természetesen semmi baj nincs. Magyarország történelme valóban évszázadokon keresztül vármegyékről és főispánokról szólt.
A kérdés csak az, hogy egy mai hivatalnak is ugyanazt a nevet kell-e viselnie. A mostani parlamenti többség válasza erre egyértelműen nem: a történelmi fogalmak maradjanak a történelmi kontextusban, a közigazgatás pedig beszéljen a jelen nyelvén.
Most tényleg viszlát, főispánok
A 2022-ben nagy politikai hangsúllyal visszahozott elnevezések tehát mindössze négy évig éltek a mai magyar közigazgatásban. A Parlament meghozta a döntést, a törvényi átállás elindult, októbertől pedig a kapcsolódó jogszabályokban is széles körben ismét a megye és a kormánymegbízott lesz az alapértelmezett megnevezés.
Velkey György ünneplő mondata ezért valamivel megelőzte a teljes adminisztratív átállást, de a lényegben nincs kérdés: a politikai döntést már nem kell várni. A vármegyék és főispánok rövid modern kori visszatérése véget ért – Magyarország pedig négy év kerülő után ismét a megyék és kormánymegbízottak országa lesz.