Nyilvánosságra hozhatják az Operatív Törzs szigorúan titkosított jegyzőkönyveit
Hat év után végre kiderülhet, mi zajlott a zárt ajtók mögött a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában. A Belügyminisztérium egy parlamenti kérdésre adott válaszában megerősítette: már megkezdődött az Operatív Törzs dokumentumainak felülvizsgálata, és külön munkacsoport vizsgálja, milyen feltételekkel hozhatók nyilvánosságra a korábban elzárt jegyzőkönyvek. A tét óriási. Magyarországon 49 124 ember halálát hozták összefüggésbe a Covid–19-cel, miközben a járvány idején hozott döntések egy részének szakmai indokai mindmáig nem ismerhetők meg teljes egészében.
Az új fejlemény Novák Előd parlamenti kérdésére adott írásbeli kormányzati válaszból derült ki. A Mi Hazánk politikusa azt szerette volna megtudni, hajlandó-e a kabinet feltárni a járványügyi korlátozások és a közpénzfelhasználás hátterét.
Tíz évre zárták el a dokumentumokat – most megnyílhatnak az akták
A 2025-ben elfogadott szabályozás tíz évre korlátozta az Operatív Törzs döntés-előkészítő dokumentumainak megismerhetőségét. Ez a jegyzőkönyvek mellett a szakmai jelentéseket, feljegyzéseket és a döntések alapjául szolgáló értékeléseket is érintette.
A Belügyminisztérium most azt közölte, hogy az Egészségügyi és a Külügyminisztériummal együttműködve munkacsoportot hoztak létre a dokumentumok felülvizsgálatára. A kormány szerint a járványkezelés átfogó értékelése szakmailag indokolt, és a történtek feltárásával az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak is tartoznak.
Ez azonban még nem jelenti valamennyi jegyzőkönyv azonnali közzétételét. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalának jogi és szakmai feltételeit egyelőre vizsgálják.
Ez is érdekelhet
Ki és mi alapján döntött több millió ember életéről?
A jegyzőkönyvek megismerése olyan kérdésekre adhatna választ, amelyek évek óta foglalkoztatják a magyar társadalmat.
Milyen járványügyi előrejelzések alapján rendelték el a korlátozásokat? Kik támogatták az iskolák bezárását? Milyen szakmai figyelmeztetések hangzottak el a kórházak túlterheltségéről? Mi alapján döntöttek a vakcinabeszerzésekről és az oltási stratégia egyes elemeiről?
A dokumentumokból az is kiderülhet, hogy a döntéshozók milyen alternatívákat mérlegeltek, és az egészségügyi szakértők javaslatai milyen mértékben érvényesültek.
Mindez nem pusztán történelmi kérdés. A járvány következményeivel ma is sokan élnek együtt, köztük tartós egészségkárosodással küzdő betegek.
A milliárdos beszerzések és az elhagyatott mobilkórház ügye is kérdéseket vet fel
A közpénzfelhasználás átláthatóságának különös jelentőséget adnak a járvány idején végrehajtott rendkívüli beszerzések.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter október végén személyesen kereste fel a kiskunhalasi mobil járványkórházat. A 230 konténerből álló, 150 férőhelyes intézményt 2020-ban mindössze három hét alatt építették fel, és a későbbi járványhullámokban betegeket is elláttak benne.
A miniszter azonban már egy nagyrészt üres, eredeti rendeltetésére alkalmatlan létesítményt talált, ahol kibontatlan egészségügyi eszközök és lélegeztetőgépek tartozékai is megmaradtak. A tárca felméri, mit lehet ezekből másutt hasznosítani.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a kórház felépítése indokolatlan vagy bűncselekmény lett volna. Azt azonban mindenképpen szükségessé teszi, hogy megvizsgálják a beruházás költségeit, tényleges használatát és a megmaradt eszközök sorsát.
Lavina indulhat, ha megismerhetjük a teljes történetet
A járvány idején az Orbán-kormány veszélyhelyzeti rendeletekkel is irányította az országot. Az intézkedések milliók mindennapjait változtatták meg, miközben a kormányzati döntéshozatal belső folyamatai korlátozottan voltak ellenőrizhetők.
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése ezért akár újabb parlamenti vizsgálatokat, közpénzügyi ellenőrzéseket vagy indokolt esetben hatósági eljárásokat is megalapozhat. De az is elképzelhető, hogy egyes iratok éppen a korabeli döntések szakmai indokoltságát támasztják majd alá.
Az elszámoltatásnak nem lehet célja az egészségügyi dolgozók munkájának megkérdőjelezése. Orvosok, ápolók és mentősök ezrei rendkívüli körülmények között küzdöttek a betegekért. A vizsgálatnak elsősorban a politikai és intézményi döntések hátterét kell feltárnia.
Közel ötvenezer haláleset után a magyar társadalom jogosan várhatja el, hogy megtudja, kik, milyen információk birtokában és milyen szempontok alapján hozták meg a járvány legfontosabb döntéseit. A kormány most megtette az első lépést a korábban elzárt dokumentumok felülvizsgálatára. Az igazi fordulat akkor következhet be, ha az iratok ténylegesen megismerhetővé válnak.