Brutális adatok jöttek, olyat tett a Tisza amire még soha nem volt példa Magyarországon
Ha valamit már most biztosan el lehet mondani a Tisza-kormányról, akkor azt, hogy pénzügyi szakemberekből nem a politikai államtitkárból hirtelen gazdasági zsenivé előléptetett kategóriával próbálkoztak.
És ennek most már a költségvetési adatokban is van egy meglehetősen látványos eredménye.
A magyar államháztartás júliusban 524,3 milliárd forintos többlettel zárt. Sorozatban ez volt a harmadik hónap, amikor több pénz érkezett a központi alrendszerbe, mint amennyi kiment belőle.
Az 524 milliárd önmagában is szép szám.
Csakhogy van ennél érdekesebb.
Ez is érdekelhet
A rendelkezésre álló elmúlt 22 év havi adatai alapján ekkora egyetlen havi költségvetési többlet még egyszer sem jött össze.
Nem júliusban.
Semmikor.
Úgy tűnik, a magyar államról időnként kiderülhet, hogy képes úgy is működni, hogy a hónap végén nem feltétlenül kell újabb százmilliárdok után benézni a kanapé mögé.
Három hónap, majdnem ezermilliárdos plusz
Az időzítés különösen látványossá teszi az adatot.
Az év első négy hónapjában még 3849,8 milliárd forintos hiány gyűlt össze. Ez 919,3 milliárddal volt rosszabb az előző év azonos időszakánál.
Aztán jött május.
Majd június.
Majd július.
Mindhárom hónap többletes lett.
A május és július közötti három hónap együttes szufficitje 991,9 milliárd forint volt. Ez 847,8 milliárddal jobb eredmény az előző év azonos három hónapjánál.
Ez már nem statisztikai zaj.
Persze ebből még nem következik, hogy Kármán András minden reggel személyesen lekapcsolja a villanyt a Pénzügyminisztérium folyosóján, majd estére megjelenik néhány százmilliárd forint a kasszában.
A költségvetés ennél valamivel bonyolultabb műfaj.
De a fordulat azért elég nehezen nem észrevehető.
És akkor beszéljünk Kármán Andrásról
A Pénzügyminisztérium élére a kormányváltás után Kármán András került.
Ha létezik olyan kormányzati poszt, ahol nem feltétlenül hátrány, ha valaki a kinevezése előtt is látott már költségvetést és pénzügyi intézményt közelről, akkor a pénzügyminiszteri valószínűleg ilyen.
Kármán pedig ezen a téren nem igazán kezdő.
Dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, volt gazdasági államtitkár, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagja, később pedig az Erste-csoport vezetésében is komoly tapasztalatot szerzett.
Magyarán nem az történt, hogy a választás után körbenéztek a pártközpontban, ki tudja fejből az Excel ikonját.
A Tisza gazdasági csapatának egyik feltűnő sajátossága éppen az, hogy több, korábban a hazai és nemzetközi pénzügyi rendszerben is komoly pozíciókat betöltő szakembert emelt kormányzati pozícióba.
Ennek persze hosszú távú eredményéről három hónap után még nevetséges lenne ítéletet mondani.
A júliusi számról viszont már lehet.
Az jó.
Nagyon jó.
Mennyire durva az 524 milliárd?
A korábbi júliusi adatokhoz képest már-már zavarba ejtően.
2024 júliusában például 213 milliárd forintos többlet jött össze. Az is kifejezetten erős hónapnak számított.
A mostani ennek több mint a kétszerese.
Az elmúlt 24 év júliusi költségvetési egyenlegeinek átlaga közben mínusz 15,3 milliárd forint volt.
Ha pedig az összes ilyen júliust összeadjuk, nagyjából 370 milliárd forintos hiány jön ki.
Vagyis a magyar költségvetés most egyetlen júliusban nagyobb pluszt termelt, mint amekkora mínuszt az előző 24 július együtt összehozott.
Azért ezen már nehéz úgy átlapozni, hogy „jó, jó, egy havi adat”.
De mielőtt feltalálnánk a Kármán-csodát
Van egy kevésbé látványos, viszont annál fontosabb részlet.
A júliusi költségvetési rekordot nem lehet egyszerűen teljes egészében a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának tulajdonítani.
Ennek ugyanis van egy meglehetősen prózai oka.
Az előző kormány a választás előtti hónapokban elképesztő tempóban költött.
A költségvetési szervek kiadásai az első négy hónapban 3615 milliárd forintot tettek ki, közel 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Még látványosabb volt a fejezeti kezelésű előirányzatok sora: január és április között 3438 milliárd forint ment ki innen.
82,4 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában.
Az embernek szinte az az érzése támadhatna, hogy tavasszal volt valami esemény Magyarországon, amely előtt hirtelen nagyon sürgőssé vált a pénzek kifizetése.
De most hirtelen nem jut eszünkbe, mi lehetett az.
A választás előtti költekezés jelentős része ráadásul előrehozott kifizetés volt. Ha valamit januárban, februárban vagy márciusban előre kifizetnek, azt értelemszerűen júliusban már nem kell még egyszer.
Ez önmagában javítja a későbbi hónapok egyenlegét.
Vagyis a költségvetési fordulat egy része egyszerűen annak a következménye, hogy véget ért a választás előtti pénzügyi roham.
Csakhogy nem ez az egész történet.
A Tisza keze is látszik már
A friss adatok szerint ugyanis több olyan kiadási soron is komoly visszaesés történt, amelyre a központi kormánynak közvetlen ráhatása van.
A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel korrigált egyenlege nagyjából 300 milliárd forinttal javult az egy évvel korábbihoz képest.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forinttal csökkentek.
Közben az adó- és járulékbevételek körülbelül 157 milliárd forinttal emelkedtek.
Hogy ebből pontosan mekkora rész a Tisza-kormány tudatos költségvetési intézkedéseinek hatása, azt a részletes adatok nélkül még nem lehet becsületesen megmondani.
De az sem igaz már, hogy az új kabinet egyszerűen hátradőlt, és nézte, ahogy az előző kormány kifizetéseinek kifutása magától rendbe teszi a kasszát.
A teljes képet majd a részletes költségvetési adatokból lehet látni.
Az irányt viszont már most.
Ráadásul nem úgy jött össze a plusz, hogy mindent leállítottak
Ez szintén fontos.
Július végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjat is beleszámítva – 4900,3 milliárd forintot fizettek ki.
Gyógyító-megelőző ellátásokra 1786,8 milliárd jutott.
A lakáscélú kiadások 299,7 milliárd forintot tettek ki, jelentősen meghaladva az előző évi szintet.
Az állami beruházási fejezet kiadásai szintén csaknem 100 milliárd forinttal voltak magasabbak, főként egyes útberuházások miatt.
Vagyis az 524 milliárdos havi többlet nem úgy keletkezett, hogy július elsején bezárták az országot, Kármán pedig elvitte magával a kassza kulcsát.
Magyar Péter természetesen nem hagyta ki a ziccert
A történelmi havi adat után Magyar Péter is megszólalt.
„Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91%-ról 67%-ra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást” – írta a miniszterelnök.
Az első mondatot az adatok szépen alátámasztják.
Az utolsóval azért várjunk még.
A „megszüntettük a lopást és a pazarlást” politikai állítás, nem olyan sor, amit az államháztartási gyorsjelentésben külön rubrikában közölnek az áfabevételek alatt.
Azt viszont már a számokból is látni, hogy az állami kiadások egy részénél nagyon komoly fékezés történt.
És látványosan más költségvetési pálya kezdett kialakulni, mint amivel az ország nekiment 2026 első négy hónapjának.
Áprilisban 91 százalék, most 67,7
Talán ez mutatja legjobban, honnan indult az egész.
Július végén az államháztartás központi alrendszere még mindig 2857,9 milliárd forintos hiányban állt.
Tehát szó sincs arról, hogy Magyarország hirtelen költségvetési Norvégiává változott volna.
Ez a hiány azonban az éves pénzforgalmi deficitterv 67,7 százalékának felel meg.
Április végén ugyanez az arány már 91 százalék környékén járt.
Áprilisban tehát négy hónap alatt majdnem sikerült elkölteni az egész évre tervezett hiányt.
Ez azért még magyar költségvetési mércével nézve is sportteljesítmény.
Azóta a nominális hiány közel ezermilliárd forinttal javult.
Három egymást követő hónap pedig többletes lett.
Az első komoly vizsgán jól teljesített Kármán csapata
Három hónapnyi adatból új gazdasági korszakot hirdetni természetesen komolytalan lenne.
Lesz még ősz.
Lesznek kamatkiadások, állami beruházások, uniós elszámolások, egészségügyi és szociális kiadások, és előbb-utóbb az is kiderül, mennyire tartható az egész éves hiánycél.
Egyetlen rekordhónaptól pedig nem nő gyorsabban a gazdaság, nem emelkedik automatikusan a reálbér, és az államadósság sem párolog el.
De ha az volt az első feladat, hogy a választások előtt megvadult költségvetést valaki megfogja a grabancánál, akkor az első három teljes hónap adatai alapján a Kármán vezette Pénzügyminisztérium legalábbis jó irányba indult.
991,9 milliárd forint háromhavi többlet.
524,3 milliárdos júliusi plusz.
Legalább 22 éves havi rekord.
És mindez néhány hónappal azután, hogy az éves hiányterv 91 százalékát már április végére sikerült összehozni.
A Tisza-kormány hosszú távú gazdasági teljesítményét ettől még majd évek múlva lehet értékelni.
De egy dolgot már most nehéz lenne elvitatni tőlük:
pénzügyminiszternek ezúttal tényleg pénzügyi szakembert választottak.
Furcsán hangzik, tudjuk.
Pedig elvileg ez lenne a normális.