„Három hónapja miniszterelnökként. Isten engem úgy segéljen!” – mindössze ennyit írt Magyar Péter, amikor a hivatalba lépésének három hónapos évfordulójára emlékezett. A mondat rövid, a mögötte lévő lista már lényegesen kevésbé az: a Tisza első hónapjaiban egyszerre kezdett hozzá az államszervezet átépítéséhez, az uniós pénzek ügyének rendezéséhez, a közmédia átalakításához és több, közvetlenül a háztartásokat érintő intézkedéshez.

Magyar Pétert május 9-én választotta meg az Országgyűlés miniszterelnöknek, maga a teljes Tisza-kormány pedig május 12-én alakult meg. Vagyis a három hónap most elsősorban Magyar miniszterelnökségére igaz.

A politikai vita közben már egészen máshol tart. A Fidesz augusztus elején az energiaválság kapcsán azt állította, hogy a kabinet „Facebook-kormányzást” folytat gazdasági kormányzás helyett. A kritika érthetően illeszkedik az ellenzéki kommunikációba, Magyar ugyanis valóban elképesztő mennyiségben kommunikál közvetlenül a közösségi médiában. A puszta döntésszám alapján azonban nehéz azt állítani, hogy három hónap kizárólag posztolással telt volna.

Mi történt három hónap alatt?

A teljes mérleg ennél hosszabb, de a legfontosabb intézkedések és elindított folyamatok röviden így néznek ki:

  • Megállapodás született az uniós pénzek ügyében. A kormány május végén arról számolt be, hogy megállapodott az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd euró, közel 6000 milliárd forintnyi forrás felszabadításáról. Ehhez jogállamisági, korrupcióellenes és közpénzügyi vállalások teljesítése kapcsolódik. Július végén a módosított helyreállítási tervben már az szerepelt célként, hogy 3553 milliárd forintot még 2026-ban lehívjanak. Ez fontos különbség: a megállapodás és a pénz tényleges megérkezése nem ugyanaz.
  • Átírták az Alaptörvényt, és nyolc évben maximálták a miniszterelnöki időt. Az alkotmánymódosítás egyben megnyitotta az utat a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése előtt. Ez az egyik leglátványosabb közjogi változás az új parlament első időszakában.
  • Nekimentek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének. Az uniós feltételek teljesítésére készített törvénycsomag megszüntette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és a korábban ezekbe kiszervezett állami vagyon visszavételét célozta.
  • Elindult a korrupcióellenes „Tisztítótűz”. Magyar Péter már az első ötven nap eredményei között említette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását, miközben vagyonosodási vizsgálatokról, korábbi szerződések és állami döntések átvilágításáról is döntött a kabinet. Ezek jelentős része azonban természeténél fogva folyamat, nem három hónap alatt lezárható eredmény.
  • Átalakították a közmédia szabályozását. Júniusban benyújtották a közmédia teljes átalakításáról szóló javaslatot, és a Médiatanács összetételét is paritásosabb rendszer felé mozdították el. Magyar Péter az első ötven nap mérlegében már a független közmédia feltételeinek megteremtéséről beszélt.
  • Szeptembertől nullára csökkentik a vényköteles gyógyszerek áfáját. A korábbi 5 százalékos áfakulcs szeptember 1-jétől szűnik meg. Ugyanezen a kormányülésen 3 milliárd forintos azbesztmentesítési alapról is döntöttek.
  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról döntöttek a rászoruló családok számára. A májusi döntés szerint a támogatást augusztusban adják, miközben a jogosultsági feltételek részleteinek kidolgozását külön a pénzügyi, szociális és oktatási tárcára bízták.
  • Elindultak az egészségügyi átvilágítások és a kórházi klímaprogram. Már az első kormányülésen rendkívüli klímaauditot jelentettek be a kórházakban, később pedig több milliárd forintos fejlesztési programról számolt be a kormány.
  • Leállították a devizahiteles végrehajtások és kilakoltatások egy részét, megnyitották a kegyelmi ügy aktáit, és megkezdték az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának folyamatát. Ezeket Magyar Péter maga sorolta az első ötven nap eredményei közé.
  • A kormány kiszállt a zuglói irodaüzletből. Az augusztus eleji döntés alapján az állam nem köti meg a Zugló Városközpont Irodakomplexum végleges adásvételi szerződését, miután jogi és pénzügyi felülvizsgálatot folytattak le.
  • Az energiaválság miatt új fejlesztési tervet fogadtak el. A kabinet energiatárolók bővítését, a villamosenergia-hálózat korszerűsítését, illetve szél- és geotermikus beruházások elindítását foglalta tervbe. Ez már az első három hónap egyik váratlan válsághelyzetére adott válasz volt.

Az iram tényleg brutális – ez viszont önmagában még nem eredmény

A tempót nem csak a kormány látja gyorsnak. A Political Capital júniusban úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter a kormányzásban is „óriási tempót diktál”, a Portfolio pedig már a kormányalakítás idején rekordgyors felállásról és feszített első száz napról írt.

Ez is érdekelhet

Varga Judittal támadta Magyar Pétert Toroczkai László: elképesztő, ami ezután történt

Hatalmas égés, az egész ország Orbánékon röhög: rájuk omlott egy újabb hazugság

Németh Balázs kisztotta a Vitézyt, aztán a miniszter úgy helyretette, hogy a fal adta a másikat

Elképesztő mit találtak Novák Katalin egykori kormányzati irodájában

Hadházy Ákos kőkeményen felkérdezte Orbát a barátaival közös fesztiválozásáról

Nem hiszed el hol videózták le Orbánt, aztán jött a nagy meglepetés

Most érkezett a hír Varga Juditról: Újabb fordulat történt Varga Judit balatonhenyei ingatlanának ügyében.

Óraátállítás: idén korábban állítjuk vissza az órákat, itt a pontos dátum

Mégsem Baka András lesz a köztársasági elnök? Most érkezett a hír

Nem hallhatjuk őt többé az ATV-n: ikonikus szereplő halálhírét jelentették be

Ez azonban kétélű fegyver. A Political Capital arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyorsaság helyenként a korábbi fideszes törvénygyártás problémáit idézi: több javaslat egyéni képviselői indítványként került a parlament elé, és a gyorsított eljárások miatt az érdemi társadalmi egyeztetés lehetősége is szűkebb lehet. Vagyis a sebesség politikai teljesítmény, de nem automatikusan a jó kormányzás szinonimája.

Ugyanezért a Fidesz „Facebook-kormányzás” kritikáját sem érdemes egyszerűen készpénznek venni, de pusztán a döntések hosszú listájával sem lehet lezárni a vitát. A kabinet ténylegesen sok ügyben lépett, tehát a kormányzás nem csak közösségimédia-kommunikációból áll. Az viszont majd hónapokkal később lesz mérhető, hogy a bejelentett reformokból, támogatásokból, vagyon-visszaszerzésből és uniós megállapodásokból mi működik tartósan a gyakorlatban.

A Tisza legnagyobb ellenfele most az idő és a saját ígéretei

A három hónapos mérlegnek van még egy furcsa következménye: minél gyorsabban indul egy kormány, annál gyorsabban nőnek vele szemben az elvárások is. A Political Capital július végi elemzése szerint az Orbán-kormány után kialakult várakozások olyan magasak lehetnek, hogy akár kifejezetten jó kormányzati teljesítmény mellett is sok választó csalódhat.

Ennek jelei már korábban is megjelentek. Júniusban az elemzőintézet arra figyelmeztetett, hogy egyes Tisza-szavazókban csalódást kelthetett, amikor bizonyos intézményi változások nem történtek meg a Magyar által előzetesen belengetett határidőre. A választó ugyanis ritkán differenciál jogalkotási folyamat, költségvetési korlát és politikai ígéret között: ha gyors változást ígértek neki, gyors változást akar látni.

Három hónap után ezért még korai sikertörténetet vagy kudarcot hirdetni. Az viszont már látszik, hogy a Tisza nem óvatos átmeneti üzemmódban kezdett kormányozni. Magyar Péter kabinetje egyszerre nyúlt hozzá a közjogi rendszerhez, az uniós megállapodásokhoz, a közmédiához, az állami vagyonhoz és több szociális-gazdasági területhez.